Blatter baklövése

A Nemzetközi Labdarúgó szövetség elnöke, Sepp Blatter, minden bizonnyal sportvezetői pályafutása legkínosabb napjait éli át. A dörzsöltségéről és ravaszságáról közismert FIFA elnök kapitális baklövéssel borzolta a futballklubok elnökeinek idegeit. A svájci diplomata ugyanis minden egyeztetés nélkül adta át tervezetét az Európai Unió képviselőinek a labdarúgók átigazolásáról. Egyeztetni pedig kellett volna, különösen Lennart Johanssonnal, az európai szövetség, az UEFA elnökével.

Sepp Blatter A Nemzetközi Labdarúgó szövetség elnöke

Talán még ez is megbocsátható lett volna, bár közismert, hogy a két futball-hatalmaság a FIFA elnökválasztás óta nem szívleli egymást, ha Johansson számára elfogadható javaslatot küldött volna Brüsszelbe. Nos, javaslata mindennek nevezhető, de elfogadhatónak nem. A tervezet szerint, egy játékos három hónapos felmondási idővel korlátlanul megszűntetheti szerződését egyesületénél. A túlzottan liberálisnak vélt szabályozás hatalmas felháborodást keltett a klubcsapatoknál. Gyakorlatilag a csapatok hosszabb távú működése kerül veszélybe, hiszen ha egy egyesület valamennyi játékosa még idény közben bejelenti távozását, akkor a szezon végére sok gárda a működőképesség határára kerülhet.

A játékosok pedig még tovább srófolhatják az árakat, egy jobb teljesítményt nyújtó futballista aláírásáért korlátlan összeget kérhet el. Ez a tehetősebb kluboknak kedvez, a szegényebb csapatoknak reményük sem marad nevesebb labdarúgók szerződtetésére. Az egyébként is hatalmas különbségek az elit és a ,,mezei" csapatok között szakadékká nőhet, irreálissá téve a nemzeti bajnokságokat.

Brüsszelben persze nem túlságosan borúlátóak, sőt nagyon is a szájuk íze szerinti a szabályozás tervezet. Az Unióban alapelv a négy szabadság, az áru, a tőke, a szolgáltatások, valamint a munkaerő szabad mozgása. Ez az elv, amely mozgatórugója a Közösségnek, az élet minden területén abszolút elsőbbséget élvez. Még a sportban is, bármenyire nem tetszik ez a FIFA és UEFA korifeusainak. Hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a futballista ugyanolyan munkavállaló, mint bárki más, és munkaviszonyára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint akármelyik ,,egyszerű" munkavállalóra. Ennek a törekvésnek volt első lépcsőfoka a közismert Bosman-szabály, amely eltörölte a lejárt szerződésű futballisták átigazolási díját, és ,,mellesleg" megszűntette az Unión belüli játékosok tekintetében a légiósok számának korlátozását.

Logikailag a következő lépcsőfok a labdarúgók munkaszerződésének közösségi harmonizálása, amely a játékosok felmondási jogát jelentené az egyesületükkel szemben. A klubok ezt a törekvést teljes mellszélességgel ellenezték, a világ és az európai szövetség vezetői szintén mereven elzárkóztak liberalizációtól.

Ezért volt érhetetlen Blatter javaslata, amely éppen a brüsszeli álláspontot képviseli, pontosan a FIFA és az UEFA ellenében. Johanssonék egyből ,,kapcsoltak", és sürgős megbeszélésre hívták Blattert Zürichbe. Blatternek is valószínűleg ,,leesett a tantusz", mekkora baklövést követett el, és a nyilvánosság előtt belátta tévedését. A megbeszélésen megállapodtak, hogy Per Ravn Omdal UEFA-alelnök, Gerhard Aigner, az UEFA és Michel-Zen Ruffinen, a FIFA főtitkára egy új javaslatot készít, melyet elküldenek Brüsszelbe.

Hiába minden igyekezet, ezt a hibát valószínűleg már nem lehet jóvátenni, és az EU-fórumok elé kerül a terv. Ha sikerülne is ezt megakadályozni, a tendencia egyértelmű, a játékosok munkaviszonyának felszabadítása előbb-utóbb megvalósul, és ahogy a brüsszeli hivatalnokok állhatatosságát ismerjük, inkább előbb!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!