Magyarország nem írta alá a vízummentességről szóló közös nyilatkozatot

Hat NATO-tagállam szerint előrelépést jelent, de a vártnál kevesebben nyújt az amerikai vízummentesség kibővítéséről szóló törvény, amelyet a kongresszus július végén fogadott el.

A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt közös nyilatkozatot Washingtonban tették közzé helyi idő szerint csütörtökön.

Magyarország, amelyet szintén képviselt a washingtoni Dutko Worldwide tanácsadó cég a vízummentesség ügyében, nem írta alá a közleményt, ehelyett levelet jutatott el az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez, amelyben bátorító lépésnek nevezte az amerikai törvényt.

"Amerika szoros szövetségesei közül többekre a jövőben is mesterséges korlátokat kényszerítenek, amelyek nem tükrözik a transzatlanti és a globális biztonság iránti mély odaadásukat és elkötelezettségüket" – áll a közleményben.

A Külügyminisztérium szóvivője, Odze György szerint most sem Magyarország különcködik, hanem a többek. A minisztérium augusztus 8-i közleményében már jelezte, hogy a mostani amerikai döntést csupán haladásnak tekinti, ami közelebb visz a végcélhoz, a vízummentességhez. "Ehhez megvan a politikai támogatás az Egyesült Államokban" - értékelte a helyzetet Odze.

Májusban derült ki, hogy Magyarország is igénybe veszi havi 5000 dollárért a washingtoni Dutko Worldwide tanácsadó cég szolgálatait a vízummentesség ügyében történő lobbizás érdekében. A cég arra kapott megbízást, hogy kapcsolatot tartson fenn washingtoni kongresszusi képviselőkkel és közreműködjön egy olyan törvény elfogadtatásában, amely vízummentességet biztosít majd az érintett EU-országoknak.

George Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt – amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is –, hogy a szenátus és a kongresszus nagy többséggel azt egy héttel korábban elfogadta.

A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a túltartózkodás: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál.

A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak száz dolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.