• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kedden megerősítette, hogy valóban tartózkodnak amerikai katonák afganisztáni területen. Közölte, hogy az amerikai katonák Afganisztán északi részén vannak, "szerény létszámban", lényegében "összekötői" szerepet betöltve, illetve azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a légitámadási célpontok kijelöléséhez. Meg nem erősített jelentések már korábban is voltak arról, hogy a tálibok ellen küzdő Északi Szövetség által ellenőrzött térségben kisebb létszámú amerikai kötelék táborozott le.

Az Egyesült Államok harci gépei Oszama bin Laden és az al-Kaida feltételezett földalatti bázisait támadták kedden hajnalban Kelet-Afganisztánban- adta hírül a BBC. Az amerikaiak úgy vélik, a barlangok és alagutak labirintusa nyújthat búvóhelyet a terroristavezérnek, ám ők is elismerték, bin Laden keresése olyan, mintha egy tűt akarnának megtalálni egy szénakazalban.

Az al-Kaida vezetősége sértetlen

Eközben Donald Rumsfeld védelmi miniszter bejelentette: a légicsapások során sikerült meggyilkolni az al-Kaida több magas rangú tagját is, bár egyikük sem tartozott a hálózat vezetésébe. Rumsfeld tagadta azokat az értesüléseket, miszerint Afganisztánban amerikai katonákat fogtak el a tálibok.

Amerikaiakat fogtak Afganisztánban

Rejtélyes robbanás a bagrami repülőtérnél

Erős robbanás történt kedden a Kabultól mintegy 40 kilométerre északra, a bagrami repülőtérnél húzódó frontvonalon. Az AP szerint a detonáció nyomán gomba alakú felhő emelkedett a levegőbe, legalább 300 méter magasba. A robbanás oka egyelőre nem ismert, bekövetkeztekor repülőgép sem szállt a kérdéses légtérben. Nem sokkal korábban amerikai repülőgépek tevékenykedtek e frontvonal felett, és a nagy robbanás után másfél órával két gép két bombát dobott le ugyanarra a környékre.

További könnyítések Pakisztának

George W. Bush amerikai elnök feloldotta a Pakisztánt sújtó utolsó büntetőintézkedéseket is, utat nyitva az afganisztáni hadjárat kulcsfontosságú szövetségesének szánt újabb pénzügyi támogatások előtt. Bush elnök szeptemberben már feloldotta azokat a szankciókat, amelyeket India és Pakisztán 1998-as atomfegyver-kísérletei miatt rendelt el a két országgal szemben, és amelyek a gazdasági és katonai segítségnyújtást szorították szigorú korlátok közé.

A még érvényben maradt szankciók feloldását - amelyeket Pervez Musarraf tábornok államcsínnyel történt hatalomra jutása után vezetett be Washington - Bush már szombaton jóváhagyta, a Fehér Ház azonban csak hétfőn éjszaka jelentette be. A szankciók ténylegesen a 2003-as pénzügyi évben szűnnek meg. Japán pénteken tette közzé, hogy eltörli a Pakisztán elleni szankciókat. A Fehér Ház azt is közölte, hogy Bush november 10-én New Yorkban találkozik Musarraf pakisztáni vezetővel.

Afganisztán és Pakisztán viszonyáról Pakisztán területén él az "afgán nép", a pastu etnikum csaknem fele, pastuk földjét vágja ketté az afganisztáni-pakisztáni határ, amelyet az ezernyolcszázas években húzott meg a cári Oroszország és a brit birodalom. Pakisztán azóta a térség erős államává, nukleáris fegyverrel is rendelkező katonai hatalmává fejlődött. A muzulmán, de még "világi, azaz katonai kormányzás alatt álló Pakisztán régóta szeretné befolyását kiterjeszteni északi szomszédjára, éppen ezért fegyverezte föl, képezte ki és pénzelte annak idején a pastu nemzetiségű tálibokat. A Talibán szélsőséges fundamentalizmusa azonban ma már a pakisztáni, török mintájú, katonia rezsimre is veszélyt jelent, hiszen támogatja a pakisztáni vezetés elleni terroristákat. A szomszédos ország valószínűleg ezért támogatja most az Egyesült Államok terrorizmusellenes fellépését.

Egymilliárd dollár adósságenyhítésre

Washington a szankciók feloldásán túl közvetlen segítséget fog nyújtani a pakisztáni adósságenyhítéséhez, és Iszlámábád építhet támogatására a nemzetközi pénzügyi szervezetekben is - írta az AFP. A francia hírügynökség szerint Richard Boucher külügyi szóvivő közölte: az említett kapcsolódó programok összesen több mint egymilliárd dolláros amerikai támogatást tesznek ki, és további több milliárd dollárra számíthat Iszlámábád a nemzetközi segélyintézményektől. A Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy a Fehér Ház még a hét elején 500 millió dolláros gazdasági támogatást jelent be Pakisztánnak. Saukat Aziz pakisztáni pénzügyminiszter kedden éppen 500 millió dollárra becsülte az afgán menekültek ellátásának idei költségeit. Az ENSZ attól tart, hogy akár másfél millió afgán is felkerekedhet a bombázások és az éhínség elől menekülve, miközben a környező országok - köztük Pakisztán - lezárták határaikat.

A brit muzulmánok bin Ladent támogatnák

A Sunrise londoni székhelyű ázsiai rádióállomás által a hét elején végzett közvélemény-kutatás megkérdezettjei - főként pakisztáni származású 20-45 év közötti, Nagy-Britanniában élő muzulmánok - 91 százaléka úgy véli, hogy az Afganisztán elleni háború a keresztény nyugat és az iszlám között folyik, és 98 százalék közölte, hogy nem harcolna Nagy-Britanniáért. 78 százalékuk kijelentette: nem támogatja Nagy-Britannia afganisztáni harcát. A megkérdezettek fele azt mondta, hogy Oszama bin Ladenért és az iszlámért harcolna.

Brit illetékesek közölték: az elmúlt hetekben brit muzulmánok utaztak Pakisztánba azzal a szándékkal, hogy Afganisztánban csatlakozzanak a tálib erőkhöz, de túlzottnak nevezték az al-Muhadzsirún szervezet azon közlését, mely szerint több mint ezer nagy-britanniai muzulmán vesz részt az afganisztáni harcokban.

N; N;