Külföld

Rossz kezekbe kerülhet a volt szovjet fegyverarzenál

2001. 10. 31., 16:15 | Frissítve: 2001. október 31., szerda 16:38

Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok dollármilliókat költött az egykori Szovjetunió pusztító vegyi, biológiai és nukleáris fegyverarzenáljának biztonságossá tételére, néhány fegyverraktár azonban még mindig hiányzik az amerikaiak nyilvántartásából. A szeptember 11-i események és az antraxtámadások után ismét előtérbe került az a probléma, hogy ezek a tömegpusztító-fegyverek rossz kezekbe kerülhetnek.

"Egy évtizeddel a Szovjetunió összeomlása után, Oroszország nukleáris arzenálja még mindig érintetlen, veszélyesen túlméretezett."
Siegfried Heckler, tudós (USA)

A tíz évvel ezelőtti Nunn - Lugar egyezmény egy amerikai - orosz megállapodás-sorozat első darabjaként készült el. Ennek keretében próbálták biztonságba helyezni a tömegpusztító-fegyvereket a Szovjetunió összeomlását követő politikai káoszban. Az egyezményt akkor jegyző republikánus szenátor, Richard Lugar is elismeri: a biológiai és vegyi fegyverek biztonságba helyezése messze nem zárult le, a nukleáris fegyverzet biztonságos felszámolása pedig rendkívül bonyolult feladat. Lugar szerint nyugtalanító az a lehetőség, hogy az anyagilag nem megfelelően elismert orosz tudósok külföldi piacokon értékesíthetik tudásukat, esetleg kevéssé törődve a vevő szándékaival.

'Önelégültség'

Elsődlegesen a szeptember 11-i támadásnak köszönhető, hogy az Egyesült Államok újra megpróbálja rendezni a helyzetet. Siegfried Heckler, a Los Alamos National Laboratory egykori vezetője arra figyelmeztet, a tömegpusztító-fegyverek biztonságba helyezését az "önelégültség és a tehetetlenség" aknázza alá. "Semmi komoly baj nem történt, de egy évtizeddel a Szovjetunió összeomlása után Oroszország nukleáris arzenálja még mindig érintetlen és veszélyesen túlméretezett" - nyilatkozta az Inernational Herald Tribunnek Heckler.

Feltételezések szerint a volt szovjet köztársaságok - a hidegháborús készletek maradékaként - 7 - 800 tonna dúsított uránium illetve 150 - 200 tonna dúsított plutóniummal rendelkeznek.

Bár a nukleáris fegyverek nagybani előállítása magas fokú szakértelmet igényel, sokan tartanak attól hogy a terroristáknak sikerül egy kicsi, ám hatásában erősen pusztító bombához elegendő mennyiségű radioaktív anyagot szerezniük. Ezek a bombák egyszerűen előállíthatók, ha kisebb mennyiségű radioaktív anyagot hagyományos robbanószerbe 'csomagolnak'.

Megújult lendület

Idén márciusban a Bush-adminisztrácó elsöpörte azt a tervezetet melyet még a Clinton-kormányzat vetett papírra, azzal a céllal hogy felszámolják a meglévő plutóniumkészleteket. Lugar szenátor reményei szerint a szeptemberi események erősíteni fogják a haderő leépítését és ellenőrzését támogató javaslatokat.

Amerika nemrégiben megegyezett Üzbegisztánnal, az Aral-tó egy szigetén, Vozrozhdeniyeben tárolt, fegyvernek minősülő antraxspórák megsemmisítéséről. Vozrozhdeniye, a világ legnagyobb fegyvertemetője egyébként az orosz biológiai és kémiai hadviselés próbaterepeként szolgált több mint hatvan éven keresztül.

Tisztogatás

Értesülések szerint a sziget szolgált a hetvenes években olyan betegségek tesztelésére, mint a tularaemia, a Q - láz, a takonykór és a pestis. Orosz források szerint a katonai laborokban teszteltek tífuszt, botulinum toxint, különböző őserdei vírustörzseket, himlőt és olyan mikrobákat, amelyek ellenállnak az ultraviola sugárzásnak, a magas hőnek, továbbá rendkívül erősen fertőzőek. A létesítményeket 1992-ben zárták be, de egy 1997-es amerikai tudósok által végzett kutatás szerint a tizenegy fegyvertemetőből hatban az antrax még mindig fertőz.

Vozrozhdeniey megtisztítása a szakemberek szerint napról napra sürgetőbb feladat, tekintettel arra, hogy az Aral-tó vízszintje évről évre csökken, így rövidesen a sziget szárazon is megközelíthető lesz. A Egyesült Államok Kongresszusa várhatóan rövidesen elfogadja a már régóta halogatott, 35 millió dolláros hozzájárulást, a szovjet kémiai fegyverek megsemmisítésére tervezett 200 milliós keretből.

hirdetés

N; N;
hirdetés