Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Több mint félmillió forintot ajánlottak fel eddig Rejtő Jenő hívei

Okos Mikulás, egyik olvasónk – hirdetve, hogy legyen bár ponyva avagy irodalom, de Rejtő helytől, időtől, cselekménytől függetlenül elkoptathatatlan, zseniális, röviden összmagyar kincs-, topicot indított, melyben azt javasolta: „szorgalmazzuk, hogy Rejtő Jenőről utcát nevezzenek el, neki szobrot állítsanak”. Hamarosan egész egy sor Rejtő-alak és rajongó csatlakozott a mozgalomhoz. A politika topicokra általában nem jellemző egyetértésben lobbiznak, hogy minden idők legolvasottabb szerzője végre megkaphassa jól megérdemelt emlékművét. Három nap alatt több mint félmillió forint gyűlt össze a nemes célra, s remélhetőleg hamarosan - miután végigsétáltunk a Rejtő Jenő utcán -, a Liszt Ferenc téren láthatjuk a népszerű író életnagyságú szobrát.

Lavery, P. Howard, Gibson avagy Rejtő - vagyis Reich Jenő fiatal korában (fölöttébb relatív kategória, 38 évesen halt meg) végigcsavarogta Európát és Észak-Afrikát. Volt heringhalász, parkett-táncos, parfümügynök, dokkmunkás, nyúltenyésztő, cukorkaárus, vándorcirkusz tagja és lócsutakoló, lett később munkaszolgálatos, s ’43. január elsején történő halála után maradt a magyar irodalom legolvasottabb szerzője.

A légiós bosszúja „Egykori polgárjog-tanárom Rejtővel együtt volt munkaszolgálatos, ő mesélte, hogy egyszer - már visszavonulás közben - meneteltek és utolérte őket egy szekér. A munkaszolgálatosok feltették hátizsákjaikat a szekérre, amíg egyfelé vitt az útjuk. Erre Rejtő Jenő is engedélyt kért az őrmestertől, mire az ráförmedt: - Maga akarja feltenni?! Maga, aki 40 kilós hátizsákokat cipeltet a légiósokkal a sivatagban? Maga csak vigye!” (Liba)

„Egy magát valamire is tartó kultúrlénynek nem illene Howardot olvasnia" – fogalmaz Hegedűs Géza tanár úr, miközben minden értelmiségi könyvespolcán ott rejtőzik az életmű legalább egy darabja. Ám a szerzővel kortárs értelmiségiek – úgy Karinthy Frigyes mint Heltai Jenő - valósággal falták Piszkos Fred és Gorcsev Iván kalandos történeteit.

"Az egész életmű abszurd ötletek, groteszk humor, bizarr alakok és helyzetek áradása. Nincs könyve, amelyben valami nagyon jó, valami irodalmilag igazán értékes ne volna" – jelöli meg a mérhetetlen siker okát Hegedűs tanár úr. Az index egyik olvasója, Okos Mikulás – hirdetve, hogy legyen bár ponyva avagy irodalom, de Rejtő helytől, időtől, cselekménytől függetlenül elkoptathatatlan, újra és újraolvasva is szórakoztató -, topicot indított, s az indító szövegben azt javasolta: „szorgalmazzuk, hogy Rejtő Jenőről utcát nevezzenek el, neki szobrot állítsanak”.

