A feleségem nem szereti, ha vernek

2001.02.14. 17:07
Minden idők legeredményesebb ökölvívója, Kovács István volt a Törzsasztal vendége. Rengeteg kérdés érkezett Európa- világ- és olimpiai bajnokunkhoz, aki a profik között is már világ- és Európa-bajnok. A válaszokból kiderül, hogy Kokó hisz Istenben, és felesége minden egyes pofontól félti őt. Még három évig szeretne legalább profiként tevékenykedni, és utána nem szeretne edző lenni. Nem fél senkitől, csak attól, hogy Hamed nem mer vele kiállni.
Kékkirály: - Régebben feltűntél az egyik kereskedelmi televízió sorozatában, vágysz-e még sorozatbeli vagy filmszerepre?

Kovács István
Minden idők legeredményesebb ökölvívója
Kokó: Nem hiszem, hogy a közeljövőben sor kerül bármilyen film vagy sorozatban való szereplésre, bár az Üvegtigrisben frappáns szerepet játszok: én vagyok Kokó. De az időmet és az energiámat inkább az ökölvívásnak szentelem. Valószínűleg a pályafutásom után jöhet a film.

Ember: - Sajnos, van rá példa, hogy némely bokszoló szellemileg és fizikailag is leépül, ez biztos nem lehet a véletlen műve (lásd szegény Papp Lacit vagy Alit). Te nem félsz attól, hogy ezek a kemény pofonok, amiket kapsz (szerencsére jóval többet adsz), visszaköszönnek majd később? A másik kérdésem: a házunk előtt egy nagyképű nyikhaj gyerek a kiszuperált Trabijával állandóan kapartat, meg bömbölteti a DJXX-t feat, Britnyspírszt és már az agyamra megy. Lennél olyan kedves megverni őt?.-))))

Kokó: Egyáltalán nem félek attól, hogy a kemény pofonok miatt bármilyen egészségkárosodás érne. Ha az elmúlt 10 év alatt elszenvedett pofonoktól nem hülyültem meg, akkor nem hiszem, hogy a fennmaradó 2-3 évben még hülyébbé válnék :) De köszönöm, hogy féltesz. A nyikhaj gyerekkel szerintem egyedül is elbánsz.

Gai-luron: - Én azt szeretném megtudni, hogy mivel ápolod be a fejed egy meccs után? És azt is meg szeretném tudni, hogy a feleséged, hogy bírja, amikor ennyire ütnek, mint múltkor.

Kokó: A fejem ápolás nélkül ilyen. A feleségem egyáltalán nem bírja, amikor ütnek, ergo, nem is engedem, hogy üssenek.

TopMan: - Kit látsz a jelenlegi pehelysúlyúak közül a legveszélyesebbnek magadra? Miért O az? Ki a legveszélyesebb Hamedre (szigorúan rajtad kívül:-))))? Miért? Egy tippet is kérnék az áprilisi Hamed - Barrera találkozó kimenetelét illetően!!!!!

Kokó: Én azt hiszem, hogy négyen uraljuk a pehelysúlyt: Morales, Hamed, Barrera és Kovács. Természetesen nehéz ebből a négyből rangsort állítani, azt hiszem, ha magam kiveszem, az előttem felírtak tükrözik a rangsort. Magamat nehezen helyezem be közéjük. Úgy érzem, Morales lenne a legnehezebb feladat. De nekem a legfontosabb Hamed személye. Szerintem Hamed legyőzi Barrerát, hogy milyen különbséggel, azt nagyon nehéz megjósolni, de valószínűleg nem lesz olyan szoros a mérkőzés, mint akár egy Barrera-Morales vagy Hamed-Ingles volt.

Attys: - Régebben próbálkoztál az autósporttal. Ez csak egyszeri fellángolás volt, vagy később is láthatunk még ebben a műfajban?

Kokó: Mind a mai napig "autósportolok", szerintem Pesten nem is lehet másként vezetni, csak "sportszerű" vezetéssel. Az autósport teljes embert igényel, így versenykörülmények között sportpályafutásom végéig nem hiszem, hogy színre lépek ... bár, Michael Löwe volt Univerzum-világbajnok jelenleg ralibajnok Romániában :))

Krillin: - Ez volt a mélypont, vagy ennél van, hogy rosszabb formában vagy? Ha ezt a teljesítményt nyújtod, és nem azt, amit pl. Robinson ellen, az elég lesz Hamed ellen? (Ha a WBO-cím okozta stressz nyomta így rá a bélyegét a bokszodra, akkor jó, hogy Diaz, és nem Hamed volt az ellenfeled most...) Az egyik meccs utáni interjúdban említetted, hogy kielemzitek a meccset abból a szempontból, hogy milyen hibákat csináltál. Erről tudnál beszélni, vagy ez nem publikus?

