Külföld

Megússza a halálbüntetést az amerikai al-Kaida-tag

Bush döntött: polgári bíróság itélkezik Walker ügyében

2002. 01. 16., 11:06 | Frissítve: 2002. január 16., szerda 15:53

Az Afganisztánban elfogott amerikai állampolgárságú John Walker Lindh egy polgári bíróság előtt fog felelni tetteiért - döntött George Bush amerikai elnök. A britek a kubai támaszpontra szállított foglyok fogva tartási körülményei miatt aggódnak.

Az al-Kaida-harcos amerikai állampolgárra, John Walker Lindh-re nem érvényes az az amerikai elnöki határozat, amely szerint az afganisztáni terroristákat katonai törvényszék elé állítják. George Bush ugyanis úgy döntött, kivételt tesz, így polgári bíróság elé állítják a férfit.

Két vádpont Walker ellen

John Walker Lindh ellen két vádpontot hoztak föl Virginia államban: külföldön szőtt összeesküvés amerikai állampolgárok meggyilkolására, illetve Oszama bin Laden al-Kaida terrorszervezetének segítése. Ha a polgári bíróság bűnösnek találja a húszéves férfit, életfogytiglani börtönbüntetés vár rá. A katonai bíróság ugyanezekért a vádakért halálbüntetést szabhat ki.

Ketrecekben tartják a foglyokat

A brit hatóságok a Guantánamó kubai támaszpontra szállított ötven al-Kaida-tag - különösen a három brit állampolgár - fogva tartásának körülményei miatt aggódnak. A britek szeretnének találkozni a foglyokkal, erről azonban egyelőre még tárgyalniuk kell az amerikaiakkal.

A guantánamói támaszpontra látogató újságírók szerint a foglyokat 1,8 x 2,4 méteres magánzárkákban tartják fogva. A celláknak betonból van a padlójuk, fából a tetejük és hálódrótból az oldaluk. A cellákat a szabad ég alatt tartják. A foglyok habszivacson alszanak, és két törülközőjük van: az egyiket mosakodáskor, a másikat imádkozáskor használják. Higiéniai okokra hivatkozva a foglyoknak leborotválták a szakállukat.

Foglyok vagy törvényen kívüli harcosok?

Az Amnesty International kegyetlen bánásmódnak minősítette azt, hogy Afganisztánban a foglyokat csuklyával a fejükön szállították a repülőhöz. A legtöbb vita azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy a fogva tartottak háborús foglyoknak bizonyulnak, így a genfi egyezmény vonatkozik rájuk, vagy törvényen kívüli harcosok, ahogy Donald Rumsfeld nevezte őket. Az emberjogi szervezeteket aggodalmait az amerikaiak azzal próbálják szétoszlatni, hogy "sokkal jobban bánunk velük, mint ahogyan ők bántak másokkal".

A támaszpontra szállított foglyokat egyelőre hivatalosan nem vádolták meg semmivel, de Nagy-Britannia jelezte, ha állampolgárait az amerikai katonai törvényszék halálra ítéli, akkor nem fogadják el az ítéletet.

hirdetés

N; N;
hirdetés