'A profi boksz is képes amatőr lenni'

Kokó itthon pihen... Ebben az évben már bizonyosan nem lép ringbe, legközelebb január 27-én láthatjuk őt, alighanem Diazzal méri össze az erejét. Furcsa, de a meccseit óhatatlanul feltételes módban kell írni, odáig jutottunk, hogy biztos akkor lesz csupán, ha már túl van rajta. Groteszk helyzet. Arról faggattuk, hogy miként viseli mindezt.

- Nehezen - értékel tömören. - Azt hiszem nem is lehet másként. Hiszen ki lenne boldog attól, hogy a benne lévő edzésmennyiséget, no meg feszültséget magában kell elraktároznia huzamosabb időre, és nem ütheti ki magából. Nekem pedig most nem jött össze semmi.

- Kit hibáztat emiatt?

- Tulajdonképpen sodródtam az eseményekkel, sem én, sem a klubom, a hamburgi Universum nem tehet arról, hogy így alakult a sorsom. Leginkább a profi ökölvívás a hibás ezért a helyzetért. Az amatőröknél azt szokhattuk meg, hogy nincs menekülés, ha elmentünk egy világversenyre, ott a legjobbak sorra következtek, nem volt más lehetőség. Ebben a tekintetben a profi ökölvívás amatőr, mert ez itt korántsem így működik. Ám azt hiszem mondanom sem kell, hogy micsoda pénzek forognak a háttérben. Plusz emellett a reklám értéke, az elismertsége is jóval nagyobb egy meccsnek, így nem csoda, ha a szponzorok a végsőkig küzdenek. Más kérdés, hogy a versenyzők érdekeit, mint jelen esetben az enyémet, nem mindig tartják szem előtt. Amúgy nemcsak én vagyok az egyedüli, voltak olyan meccsek, amelyeket öt év alatt sikerült lekötni. Kicsit abszurd a szituáció, remélem nálam szóba sem jöhet ilyesmi. Ott azonban talán mi is hibát követtünk el, hogy a klub csupán egy vonalon mozgott, nem épített be a tervbe egy másik alternatívát, egy menekülőkaput arra az estre, ha mégsem sikerülne tető alá hozni a Hamed elleni ütközetet. Ha megtették volna, akkor könnyebben lehetett volna továbblépni, másik riválist keresni. Ám azt hiszem, hogy a nemzetközi szervezet példát statuál ez ügyben, hiszen elvették Hamedtől a világbajnoknak járó övet. Nyilván ez engem nem elégít ki, noha példa értékű döntést hoztak. Sokkal jobban szerettem volna, ha legyőzöm őt, de nincs mit tenni, így alakultak az események. Nem tagadom meg is ingott valamelyest a hitem a profi bokszban. Mielőtt rosszra gondolnának, hozzáteszem csak igen minimálisan.

- Ha jól tudom a szerződéskötéskor az szerepelt a tervekben, az volt a cél, hogy 2000-re már ön lesz a földkerekség legjobbja...

- A tervekben valóban így rögzítettük, ám ezzel most várnom kell, remélem azért nem sokáig.

- Miután kútba estek a rangos meccsek, kénytelen volt sokkal gyengébb képességű versenyzőkkel szorítóba lépni... Nem hallotta minduntalan a háta mögött, hogy a Kokó megint egy kutyaütővel bokszol, és hogy a profi élet értéktelen?

- Tudomásul kellett vennem, hogy akadályok keletkeztek, nekem pedig nem derogál az, ha bokszolnom kell. Igaz cseppet sem kellemes olyanok ellen, mint a legutóbbi ellenfelem volt, mert őt elnézést a kifejezésért, de egyszerű volt "kivégezni", de nem volt más választásom. Sajnos. Ettől függetlenül jövőre rendeződhetnek a viszonyok, és akkor megszerzem azt, amiért voltaképpen profinak szegődtem... Úgy érzem, a megpróbáltatásaim ellenére is, hogy van bennem elég erő, tehetség, hogy el is hódítsam a világbajnoki címet.

- Aztán vissza is vonul?

- Ó, dehogyis. Akkor már sokkal könnyebb lesz mérkőzéseket választani, hiszen egy bajnok már időnként választhat, míg most a legnehezebb úton kell közlekednem, ilyen hányattatások közepette. Szeretném még élvezni egy-két évig a profi boksz légkörét. Pillanatnyilag 30 éves vagyok, 34 éves leszek talán, amikor visszavonulok. Úgy vélem, lehet még legalább három-négy jó évem.