Külföld

ENSZ: Meg kell kezdeni a rendezést

Ötlépcsős rendezési tervet javasolnak

2001. november 14., szerda 00:47

Kabul felszabadulását követően Afganisztán káoszba süllyedhet, ezért a nemzetközi diplomácia gőzerővel dolgozik egy széles etnikai alapokon nyugvó kormányzat létrejöttének elősegítésén. A vegyes érzelmekkel kezelt Északi Szövetség tárgyalásokra invitálja a törzsi vezetőket és emigráns politikusokat.

Kabul ellenzéki kézre kerülése nyomán az ENSZ kedden közölte: minél hamarabb nemzetközi konferenciát kell tartani valamennyi afgán frakció részvételével, hogy többetnikumú ideiglenes hatóságot hozzanak létre, elkerülendő a káosz kialakulását.

Egyelőre még nem dőlt el, hogy hol tartják meg a konferenciát.

Zűrzavar fenyeget

A nagyhatalmakkal és az Afganisztánnal szomszédos országokkal összhangban a világszervezet arra törekszik, hogy gyorsan állítsanak fel egy szilárd és minden népcsoport képviselőjét magában foglaló kormányzatot, nehogy zűrzavarhoz vezessen Kabulban az ellenzéki erők nyilvánvaló győzelme.

A Biztonsági Tanács keddi ülésén, amelyen Kofi Annan ENSZ-főtitkár gyors cselekvésre szólította fel a nagyhatalmakat a biztonsági és politikai vákuum kialakulásának elkerülésére, Lahdar Brahimi, a világszervezet afganisztáni ügyekben illetékes különmegbízottja fel is vázolt egy tervet a politikai átmenet megvalósítására. Ha a tervet végrehajtják, akkor ennek az öt szakaszból álló folyamatnak a végén kormánya és alkotmánya is lenne Afganisztánnak.

A rendezési terv

sok ember rohangál
Örömujjongás az afgán fővárosban
A folyamat első lépéseként az Északi Szövetség képviselői, valamint a tervet elfogadó összes más afgán csoport összeülne, és ezen a tanácskozáson létrehoznának egy ideiglenes tanácsot, amelyben az Afganisztánban élő összes népcsoport képviseltetné magát, vezetője pedig egy olyan, a nemzeti egységet jelképező személy lenne, akit minden etnikai és vallási csoport elfogadna.

A tanács javaslatot tenne egy ideiglenes kormányzat felállítására, egy legfeljebb kétéves időszakra szóló akcióprogram kidolgozására és biztonsági intézkedések foganatosítására. Ezt követően ülne össze a Loja Dzsirga, az afgán társadalom legtekintélyesebb tagjaiból felálló testület, a bölcsek nagytanácsa, hogy jóváhagyja az átmeneti kormány összetételét, programját és biztonsági javaslatait. A véneket, törzsi és szellemi, vallási vezetőket tömörítő testület egyben felhatalmazná az ideiglenes kormányt az alkotmány előkészítésére. A politikai átmenet folyamatának befejező szakaszában ismét összehívnák a Loja Dzsirgát, hogy az elfogadja az alkotmányt és felállítsa a végleges kormányt.

Visszatérhet az ENSZ

Brahimi, aki éppen a napokban tért vissza az Afganisztán két befolyásos és egyben egymással rivalizáló szomszédjában, Pakisztánban és Iránban tett látogatásáról, hangsúlyozta, hogy az ingadiplomácia ideje lejárt, meg kell találni egy széles alapokon nyugvó afgán kormány megalakításának módját. Jelezte, hogy az ENSZ megvizsgálja és értékeli a Kabulban kialakuló biztonsági feltételeket, és mihelyst lehetővé válik, visszaküldi az amerikai légicsapások megindultával kimenekített ENSZ-munkatársakat az afgán fővárosba.

Modzsaddedi vállalná a vezetést

A külföldön élő afgán vezetők közül Szebgatullah Modzsaddedi volt ideiglenes afgán államfő máris közölte, hogy kész hazatérni, ha az ENSZ és külföldi kormányok kérnék erre. Kijelentette, hogy hajlandó bárhol bármilyen tanácskozáson részt venni, amelyen az afganisztáni konfliktus békés megoldásáról van szó. Nem akar mindenáron államfő lenni, mert szerinte erről az afgán népnek kell határoznia, de - mint mondta - ha a nép akarja, vállalja feladatát.

Nemzetközi reakciók

három katona integet
Irány a front
Pervez Musarraf pakisztáni elnök ismét azt követelte, hogy Kabult demilitarizálják, és biztonságának ellenőrzését olyan ENSZ-erőre bízzák, amely zömmel muszlim országok katonáiból áll. Szerinte ezzel a státussal elejét lehetne venni a különböző etnikumok konfliktusainak, ami a múltban atrocitásokhoz vezetett.

Irán elégedetten nyugtázta, hogy esküdt ellenségei, a tálibok súlyos vereségeket szenvedtek és kiűzték őket Kabulból. Mohszen Aminzadeh külügyminiszter-helyettes úgy vélte, Afganisztánban "általános választásokat kell tartani az ENSZ-szel együttműködve." Teherán sohasem ismerte el a tálibok hatalmát, és következetesen kitartott az 1996-ban elűzött Burhanuddin Rabbani elnök kormánya mellett, amely ma is birtokolja Afganisztán helyét az ENSZ-ben. Teherán úgy véli, hogy ennek a kormánynak kell gyakorolnia a hatalmat Afganisztánban az átmenet ideje alatt, amíg csak létre nem jön egy szélesebb kormány, amely magába foglalhatja a volt király híveit, netán "bűnbánó" tálibokat is.

Az Északi Szövetség tárgyalásokra invitál

Amerikai tisztviselők a tálibok kabuli kivonulását üdvözölve úgy vélték, hogy áttörés történt az afganisztáni háború menetében. Ugyanakkor aggodalommal nyilatkoztak arról, hogy az Északi Szövetség erőinek bevonulása az afgán fővárosba további harcokat válthat ki. Victoria Clarke, a Pentagon szóvivője kedden közölte: eddig nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az ellenzékiek az általuk elfoglalt városokban vérfürdőt rendeznek. Clarke mindazonáltal arra kérte a tálibok ellen küzdő fegyvereseket, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

Abdullah Abdullah, az afgán ellenzéki szövetség külügyminisztere leszögezte: az Északi Szövetség csapatai csak azért vonultak be Kabulba, hogy a tálib erők váratlan meghátrálása után fenntartsák a rendet. Afganisztán következő kormányának megalakításáról szólva közölte, hogy az Északi Szövetség felkérte az ENSZ-t, menesszen küldöttséget Kabulba, s a különböző afgán csoportokat - kivéve a tálibokat - szintén Kabulba invitálta tárgyalások megkezdésére.

hirdetés

N; N;
hirdetés