• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Elsöprő többséggel, 98-1 arányban fogadta el a Szenátus a képviselőház által szerdán jóváhagyott antiterrorista törvénycsomagot, vagy ahogy Amerikában hívják, a patrióta törvényt.

A törvény tágítja az FBI lehallgatási és elektronikus megfigyelési hatáskörét, valamint súlyos büntetések kiszabását teszi lehetővé terroristák bújtatásáért és anyagi támogatásáért. John Ashcroft igazságügyi miniszter elmondta, megnövekedett hatalmuk azonnali kihasználására utasítja az FBI ügynökeit és a szövetségi nyomozókat, amint a törvényt aláírják. "Új időszak kezdődik Amerika terrorellenes harcában" - mondta.

A törvény nyújtotta legfőbb lehetőségek - Többszörös lehallgatás, ami lehetővé teszi a gyanúsított használta bármely kommunikációs eszköz lehallgatását egyetlen engedély birtokában - A terroristák elszállásolása - amennyiben a szállásadó tisztában van a ténnyel - bűncselekménynek minősül - A hatóságoknak jogukban áll az emigránsok hétnapi őrizetbe vételére, amennyiben terrorista tevékenység gyanúja merül fel - Szélesebb körű felhatalmazás e-mailek hozzáféréséhez

Lehallgatható az elektronikus adatforgalom

Ilyen méretű törvény meghozása általában hónapokat, ha nem éveket vesz igénybe, az antiterrorista törvényt azonban hat hét alatt hozta meg a Kongresszus. Egyes kritikusok szerint a törvény a polgári szabadságjogokat veszélyezteti. "A törvény nem találta meg a kellő egyensúlyt a nyomozati szervek erejének megnövelése és a szabadságjogok védelme között" - nyilatkozta Russ Feingold demokrata szenátor, akinek irodai alkalmazottjai közül többen megfertőződtek a Tom Daschle szenátornak küldött levéltől.

A Szenátus igazságügyi bizottságának vezetője, Patriyk Leahy véleménye szerint azonban elég biztosítékot helyeztek el a törvényben. Ezek között szerepel többek között, hogy a törvény lehallgatást és elektronikus megfigyelést szabályozó része négy éven belül hatályát veszti, illetve, hogy bírói határozathoz kötik a gyanúsítottak iskolai adatainak kiadását.

Aggódnak a szabadságjokok miatt

"Megtaláltuk a véleményem szerint elégséges egyensúlyt a személyes szabadságjogok és a magánszféra védelme, illetve a nyomozóhatóságok eszközökkel való felruházása között" - mondta a BBC-nek Tom Daschle, a szenátusi többség vezetője. Az amerikai Társaság a Szabadságjogokért ( American Civil Liberties Union - ACLU) véleménye szerint azonban a törvény túllépet a terrorizmus elleni harc szabta kereteken.

Mint elnökük, Nadine Strossen a BBC tudósítójának elmondta, "végső soron az eszközök - amilyen az internet megfigyelése is -, amik ellen a kezdetektől fogva tiltakoztunk, bennmaradtak az elfogadott törvényben. A kormányzat kezében hihetetlenül megerősödött hatalom összpontosul minden e-mail és internet alapú kommunikáció ellenőrzésére". Szervezetük nyomást gyakorol majd a Kongresszusra a törvény felülvizsgálata érdekében, mivel a törvény visszaélésekre ad lehetőséget. "Már most látjuk, hogy nagyszámú embert vesznek majd őrizetbe anélkül, hogy megmondanák, mivel vádolják őket" - mondta a szervezet elnök asszonya.

N; N;