Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Magyarország hivatalosan is pályázni fog a 2012-es olimpiára

Az Egyesült Államokból hazatérő Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter megerősítette, hogy Magyarország, pontosabban Budapest megpályázza a 2012-es olimpia rendezési jogát. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tavalyi becslése szerint mintegy 1000 milliárd forintos beruházásra volna szükség ahhoz, hogy hazánk 2012-ben megrendezhesse a nyári olimpiai játékokat. Molnár Zoltán, a MOB igazgatója az Indexnek elmondta: a kormányfővel többször egyeztettek az ügyben. Orbán Viktor megszabott egy határidőt is (május 31.), ameddig le kell tenniük az asztalára egy tervezetet.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tavalyi becslése szerint mintegy 1000 milliárd forintos beruházásra volna szükség ahhoz, hogy hazánk 2012-ben megrendezhesse a nyári olimpiai játékokat - mondta Molnár Zoltán, a MOB igazgatója az Indexnek.

Orbán határidőt szabott: a MOB-nak május 31-ig le kell tenni egy tervezetet

Orbán Viktor miniszterelnök az ősszel úgy nyilatkozott: üzleti beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával nem elképzelhetetlen a fenti költségek előteremtése. Molnár az Indexnek elmondta: a kormányfővel többször egyeztettek az ügyben. Orbán Viktor megszabott egy határidőt is (május 31.), ameddig le kell tenniük az asztalára egy tervezetet.

A pályázó konkurensek
A 2008-as olimpia színhelyének kijelölése már a célegyenesben van. Három város pályázik komoly eséllyel: Peking, Toronto és Párizs, mivel a NOB szemlebizottságától ők kaptak kiváló minősítést. Kevesebb az esélye a még versenyben lévő Oszakának és Isztambulnak, mivel náluk pénzügyi és gazdasági hiányosságot találtak a szakértők. A végső döntést a NOB július 13-i moszkvai ülésén hozzák meg.

A kontinensek között érvényes rotációs elv alapján 2012-ben az amerikai kontinens valamely városa kapná meg a rendezés jogát. Egyelőre még csak az a biztos, hogy az Egyesült Államokból nyolc város nyújtja be igényét a rendezésre. Los Angeles, amely már rendezett kétszer ötkarikás játékokat, valamint Cincinnati, Houston, New York, San Francisco, Tampa, Washington-Baltimore és Dallas. Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága 2002-ben dönt arról, melyik várost támogatja. Európából eddig Bécs, Madrid és Düsseldorf neve merült fel, de a határidők miatt még egyik város sem adott be hivatalos pályázatot.

Molnár Zoltán elmondása szerint most még szinte semmi gyakorlati hatása nem lesz Orbán bejelentésének, négy-öt év múlva viszont már igen. A 2003-ig benyújtható pályázat beadása (a hivatalos pályázatok leadásának határideje 2004-ben jár le) előtt ki kell tölteni egy körülbelül 300 oldalas kérdőívet, ezek után kerülhet Budapest a kandidálók közé. Akkor már a konkrét jövőbeni beruházásoknak működniük kell. "Nem hiszem, hogy ha a Fidesz elveszítené a választásokat, akkor egy másik kormány eleve elvetné ezt a gondolatot. Az olimpia nem politikafüggő" - összegzett az igazgató.

Júliusra kiderülhet az olimpia ára

Egy olimpiai pályázat esetén a meglévő szállodák és sportlétesítmények felújításán, illetve újak építésén túl a repülőterek bővítésére, az utak rekonstrukciójára is szükség lesz - mondta el az Indexnek Molnár Zoltán, a MOB igazgatója, aki szerint júliusra kiderülhet, pontosan mennyibe kerülne az országnak az olimpia megrendezése.

Deutsch szerint reális a budapesti olimpia terve

Deutsch Tamás
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásáról hazaérkezve úgy nyilatkozott, hogy egyelőre csupán előzetes tervekről van szó. "2004-ben kell a hivatalos pályázatotokat benyújtani, amelyek közül az öt legjobbat választják ki. A konkrét rendező kijelölésére 2005-ben kerül majd sor.