Kokó: Semmiféleképpen nem taktika volt, egyszerűen tényleg nem találtam meg sem az ütőtávot, sem a megfelelő harcmodort, egyelőre nem tudom, mi a hiba, bár sok olyan dolog van, amire rá lehet fogni. Vagy amiből esetlegesen következhet ez a rossz forma. Ezeket biztos ki fogjuk elemezni, hidd el, voltam már ennél is rosszabb formában, ami ha nem is megnyugtató, de pozitív, a rossz formám ellenére is mindig tudom hozni a győzelemhez szükséges plusz dolgokat.

Vezerstr: - Mi a véleményed a hazai profikról? Ismered-e Őket egyáltalán? Bognár egy mai cikk szerint - esetleg - Veled is mérkőzhetne.

Kokó: Bognárról csak annyit: nagyon szerencsétlennek érzem, hogy mindig csak szóval kell bizonygatnom a kettőnk közötti különbséget, bár egyszer már amatőr korunkban legyőztem őt. Ha mindenféleképpen az a vágya, legyőzöm, de ehhez lényegesen komolyabb eredményeket, klubokat kellene a háta mögött tudnia. Abban nem látok semmiféle nemzetközi érdeklődést, hogy két magyar - ráadásul az egyik a ranglistákon még csak nem is szerepel - vívjon meg a világbajnoki címért, de ez különben sem az én feladatom. Én azt mondom, hogy nekem szerencsémnél és tehetségemnél fogva lényegesen komolyabb feladatok jutnak osztályrészemül.

Donvito: - Most hogy bajnok vagy (nekünk A bajnok) mennyire tudsz beleszólni a menedzselésedbe, magyarán van-e vétójogod a menedzsment neked nem tetsző döntései ellen, mint pl. Dariusnak vagy Klicskóéknak?

Kokó: Míg Dariuszéknak és Klicskóéknak nincs beleszólásuk a menedzselésbe, nekem az a lehetőseg adódott, hogy konzultáljak a menedzseremmel és az anyagi kérdésekben vitatkozhassunk egy jót.

SportMan: - Nem is olyan régen a Nap-keltében Édesanyád úgy nyilatkozott, hogy tehetséges futballista voltál, de az edződ a saját fiait vitte ki helyetted Olaszországba. Ezzel kettétörte pályafutásodat. Ebből mi az igazság? Mostanában sokkal többet beszélsz a szivarszobáról, nagy utazásokról és egyéb luxus dolgokról, viszont egyre kevesebbet a Pongrácz-telepi indulásról. Ennek mi az oka?

Európa- világ- és olimpiai bajnokunk, aki a profik között is már világ- és Európa-bajnok
Kokó: Azt hiszem, anyu kicsit eltúlozta, mind a tehetséges futballista jelzőt, mind pedig a kettétört pályafutást - ez sem akkor, és most sem jelent traumát nekem. Nem hiszem, hogy sokkal kevesebbet beszélnék a Pongrácz-teleprol, mint régen, a szivarszobáról, nagy utazásokról, pedig nem én nyilatkozom, hanem engem kérdeznek. Azt, hogy honnan indultam, és hogy hol tartok pedig eddig sem szégyelltem, nem is titkolom.

Titkos Tibor: - Szerinted Lunka Zoltánról (aki saját súlycsoportjában olyan helyen áll, mint a Te csoportodban Hamed) vagy Gálfi Andrásról miért nem hallunk sokat? Szerinted az emberek nem keverik össze a pénz orientált sport dicsőségét (pl. profi boksz) az olimpiai bajnoki cím értékével?

Kokó: Biztos, hogy nem ismernének és nem szeretnének az RTL Klub-közvetítés nélkül, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy többet hallani rólam, mint Gálfi Andrásról, de valószínűleg, hogy a nagyobb jövőm és a nagyobb tudásom miatt közvetítik az én mérkőzéseimet. Nem hiszem, hogy az emberek a pénz miatt szeretik a profi ökölvívást, hiszen nem ok kapják, hanem szerintem a profi sportban megtalálható nagyobb keménység és a nagyobb show az, ami a nagyobb érdeklődést kivívta.

KisznerK: - Te a súlycsoportodhoz képes is gyorsnak számítasz. Ez alkati adottság vagy valamilyen speciális gyakorlat gyümölcse?

Kokó: Én azt hiszem, ez a gyorsaság már megvolt az amatőr érában is, és a megerősödésem további dinamikát csempészett az ütéseimbe. Ennek pedig egyetlen oka, ez a szisztematikus erőnléti felkészülés, ami, ha jól tudom, a Men's Fitness magazin első számában meg is jelent.

