Miklós
-7 °C
2 °C

Nem robog tovább a ,,Lokomotív"

2000.12.15. 14:53
Kapcsolódó cikkek (2)
A ,,minden idők" egyik legnagyobb atlétája hetvennyolc éves korában, hosszú betegség után távozott az élők sorából, a strosovicei katonai kórházban. Zatopek pályafutása alatt négy olimpiai címet szerzett, valamint nyolc távon tizennyolc világcsúcsot állított fel, háromszor választották az Év Sportolójának.
Búcsúzott a legenda

Az atlétika barátai az utóbbi időkben szorongva várták a hírügynökségek jelentéseit Prágából, a sportág egyik nagy alakjáról, Emil Zatopekről. Az egykori kiváló hosszútávfutó az elmúlt években egyre többet betegeskedett, állapota az elmúlt három hétben vált igazán kritikussá. November elején agyvérzéssel kellett a strosovicei katonai kórházba szállítani, de hiába volt az orvosok minden igyekezete már nem tudták megmenteni. Sajnos, az agyvérzéshez szövődményként tüdőgyulladás is társult, amely még reménytelenebbé tette az egyébként is kilátástalan küzdelmet. Az utóbbi napokban csak lélegeztetőgéppel tudták életben tartani, de szerda délelőtt Zatopek hetvennyolc éves korában távozott az élők sorából.

Aranyak, csúcsok, bajnokságok

Komlós Tibor: Iharos vagy Zatopek? (1955)
Emil Zatopek, az ötvenes években nem csak az atlétikát kedvelők, hanem az egész sportszerető közvélemény bálványa volt. A csehszlovák sportot sokan az ő nevével azonosították, de a világ minden táján nagy népszerűségnek örvendett. Stadionokat töltött meg versenyzésével, több ezren tapsoltak olimpiai és világcsúcsainak. Hihetetlen szívósságáról és kitartásáról volt híres, aki ,,úgy robogott, mint egy valóságos gőzmozdony". Ekkor kapta a Lokomotív nevet, amely védjegyként élete végéig elkísérte.

Nem sokkal az első világégés után született, 1922. szeptember 19-én, az akkor már Csehszlovákia területének számító Koprivnicében. Az 1948-as londoni olimpiai játékokon robbant be az atlétika elitjébe, ahol rögtön megnyerte a tízezer méteres távot. 1950-ben folytatta győzelmi sorozatát az Európa-bajnokságon, ahol már két számban, öt- és tízezer méteren is diadalmaskodott. A hosszabb távú kontinens-bajnoki címét 1954-ben megvédte. A legnagyobb sikerét a- számunkra oly kedves - Helsinkiben, az 1952-ben megrendezett olimpián érte el. Három hosszútávú aranyat szerzett, a már hagyományos öt- és tízezer mellett, meglepetésre a maratoni táv végén is elsőként haladt át a célvonalon. Ráadásként mind a három győzelmét olimpiai csúccsal érte el.

Emil Zatopek 1922-2000
Olimpiai bajnok: 5000 méter (1952), 1000 méter (1948, 1952)

Európa-bajnok: 5000 méter (1950), 1000 méter (1950, 1954)

Világcsúcsok: 1949-1955 nyolc számban, tizennyolc csúcs

Év Sportolója: 1949, 1950, 1951

Visszavonul: 1956

Nem csak az aranyakat gyűjtötte szorgalmasan, hanem a világcsúcsokat is. Igazi csúcshalmozóként tartották számon, 1949 és 1955 között nyolc távon (5000 m-től 30 km-ig) összesen tizennyolc világcsúcsot állított fel, amely- talán mondani sem kell- egyedülálló teljesítmény. A leghosszabb győzelmi sorozat is az ő nevéhez fűződött, 1948 és 1954 között 10 000 méteren harmincnyolcszor nem talált legyőzőre. Parádés eredményeinek köszönhetően, az Év Sportolója szavazáson háromszor (1949, 1951, 1952) választották a világ legjobbjává.

Az utolsó évek

A már versenyző korában élő legendának tekintett Zatopek 1956-ban fejezte be aktív pályafutását, de mint edző és elméleti szakember továbbra is jelentős eredményeket ért el. Kitalálta az úgynevezett intervallumos (iramváltásos) futásokat, amelyek azóta a felkészülés alapját képezik 1948- házasodott meg, felesége a szintén olimpiai bajnok, Dana Zatopková, aki Helsinkiben aranyérmes lett gerelyhajításban. 1968-ban, amikor a Varsói Szerződés csapatai leverték a Prágai Tavaszt, Zatopek felszólalt a szovjet megszállás ellen. Ekkor elvesztette állását, sokáig segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, csupán a nyolcvanas évek elején kapta meg méltó elismerését, 1982-ben Miroslav Dyrs-díjjal tüntették ki. Az utóbbi években nem sok hír érkezett felőle, csupán betegsége révén került újra reflektorfénybe.