A rendezés természetesen hatalmas költségekkel jár. A miniszter szerint erre megteremthető a költségvetési fedezet. A tervekbe bekacsolható a Budapest Sportcsarnok újjáépítése, a stadionfejlesztési program, valamint az atlétikai pályák felújításának terve. A beruházások nyolcvan százaléka megtérülhet, még akkor is, ha nem kapnánk meg a rendezés jogát. Az infrastrukturális beruházásokra az olimpia nélkül is szükség van, de nem elhanyagolható reklámlehetőséghez juthat az ország is.

A játékok központja a Népstadion lenne, az olimpiai falut a lágymányosi egyetemi városban állítanák fel

Az előzetes elképzelések alapján a körülbelül 20-25 ezer fő befogadására alkalmas olimpiai falut a lágymányosi egyetemi városban állítanák fel - ezt később akár lakóparkként lehetne értékesíteni - mondta az Indexnek a MOB-igazgató. Az olimpiai játékok központja a Népstadion és környéke lenne, míg a csupán a játékok idejére felállítani kívánt létesítményeknek a Hungexpó területe adhatna otthont. A vízi sportágak versenyeit elsősorban a Margitszigeten rendeznék.

A vízi sportágak versenyeit elsősorban a Margitszigeten rendeznék
A jelenlegi létesítmények mellett még körülbelül három Budapest Sportcsarnok méretű stadionra és egy nagyobb uszodára is szükség volna. Arról még nem született végleges döntés, hogy a vitorlás- és szörfversenyeket a Balatonon vagy Horvátország bevonásával az Adrián tartanák-e.

Molnár meggyőződése, hogy "pozitív hatása lenne az országképet és a főváros képét illetően is az olimpiai beruházásoknak", és kiemelte: ebben az esetben nem csak a sportlétesítményekre kell gondolni, hanem az infrastruktúrára is.

Deutsch szerint az eseményeknek helyt adó a létesítmények nem csak Budapesten, hanem vidéki városokban is felépíthetők. Bár egy város jelentkezését szokták elfogadni, ez nem jelenti, hogy a környékbeli településeknek ne lenne lehetőségük bekapcsolódni a rendezésbe. Ha száz kilométeres sugarú körben találhatók a versenyek, akkor az még elfogadható a NOB számára. Így lehetőséghez juthatna néhány vidéki település is. A labdarúgó-versenyek selejtezőinek pedig mindig különböző városok adnának otthont. A vitorlásversenyeket- hazai tenger híján- a horvát tengerparton, az Adrián rendeznék.

Demszky üdvözli az ötletet, de garanciákat vár a kormánytól

"A miniszterelnök úr merész és nagyratörő bejelentése bizakodásra ad okot a fővárosiak számára" - fogalmazott Demszky Gábor főpolgármester, aki kedden kiadott közleménye alapján örömmel értesült a kormányfő bejelentéséről. A főpolgármester a továbbiakban arról írt: feltételezi - mivel az olimpia megrendezési jogáért városok pályáznak, és a játékokat a kormányok támogatásával a városok rendezik -, hogy a miniszterelnök úr a Magyarországon rendezendő olimpia fő helyszíneként Budapestre gondolt. A főváros kész együttműködni a pályázat előkészítésében, ám ehhez szükséges, hogy a kormány még idén egyértelmű kötelezettséget vállaljon az olimpiához szükséges beruházások megvalósulására.

Demszky közleményében kifejti: "biztosítani kell a versenyek színvonalas megrendezését: stadionokat, sportpályákat és csarnokokat kell építeni és felújítani. Biztosítani kell emellett a sporteseményre látogató több millió turista közlekedését, szállását és ellátását. Ehhez legalább két új híd és két új metróvonal megépítésére is szükség van. A főpolgármester szerint mindehhez évente körülbelül százmilliárdos nagyságrendű beruházásra van szükség, ám a következő két évben a költségvetés nem tartalmaz erre forrásokat.

Eddig ötször pályáztunk az olimpia megrendezésére

Az olimpia gondolata nem újdonság Magyarországon. Hazánk eddig ötször pályázott az olimpia megrendezésére, először 1896-ban, ám sem akkor, sem a legutóbbi alkalommal, 1960-ban nem sikerült elnyerni a rendezés jogát (akkor Róma kapta meg). 1920-ban álltunk legközelebb ahhoz, hogy olimpiát rendezzünk, ám a vesztes háború miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a belga Antwerpennek adta rendezést. A rendszerváltoztatás után, az évtized elején Horváth Balázs is bejelentette, hogy Magyarországnak meg kell pályáznia a játékok rendezési jogát.

