• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Veszélytelenek azok a lépfene-baktérium törzsek, amelyeket a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (CICR) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) munkatársai fejlesztettek ki az elmúlt években egy állategészségügyi program keretében az afgán fővárosban.

Ezt Kim Gordon-Gates, a CICR szóvivője jelentette ki vasárnap Genfben. A 34F2 Sterne néven ismert baktériumtörzset 1997 óta gyártották a kabuli laboratóriumban haszonállatok oltására. Az afganisztáni laborban jelenleg fellelhető mennyiség 1,5 millió adag oltóanyag készítéséhez lenne elegendő.

A francia titkosszolgálat aggódik

A francia titkosszolgálat most attól tart, hogy a kísérleti telepen hátrahagyott baktériumtörzseket Oszama bin Laden szaúdi milliárdos terrorvezér szervezete esetleg bakterológiai fegyverként használja fel.

A Le Journal du Dimanche című francia lap értesülése szerint azóta, hogy a CICR munkatársainak utolsó csoportja szeptember 16-án elhagyta az afgán fővárost, a laboratórium teljes egészére egyetlen afgán állatorvos felügyel, aki hetente küld jelentést a CICR munkatársainak. Az orvos állítása szerint legalább egyszer feltörték az intézet épületét, és hírek terjednek arról is, hogy gyanús körülmények között lépfene-baktérium törzsek kerültek egy pakisztáni laborba.

Vizsgálat indul a Vöröskeresztnél

A CICR a helyzet kivizsgálására külön munkacsoportot állított fel, mert szakértők szerint a kabuli laborban hátrahagyott törzsekből igen rövid idő alatt fertőző baktériumcsírákat lehetne létrehozni.

N; N;