A szélsőjobb ellensége Az „Egyedül vagyunk” című, szélsőjobboldali kétheti lap 1942 októberében egy teljes újságoldalt szentelt a terézvárosi "ponyvakirály és rémregénygyáros, Mr. Howard-Rejtő-Reichnek", egyben a hatóságok figyelmébe ajánlotta "a vérbeli demokrata világnézetet ponyvára átképező", mi több, a Piszkos Fred, a kapitányban az "angol-francia fegyverbarátság mellett hitet tevő" szerzőt. Máig bizonyítatlan a közvetlen összefüggés, de tény, hogy nem sokkal eme ominózus cikk megjelenése után Rejtő ismét behívót kapott munkaszolgálatra, s 1943. január első napjaiban, a mínusz 40 Celsius-fokos Don-kanyari hidegben, a "legnagyobb regény" megírásának lázálmával halt meg. Forrás: HVG

Okos Mikulás indította ugyan a topicot, elméletileg őt illette volna a kuratóriumi tagság, azonban visszahúzódott, inkognitóban maradt, ezért (az igazi) Trebitsch (civilben informatikus) és Wágner úr (tolmács, szakfordító) vállalta, hogy egyengeti a civil kezdeményezés útját. Hamarosan felsorakozott melléjük a többi Rejtő-alak is, s mostanra már több mint félmillió forintot gyűjtöttek össze, hogy megvalósítsák, amit elképzeltek. Ilyen egyetértés nem volt még soha a politika topicban mondja telefonon (az igazi) Trebitsch – a szélsőjobbtól a szélsőbalig egy emberként vallja mindenki, MIÉP-től jobbra, Thürmertől balra –, hogy szobor kell. A Japán Kávéház (ma az Írók Boltja), volt Rejtő törzshelye, ezért először úgy tervezték, hogy ott az egyik asztalnál ülne bronzba öntve, az asztal alatt Wágner úrral. Később ezt az ötletet elvetették – folytatja (az igazi) Trebitsch, mert attól félnek, az Írók Boltját is utoléri a vadkapitalista végzet és pláza vagy center lesz belőle – mindenképpen köztérre való tehát Rejtő szobra.

Inkább a Liszt Ferenc téren vagy az Oktogonon állítanák föl a szobrot. Egy ’embernyi’ méretű alkotás (vagyis egy legalább 2,5 méter magas alak 50 centiméteres posztamensen, hogy ne tűnjék törpének) legkevesebb 10 millió forint. A topic lelkes tagja azonban Pcsikvari is, azaz Csíkvári Péter szobrászművész (legutóbb a Műcsarnokban rendezett kiállítást), aki elvállalta Rejtő megformázását a piaci ár feléért. Vannak ezen felül önkéntesek is, akik fizikai munkát ajánlanak fel. Például megcsinálnák a posztamenst. Csíkvári titkos vágya egy olyan köztéri szoborkompozíció – mondja Trebitsch - amelyben a Liszt Ferenc téren, a járdán állva támaszkodna Rejtő egy lámpaoszlopnak gesztenyét majszolva vagy jegyzetelve, miközben valódi emberméretű Rejtő-alakok lennének bronzba öntve körülötte. Ez illik Rejtőhöz – hangsúlyozta Trebitsch, ráadásul hasonló Magyarországon nincs. Megoldani sem lehetetlen: a szoborállításhoz a kerületi önkormányzattól csak közterület-foglalási engedélyre van szükség, mert születése pillanatában műemléknek számít, és emellé a városképvédelem műemlékvédelmi bizottságának engedélye.

A másik project, az utcanév-átnevezés is folyamatban van: a terézvárosi Mozsár utcát szeretnék Rejtő Jenő utcára átkeresztelni.

Rejtő a magyar hálón Rejtő műveit Werner Zsolt, dada rakta föl a netre még akkoriban, amikor nem létezett nálunk a recognita. Beszkennelte, majd egy angol(!) szövegfelismerővel javította. Egy könyvvel egy hétig is elbajlódott.

A Mozsár utca több szempontból is megfelelő lenne: a volt Japán közelében van, nem személynév, tehát elméletileg nincs akadálya, hogy átnevezzék, és elég rövid, így csak négy utcanévtáblát kellene legyártatni, darabját ötvenezer forintért, kétszázezer forintból kijönnének – így Trebitsch. Mivel utcanevek átnevezésével évente csak egyszer foglalkozik a Fővárosi Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság, a legutóbbi ülés pedig június 29-én zajlott, csak jövőre lehetne fölavatni az új Rejtő utcát. A topicolók szerint azonban az a minimum, hogy rendkívüli ülést hívnak össze emiatt a kivételesen fontos ügy miatt. Rejtő összmagyar kincs, szégyen, hogy nincs szobra, érvel Trebitsch.