Kgyd: - Remélem, nem számít ünneprontásnak ilyet kérdezni, amikor éppen a csúcson vagy, de biztosan gondolkodsz már azon, hogy mi lesz, ha visszavonulsz. Hogyan képzeled el a jövődet? Boksz, média, üzlet? Visszajössz Magyarországra?

Kokó: Szeretnék 32-33 év körül veretlenül visszavonulni és megpróbálni nyugdíjasként eléldegélni. Természetesen Magyarországon, de a németországi kapcsolatokat, barátokat sűrűn látogatva, ápolva.

Stonedrop: - Olvastad a www.profiboksz.hu-n Golyó elemzését a jövőddel kapcsolatban? Ha nem, akkor röviden a lényeg: Amerikába kéne menned, és komoly ellenfelekkel megmérkőzni. Pl: Polo, Marquez, Medina stb. Jó alkalom lenne pl. a Hamed-Barrera előmérkőzés, ahol mindenki láthatná, vagy olyan jó, mint Hamed. És Gólyó szerint hiba lenne továbbra is Németországban bokszolni. De az is hiba lenne, ha a következő meccsed Bp-en lenne és nem a Hamed-Barrera előtt. De sajnos az Universum hajlamos ilyen hibákat elkövetni. Mi erről a véleményed?

Kokó: Véleményem erről hasonló Golyóéhoz, akit ezúton is üdvözlök, de az Universum menedzselési stratégiája eddig tökéletesen működött, hiszen senki nem hitte volna, hogy képes lesz Hamedet lemondatni az övéről, és lám! A jövőt illetőleg születtek szóbeli megállapodások az Univerum és közöttem, hogy mindent megtesznek az amerikai piac felé nyitás érdekében, de természetesen figyelembe kell venni az anyagi érdekeiket is. Én azt hiszem, hogy első címvédésként nem rossz ötlet egy budapesti mérkőzésen egy Robinson mérkőzéshez hasonló formában bemutatkozni és valamikor év végén újra kopogni Hamednál.

Khal: - Szóval, arra lennék kíváncsi, hogy voltál-e már olyan helyzetben, amikor abba akartad hagyni az egészet?

Kokó: Igen, volt a karrieremben mélypont, még amatőr időszakomban, a barcelonai olimpiát követő időszak, de a kora reggeli ébredésektől eltekintve nem fordult meg a fejemben, hogy abbahagyjam.

Trull: - Mekkora tokét kell ahhoz kockáztatnia az UNI-nak, hogy egy Morales- vagy Barrera-, esteleg egy Hamed-meccsen bokszolhassál, illetve az UNI-ban van-e akkora potenciál, hogy a közeljövőben felnőjön a tengerentúli profi boksz világához?

Kokó: Nem az Universum a kérdéses, hanem a mérkőzéshez kapcsolódó tévétársaságoktól várható a bevétel. Az Universumnak, illetve az általad felsorolt ökölvívóknak is megvan az az összeg, amiért hajlandók a veretlenségüket vagy nimbuszukat kockára tenni. Ha ezt a pénzt a televíziós társaságok előteremtik, akkor mindenki számára elérhetővé válik a mérkőzés.

Pave: - Az mennyire taktika, hogy hogyan vonulsz be?

Kokó: Nem taktika, de számomra egy nagyon fontos formába hozó feladat, s ennek egyik része többek között a Carmina Burana vagy a bevonulóruha, vagy például a ringbe érkezéskor középen a felugrás. Ezért is örülök, hogy sikerült visszakapnunk a Carmina Buranát, ráadásul a müncheni verzióban, a Bánk Bánnal az elején, talán még hatásosabb.

Isup: - Van itt ez a Bognár fiú, aki profi kisvilágbajnok lett. Éppen befért a sporthírekbe. Ennyit számít a menedzselés ? Amikor Te a homokzsákkal iskolázol, annak nagyobb a híre... Szegény fiú nem járna jobban, egy olyan Universum-féle csapattal? Vagy megvan a lé így is? Neki még a Deutsch se ment el a meccsére, nemhogy az Orbán.
2. kérdés Nem gondoltál arra, hogy a politika szépen lassan propagandacélokra fog felhasználni? Érzed ezt? Tennél-e ellene? Nem lennék meglepve - miután rábeszéltek a 3. gyerekre - Te lennél a Fidesz zászlaján, mint "A magyar fiatal". Vigyázz, mert nem mindegy, hogy példakép leszel - mint ahogy az vagy -, vagy azzá tesznek! (Na, ez most elég zavaros lett...bocs)

