Külföld

Fegyveres harcba léptek az amerikai szárazföldi csapatok

Véres harcok Mazari Sharif közelében

2001. 11. 26., 20:46 | Frissítve: 2001. november 27., kedd 14:53

Az amerikai tengerészgyalogság csapatai először léptek fegyveres harcba Afganisztánban, órákkal azután, hogy elfoglaltak egy repülőteret Kandahar közelében. A támadás során a tengerészgyalogság harci helikopterei egy páncélozott járművekből álló menetoszlopot támadtak.

A Pentagon a csapás tényén túl egyelőre nem kívánta közölni, mely háborús félhez tartozott a menetoszlop. A CNN értesülései szerint ötszáz amerikai tengersézgyalogos tartózkodik a körzetben. A csapatok folyamatosan érkeznek.

Donald Rumsfeld, védelmi miniszter közölte: az amerikai csapatok feladata az előkészítés, amelynek során "nyomást gyakorolnak" a tálibok hadseregére és az al-Kaida erőire. Rumsfeld elmondta: a katonai műveletben résztvevők létszáma nem fogja elérni az ezret.

"Nem megszálló csapatok. Az a feladatuk, hogy a hadműveletek egy előretolt bázisát alkossák, és támogassák a tálib erők elleni hadjáratot, és megakadályozzák az al-Kaida erőinek szabad mozgását az országban" - mondta az amerikai védelmi miniszter.

Rumsfeld elmondta, Tommy Franks vezérkari főnök kérte az előretolt bázist, amelyről különleges alakulatokkal indíthatnak támadásokat a térségben.

Front a hátországban

Az Északi Szövetség katonái hétfőn tovább rohamozták azt a Mazari-Sarif közelében fekvő régi erődöt, ahol több száz fellázadt külföldi hadifogoly sáncolta el magát, s aknavetőkkel is lőtte a támadókat. A kaladzsangi erőd egyik tornyába szorított - többségükben pakisztáni, arab és csecsen - foglyok gépfegyverekkel, gránátokkal és aknavetőkkel védekeznek. A védők megtalálták az erőd fegyverraktárát, így muníciójuk biztosítottnak látszik.

Kitörésre azonban kevés esélyük lehet, mivel az Északi Szövetség alakulatai - páncélosok és tüzérségi lövegek bevetésével - körbevették az erődítményt, s egyik parancsnokuk szerint hétfőre virradóra már mintegy 2000 tálibellenes fegyveres - köztük több amerikai és brit kommandós - hatolt be az erődbe. A fellázadt és harcoló foglyok pontos száma nem ismeretes, a becslések szerint legfeljebb nyolcszázan lehettek, ám a harcokban már sokan elestek. Az Északi Szövetség eddig mintegy 40 embert veszített a fogolylázadásban.

A Time magazin helyszínen tartózkodó újságírója, Alex Perry arról adott jelentést, hogy egy amerikai katonát kimentettek társaik, azonban egy másikat - feltehetően egy CIA-ügynököt - elfogtak és megöltek. Perry szerint az amerikai katonák irányítják a célzott légicsapásokat, valamint a Szövetség parancsnokait is ők koordinálják. Az erőd nagy része lángokban áll, szinte szüntelen a fegyverropogás.

'Omar molla még ura a helyzetnek'

Mohammad Omar molla változatlanul Kandahárban tartózkodik és irányítja a tálib csapatokat - közölte a tálib erők egyik szóvivője hétfőn, megerősítve, hogy az "utolsó leheletig" küzdeni fognak.

A dél-afganisztáni várost a tálibok tartják ellenőrzésük alatt, sőt a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állítja: Oszama bin Laden is Kandahárban tartózkodik. Abdullah Abdullah, az Északi Szövetség külügyminisztere is úgy értesült, hogy a szaúdi származású terroristavezér csapatai Kandahár környékére szorultak.

Az amerikai légierő AC-130-as "repülő erődök" részvételével hétfő hajnalban nagyarányú légi támadást intézett a dél-afganisztáni Kandahár ellen, miközben csapatszállító helikoptereken csaknem ezer amerikai tengerészgyalogos érkezett a régióba.

Az Északi Szövetség megtorlása Kunduzban

Az Északi Szövetség erői - kétheti ostrom után - hétfő reggel behatoltak Kunduzba, a tálibok utolsó észak-afganisztáni erősségébe. Az Északi Szövetség katonái több tálib harcost a város piacterén agyonlőttek, másokat puskatussal vertek meg. A megtorlások újabb hullámát gerjesztette az, hogy tálibok egy csoportja hétfőn délben lesből golyózáporral fogadta a győzelemtől elővigyázatlanná vált tádzsik katonák bevonuló konvoját. Az összetűzésben jelentések szerint mintegy száz tálib és tíz északi szövetségi harcos vesztette életét.

Ismét Irak

George Bush amerikai elnök - egyes megfigyelők értelmezése szerint - burkolt, de alig félreértelmezhető formában mintegy új frontot nyitott hétfőn a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, amikor újságírók előtt egyebek közt arról beszélt, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek sürgősen vissza kell engednie az országba az ENSZ fegyverzetellenőreit.

Arra a riporteri kérdésre, hogy mi történik, ha Szaddám Huszein nem engedi vissza az ellenőröket, Bush kitérő választ adott.

hirdetés

N; N;
hirdetés