• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A posta olyan technikákat keres, amelyek sterilizálják a leveleket, mint pl. az ultraibolya fénnyel való besugárzás. Ez valószínűleg megoldja a "bio-levélbombák" problémáját. De a fertőző baktérium persze, nem csak postán érkezhet.

Az emberek millióinak vakcinával való beoltása olyan betegség ellen, amely a legtöbbjüknél nagy valószínűséggel sosem fog jelentkezni, nem igazán jó megoldás. Minden vakcinának lehetnek mellékhatásai, és pl. az antraxé nem is nyújt védelmet az összes változat ellen.

A kutatók dolgoznak a jobb gyógyítási lehetőségeken, de a jelenlegi antibiotikumok csak akkor hatásosak, ha elég korán kezdik adagolni őket. Kulcskérdés tehát a biotámadás minél korábbi észlelése. De az antrax azonosítása nem könnyű.

Van néhány gyors, de nem százszázalékig megbízható teszt. Az antitest vizsgálat pl. 15 perc alatt eredményt ad, de az antrax bacilus hihetetlenül hasonlít ártalmatlan és közönségesebb baktérium rokonaihoz, így ez a vizsgálat könnyen adhat téves pozitív jelzést.

A következő lépés ezért általában a PCR, egy olyan eljárás, amely kis mennyiségű DNS-t használ a vizsgálathoz (Polymerise Chain Reaction - http://www.highveld.com/pcr.html). A Cepheid of California készüléke 30 percen belül kimutatja az antrax-bacilust (http://www.cepheid.com/pages/biothreat.html). A pozitív jelzés nagyon megbízható, mondja Calvin Chue a Baltimore-i John Hopkins Egyetem Civil Biovédelem Tanulmányok részlegének munkatársa, a probléma az, hogy a negatív eredmény nem jelenti egyértelműen a baktérium hiányát. A vizsgálathoz ugyanis szét kell repeszteni a baktérium spórák szívós burkát, a nagy energiájú beavatkozás azonban a vizsgálni kívánt DNS-szerkezetet is roncsolhatja. Ezért aztán a végső szót a baktérium-tenyésztés mondja ki, ez viszont napokat vesz igénybe.

És hát mindezek a vizsgálatok csak akkor kezdődhetnek, amikor a fertőzés gyanúja már fölmerült. De ha valaki egy nyilvános, nagy forgalmú helyen észrevétlenül szétpermetezi a baktériumokat, a fertőzés ténye esetleg csak jóval később derül ki, lehet, hogy némelyek számára túl későn. Ami talán a legtöbbet érne a bioterrorizmus elleni harcban, az egy gyors és megbízható, folyamatosan üzemeltethető, bio-érzékelővel ellátott levegővizsgáló készülék a forgalmas helyeken. Számos kutatócsoport dolgozik már a füstérzékelőhöz hasonlóan automatizált és folyton figyelő baktérium-jelző berendezésen.

Kaliforniában, a Lawrence Livermore National Laboratory-ban, Page Stoutland és csapata már el is készített egy - az antitest-vizsgálaton alapuló - postaláda-méretű baktérium-jelző berendezést, amely, ha fertőzés-veszélyt észlel, rádión riasztja az egészségügyi-állomást. Ám az esetleges téves riasztások veszélye miatt a hivatalos szervek esetleg óvatosak lehetnek a készülékkel szemben.

Wayne Bryden és teamje a John Hopkins Egyetemen egy olyan, tömegspektrométerrel kombinált - szekrény méretű -, érzékelő kifejlesztésén dolgozik, amely képes lesz megkülönböztetni az antrax-baktériumot rokonaitól. Reményei szerint a prototípus hamarosan elkészül.

A Los Alamos National Laboratory-ban kifejlesztett, helikopterre szerelhető, biofegyver felismerő készülék eredeti formájában lézer impulzusokat lő a gyanús biofelhőre. A visszaverődő fény felfedi a felhő alkotórészeinek méretét és sűrűségét. Ha az alkotórészek azonos méretűek, a felhő valószínűleg mesterséges eredetű - biofegyver. A LIDAR nevű készülék azonban eredeti változatában nem volt képes megállapítani a baktérium fajtáját. A kutatók most áttértek az ultraibolya fény használatára, amellyel 12 km-es távolságból is meg lehet különböztetni egymástól a kórokozókat. Az antrax azonosítása azonban - a rendkívüli hasonlóságú rokonok miatt - még nem sikerült. A megoldás az lehet, hogy nagyerejű lézer-sugárt alkalmaznak a baktérium-spóra széttörésére, az alkotórészekből ezután már könnyebb lehetne a pontos azonosítás.

(Forrás: New Scientist)

N; N;