Szobrok felállításáról a kerületi képviselő-testületek dönthetnek, de ki kell kérniük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá tartozó Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleményét.

Szobrot mindenkinek Emlékmű-állítási láz lett úrrá az országon. Ennek talán legkirívóbb példája az a vidéki polgármester, aki saját márványba vésett emlékművét állíttatta ki a polgármesteri hivatal folyosójára - amely ugye közterület - közvetlenül önnön irodája mellé. A millenniumot sok településen Szent István-szobor felavatásával óhajtják emlékezetessé tenni, mintha kizárólag első királyunk megformálásával lehetne megemlékezni az ünnepről. Forrás: Népszava

Jancsó Ildikó, a lektorátus művészeti osztályának előadója elmondta: miután az egész alakos szobor legkevesebb tízmillió forintba kerül, először is azt kell tisztázniuk, mennyi pénz áll a rendelkezésükre. Ezután az önkormányzattal kell egyeztetni – a szoborállításról az önkormányzat dönt, a lektorátus csak szakmai–esztétikai szempontból értékeli a tervezetet. A véleményét megküldi a megrendelőnek, aki ennek ismeretében dönt arról, engedélyezi-e a szoborállítást. Az eljárás meglehetősen hosszadalmas, a terv megszületésétől a szoboravatásig legalább egy év telik el. Terézváros alpolgármestere, Baranyai Zsolt elmondta: az elmúlt tíz évben nem állítottak köztéri szobrot a kerületben, a tervek szerint azonban hamarosan a Westend mellé millenniumi szoborkompozíció kerül, egyelőre a pályáztatás folyik. Előkészítés alatt áll a Hajós utca átépítése is, a díszburkolat mellett csobogószerű térplasztikát is állítanak oda.

A döntés a fővároson áll Az önkormányzatok működéséről szóló 1991. XX. törvény 109. paragrafusa szerint „Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületben való elhelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselő-testülete, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt."

A városfejlesztési programirodának e kerületben 10 millió forint áll rendelkezésére szoborállítás támogatására. Az alpolgármester szerint laikus elképzelés, hogy valaki egyszerűen kitalálja, hol szeretne egy szobrot látni. Baranyai Zsolt hangsúlyozta: mindenek előtt rendezési tervnek kell készülnie, szigorú szabályoknak és városképvédelmi előírásnak kell megfelelni. A Liszt Ferenc térről például fél éve folynak az egyeztető tárgyalások. Ez a rendezési terv tartalmazza többek között, hogy mélygarázs épül – az ígéretek szerint a fák sérelme nélkül-, hogy díszpark lesz a Zeneakadémia főbejárata előtt, és hogy az Írók Boltjának egy részét visszaalakítják kávéházzá. A polgármester-helyettes magánvéleménye szerint nem biztos, hogy Jókai szobra mellé vagy a Zeneakadémia elé kell Rejtő szobrának kerülnie. Baranyai úgy véli, lehetséges, hogy találnak esetleg erre alkalmas másik helyszínt. Elvileg elképzelhető az is – tette hozzá -, hogy az önkormányzat pénzzel is támogatja az elképzelést, ám ha közpénzből szeretnék a szobrot fölállítani, köteles az önkormányzat megpályáztatni a munkát.

Az alpolgármester szerint nincs arra mód, hogy bárki kivásárolhasson tulajdonrészt az Írók Boltjából, így Rejtő volt törzshelyén, a jelenlegi könyvesboltban, a későbbi régi-új Japán Kávézóban lenne a legjobb helyen a szobor.