• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Az októberi figyelmeztetést csak az illetékes kormányügynökségek legszűkebb köre - például az energetikai minisztérium nevadai Nukleáris Vészhelyzet Csoportja - kapta meg, még az FBI-t, és Giuliani akkori polgármestert sem avatták be, nehogy kitörjön a pánik New Yorkban - állítja a Time című amerikai hetilap.

Sárkánytűz jelenti Oroszországból

A nemzetbiztonságiak "dragonfire" álnevű ügynökétől származó értesülés szerint az orosz nukleáris arzenálból származó 10 kilotonnás, hordozható robbanófej egyike azoknak az atombombáknak, amelyek a rendszerváltás utáni posztszovjet zűrzavarban tűntek el. A Fehér Ház antiterrorista szakértőinek becslése szerint ha egy ilyen bomba Manhattanben robbanna, az százezer ember azonnali, és további hétszázezer késleltetett halálát okozná, és mindent lerombolna félmérföldes körzetben.

A beavatottak nagy erőkkel keresik a robbanófejet, de egyelőre nincs semmi nyoma. Nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint a kutatás közben rá kellett döbenniük, hogy ha a terroristáknak egyszer sikerült becsempészni a bombát az országba, a hatóságoknak semmi esélyük nincs a felkutatására. A nukleáris fenyegetés talán súlyosabb, mint a hidegháború idején, hiszen akkor legalább nem volt arctalan.

Árnyékkormány az atombunkerben

A Time értesülését alátámasztja az is, hogy a múlt héten kiderült: száz magasrangú washingtoni kormányhivatalnok 24 órás váltásban atombunkerekben tartózkodik, hogy árnyékkormányként biztosítsa a hatalom folytonosságát, ha a nukleáris terrortámadás esetleg Washingtonban következne be.

Amerika tehát komolyan veszi a fenyegetést, pedig Oroszország hivatalosan soha nem ismerte el, hogy nem áll az ellenőrzése alatt az egykori szovjet nukleáris arzenál egésze, melynek egy részét a Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben függetlenné vált köztársaságokból - például Fehéroroszországból, Ukrajnából és Kazahsztánból - kellett begyűjteni.

A Nunn-Lugar leszerelési program

Alekszandr Lebegy tábornok

Az amerikai kormány - Sam Nunn és Richard Lugar szenátorok javaslatára - a kilencvenes években külön programot működtetett abból a célból, hogy segítse a volt szovjet tagköztársaságokat a nukleáris és kémiai fegyverek leszerelésében és megsemmisítésében, és biztosítsa hogy ezek a fegyverek nem kerülnek illetéktelen kezekbe. A Pentagon több mint egymilliárd dollárt költött a Nunn-Lugar leszerelési programra, a kilencvenes évek során mégis folyamatosan napirenden volt a Líbiának, Iránnak és Iraknak dolgozó volt szovjet atomtudósok ügye, és számos hír szólt arról is, hogy a recesszióba süllyedt Oroszország képtelen megfelelően őrizni atomfegyvereit.

Konkrét bizonyítékok viszont nincsenek, hacsak nem tekinthetjük annak Alekszandr Lebegy tábornok, Oroszország egykori második embere - afganisztáni veterán, Jelcin elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, utódjelöltje, majd kihívója az elnökválasztáson, moszkvai bukása óta a szibériai Krasznojarszk kormányzója - kijeletéseit, aki többször utalt a nukleáris leltárhiányra.

Lebegy évek óta atomterrorizmussal riogat

Lebegy ugyanis - orosz részről egyedüliként - politikai számüzetése után a nemzetközi sajtóban gyakran hangoztatta, és 1996-ban az amerikai kongresszus illetékes vizsgálóbizottsága előtt, eskü alatt is megerősítette, hogy foghíjas az egykori szovjet nukleáris arzenál.

A Nunn-Lugar programot is ihlető Lebegy a nukleáris zsarolás rémképével riogatta amerikát, és kijelentette hogy az egykori szovjet katonai hírszerzés, a GRU eszköztárából több mint száz darab, darabonként egy kilotonna TNT-nek megfelelő robbanóerejű, 60 x 40 x 20 centiméteres, hordozható "nukleáris koffer" hiányzik. A tábornok szerint ezek a fegyverek kézitáskának látszanak, és egyetlen ember fél órán belül képes azokat felrobbantani - nemzetbiztonsági tanácsadó korában nyomoztatott is utánuk, sikertelenül.

Az orosz kormány visszautasította a vádakat, és tagadta a "nukleáris koffer" létezését: "Talán a régi nukleáris tüzérségi lövedékekre gondolhatott a tábornok, amelyeket megfelelően őrzünk, ahogyan az összes volt szovjet atomfegyvert" - cáfolt az orosz atomminiszter annak idején.

Létezhetnek e nukleáris kofferek?

W-54 nukleáris robbanófej

Az amerikai kormány is kétségbevonta Lebegy szavahihetőségét, ugyanakkor független szakértők szerint technológiailag lehetséges ekkora atombombát építeni. Megtette az Egyesült Államok is: a W-54 jelű hordozható tengerészeti robbanófej mérete nem haladja meg a Lebegy által említett kofferét, súlya mindössze 23 kilogramm, robbanóereje pedig 10 tonnától egy kilotonnáig állítható. Egy korábbi hordozható atomfegyver, az Mk-54 SADM (Small Atomic Demolition Munition) 68 kilogramm súlyú volt.

Sovány vigasz, hogy az atomfegyverek gyorsan romlanak: felújítás nélkül néhány éven belül működésképtelenné válhatnak, szakértő kezekben azonban szinte korlátlanul meghosszabbítható az élettartamuk.

N; N;