Kokó: Bognár Lacinak is először tiszta szívből gratulálok, fantasztikus, hogy ilyen rövid felkészülési idő és a kevés lehetőség ellenére kisvilágbajnoki címet tudott szerezni, ha jól tudom, nem is az elsőt életében. Szerintem azonban sem az eddigi sportsikerei, sem pedig az előtte álló jövő nem predesztinálná őt arra, hogy ugyanezt a népszerűséget élje át, mint ami nekem jutott. Az Universum-szerződést pedig nem én erőltettem, az Universum keresett meg engem, és ha Bognárban láttak volna nagyobb fantáziát, és ő ért volna el olyan sikereket, mind az amatőrök, mind a profik között, akkor valószínuleg most ő válaszolgatna a kérdéseitekre.

Én eddig is és ezek után is politikamentes életet fogok élni, a politikának semelyik oldala nem érdekel, és nem is motivál. Erre kitunő példa, hogy vasárnap még Orbán Viktorral repültem haza, hétfőn reggel a tévében pedig már Kovács Lászlóval találkoztam. Nem hiszem, hogy bármelyik párt is magáénak tudhatna. Orbán Viktor pedig mint magyar állampolgár és szurkoló utazott ki Münchenbe, több ezer honfitársával együtt, nem pedig országunk miniszterelnökeként. Például a Bayern München-Bochum Bundesliga meccsre rendes pénztárban vett jegyet, és a lelátón ülve nézte végig, a bankettre sem volt hajlandó eljönni, mi több, menetrendszerinti járaton, a saját költségén utazott vissza - majdnem le is zuhantunk.

Agyvezér: - Hiszel Istenben?

Még három évig szeretne legalább profiként tevékenykedni
Kokó: Igen, és úgy látom, hogy fontos neki, hogy én itt lenn jól érezzem magam.

Atorz: - Miért nem tetováltatod ki magad? Nem hiszem, hogy bárki leszólna érte! Amúgy is hagyomány a bokszolóknál, nem? De ne valami kis vacak válltetkót csináltass, hanem egy full hát, full kar dolgot. "asszem", elég hatásos elrettentés lenne az ellenfeleknek is.

Kokó: Valamilyen szinten tetszik, és el is tudnék képzelni egy-két nonfiguratív vagy esetlegesen művészi tetoválást, de a stílusommal és az életvitelemmel merőben ellenkezik. Ráadásul ami ma tetszik, az nem biztos, hogy holnap is fog. A tetoválásnak ez a legnagyobb hibája.

Papalekszi: - 32 évesen visszavonulni? És az edzői pálya?

Kokó: Az a baj, hogy én nem vagyok olyan jó ember, mint amilyennek egy edzőnek lennie kell. Ráadásul a hangom sem elég rekedt.

Bureau: - Nem tartod jellegzetes magyar betegségnek, hogy sohasem tudjuk igazán értékelni azt, amire igazán büszkék lehetnénk, hogy az emberek egy része igazából mások kudarcának tud örülni, ahelyett, hogy esetleg maguk is próbálnának valamit tenni sokkal nemesebb örömök érdekében?... Nem tudja az ilyen viszonyulás kicsit elrontani a mindig optimista hozzáállásodat?

Kokó: Ez nem magyar betegség, ez az ember és főleg a sikerszegény ember velejárója. Németországban az ország 80 százaléka imádja Schumachert, 10 százaléknak semleges, 10 százalék pedig egy kanál vízben meg tudná fojtani. Mindössze csak azért, mert megvalósította azokat az álmokat, amit az illető esetleg még csak álmodni sem mert. Ez ellen nincs mit tenni, és ma már én is nyugodt szívvel és indulat nélkül olvasom vagy hallgatom az epével teli megjegyzéseket. Mi több, inkább legyen ezer irigyem, mint egy, aki sajnál. Szemtől szembe még nem találkoztam igaz, szakmai okokkal indokolható kritikai megjegyzésekkel. Természetesen én rengeteg hibát követek el az életemben, mi több, a személyiségem magában hordoz rengeteg hibát, de én ezekkel együtt érem el a sikereimet, vagy talán pont ezeknek köszönhetően. Hiszen valójában én is ember vagyok. :-))

Marcus Aurelius: - Nem lehet, hogy az amerikaiak azért nem látnak benned fantáziát, mert már csak 2-3 éved van?

Kokó: Eddig nem látták bennem a lehetoséget, hiszen hiányzott a profi cím és a profi elismertség, s hogy most mi lesz - ezt majd a jövő hozza.

Köszönöm, hogy itt lehettem, mindenkinek további jó chatelést! És találkozunk még, lehet, hogy álnéven, lehet, hogy rendes néven. Indexre fel! :-))