Orbán Viktor miniszterelnök még hétfőn Lausanne-ban jelentette be hazánk kandidálási szándékát a 2012-es játékokra. A magyar kormányfő Juan Antonio Samaranch meghívására érkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyére, ahol tárgyalásokat folytatott a NOB leköszönő elnökével. Nem titkolt célja volt a látogatásnak, hogy segítse Schmitt Pál kampányát a NOB elnöki címért folytatott vetélkedésben. A megbeszéléseken jelen volt Deutsch Tamás miniszter is.

Az olimpia nyereséges üzlet?
Az olimpia nyereséges üzlet, bár nem mindig azonnal térül meg; a legtöbb esetben hosszú évek kellenek ahhoz, hogy a hiteleket felvevő kormányok, városok és cégek kigazdálkodhassák a befektetett pénzt. Jelentősebbnek tekintik az olimpiák "presztízsértékéből" származó hasznát, amelyre a legjobb példa az utóbbi évtizedekben Barcelona volt.

Az 1984-es Los Angeles-i olimpia 222 milliós profitjához képest az 1988-as dél-koreai alig nagyobb, mindössze 349 millió dolláros nyereséggel zárt a szervezőbizottság adatai szerint. Dél-Korea 3,1 milliárd dollárt költött a játékokra. Az ország azonban mindenfélekeppen jól járt: a gazdasági fellendülésének és - a SZU, valamint a kommunista Korea felé mutató politikai "nyitásának" bizonyítása miatt megrendezett olimpia siker volt: bár az északi testvér nem mutatott hajlandóságot néhány program közös megrendezésére, az ország külpolitikai kapcsolatai javultak.

1992-ban Barcelona a világ előtti bemutatkozást tartotta az olimpia legfőbb céljának, igaz, szívesen tudatta a világgal, hogy Katalónia nem azonos Spanyolországgal. A rendező cégcsoport 1,3 milliárd dollárt költött a játékok megrendezésére, ám a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó beruházásokkal együtt - becslések szerint - 8-10 milliárd dollárba került a nyári játék (ebben az évben Barcelona Expót is rendezett). Az összeg mintegy 60 százaléka volt állami pénz, a többi magántőke. Noha a város éveken át nyögte az adósságterhet, Barcelona a kilencvenes évek közepére Európa egyik legkedveltebb turistacélpontjává vált, megelőzve Párizst is.

Atlantában 1996-ban a szervezőbizottságnak 1,8 milliárd dolláros költségvetése volt, mivel a város már eleve jó infrastruktúrával rendelkezett. Ebből 515 millió dollárt fordítottak beruházásokra (209 millió dollárba került a nyitó- és a záróünnepélynek otthont adó stadion, amit később az egyik helyi baseballcsapat vett a birtokába). A haszonról keveset tudni, a szervezőbizottság ugyanis magánvállalkozásként kezelte a rendezést. Az azonban biztos, hogy az "atlantai robbantás" nem öregbítette a város (és az olimpia) hírnevét, a pénzügyi részre pedig rányomta bélyegét a NOB akkor kirobbanó korrupciós botránya.

A 2000-es Sydney olimpián 3,3 milliárd ausztrál dollárt (1 ausztrál dollár = 165 forint) költöttek az infrastruktúrára (stadionok, berendezések, épületek, közlekedés, stb.), és további 2,5 milliárdot a rendezésbe. Az olimpiára érkezett kb. 1,5-2 millió vendég, a versenyeknek naponta 750 ezer látogatója volt.

Athén 1997-ben nyerte el a 2004-es játékok rendezésének jogát. Tavaly novemberben írta alá "minden idők legnagyobb olimpiai szerződését" a 2004-es athéni ötkarikás játékok szervezőbizottsága a Hellén Telekommunikációs Szervezettel (OTE). A szerződés 50 millió dollárról szól. A következő olimpiának előreláthatólag 1,7 milliárd dolláros költségvetése lesz. Nem erősítette a hellének hírnevét, hogy Athén állandó lemaradásban volt az olimpiai felkészülésben, a NOB számtalanszor tájékozódott a helyszínen, sőt többször is megrótta az athéni szervezőket a jelentős csúszások miatt. December elején pedig lemondott az athéni olimpia szervezőbizottságának ügyvezetője.

Forrás: HVG