• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A hír, hogy amerikait találtak a tálib foglyok között, valósággal sokkolta az országot. John Walker Lindh az ítélethirdetés előtt könnyeivel küszködve, zokogó hangon elítélte Oszama bin Ladent és terrorhálózatát. Az elítélt legkorábban tizenhét év múlva szabadulhat.

"Ön hajlandó lett volna életét adni a tálibokért, de nem a saját hazájáért" - olvasta a fejére a bíró a két és fél órás tárgyalás egyik drámai pillanatában. Lindh húszperces beszédében mindenki bocsánatáért esdekelt, s hangsúlyozta, mennyire megbánta, hogy csatlakozott a tálibokhoz: "Ha tudtam volna, amit ma tudok róluk, sosem álltam volna be közéjük."

Perében következetesen tagadta, hogy hűségesküt tett volna Oszama bin Ladennek, és csatlakozott volna terrorszervezetéhez, noha elismerte, hogy egyszer futólag találkozott vele egy afganisztáni kiképzőtáborban.

John Walker Lindh, aki nagyon fiatalon tért át a muzulmán hitre, elmondta, hogy azért ment Afganisztánba, mert úgy hitte, vallásos kötelessége segíteni muzulmán társait a szent háborúban. "A dzsihádot én sohasem fogtam fel Amerika-ellenesnek vagy terrorizmusnak. Én a terrorizmust fenntartás nélkül elítélem" - mondta.

Lindh ügyvédei még júliusban vádalkut kötöttek, s védencük együttműködéséért cserébe az ügyész minden terrorizmussal kapcsolatos vádpontot ejtett. A vádalkuhoz tartozik, hogy sem Lindh, sem a családja nem húzhat anyagi hasznot az "amerikai tálib sztorijának" eladásából.

N; N;