Ezüstérmes a magyar női pólóválogatott

2001.07.27. 18:35
Hét szűk esztendő után ismét világbajnoki döntőbe jutott a magyar válogatott. A mérkőzés pikantériája az volt, hogy az olaszok ellen a budapesti Európa-bajnokságon két góllal győzött a magyar társulat. 1994-ben pedig a mieink Rómában verték meg mostani ellenfelünket. Így hát ezúttal is abban bíztunk, hogy ez a szép sorozat folytatódik, ám csalódtunk: simán kikaptak Faragó Tamás tanítványai.
Az olaszokat semmiképpen sem szabadott azonban lebecsülni, mert az olimpiai bajnok ausztrálokat 4-1-re verték, míg az elődöntőben az Egyesült Államokat 8-6-ra múlták felül. Mindkét gárdát papíron esélyesebbnek tartották a taljánoknál - kivált, mert 13-6-ra kikaptak az oroszoktól -, de az olaszok kiegyensúlyozott játékkal esélyt sem hagytak egyik csapatnak sem.

Az nyilvánvaló volt, hogy a két meccs igencsak különbözni fog egymástól, hiszen a szigeten ötezer néző buzdította a mieinket. No meg azért is, mert az olaszok legalább tízszer találták el a kapufát.(Bár emiatt mi a legkevésbé sem bánkódtunk.)

Faragó: Túlteljesítettük a várakozásokat
Faragó Tamás a mérkőzés végén úgy értékelt, hogy az volt a legfőbb baj a mérkőzésen, hogy az olasz kapus, Conti kottából védte a mieink lövéseit, kivált azokét ismerte, akik Olaszországban légióskodnak. Majd hozzátette, hogy túlteljesítette a csapat a várakozásokat, hiszen úgy indultak neki ennek az évnek, hogy jól megoldják, mert aztán lehet pihenni, hiszen egy évig nincs komolyabb világverseny. "Azt hiszem, ez sikerült" - értékelt. Faragó kiemelte azt is, hogy szerinte nyomasztólag hathatott az, hogy egy ország szorít a fiúk kiesése után a lányokért. "Elhitték, hogy sztárok lettek, annyi faxot, biztatást kaptak itthonról. Ezt pedig nem tudtuk kivédeni, de félreértés ne essék, mindenkinek köszönjük, hogy drukkolt nekünk. A legfontosabb pillanatokban amúgy rossz megoldásokat választottunk" - összegzett.
Hidegzuhany az első negyedben

A mérkőzés pedig azt is igazolta, hogy ebben a szakágban is átvette Európa a vezető szerepet. Maga a finálé nem kezdődött jól, hiszen Drávucz ugyan elhozta a labdát, kimaradt az első támadásunk, az olaszok viszont megúsztak és betaláltak, di Mario révén. Aztán két kiállítás következett, és a másodikat Allucci kihasználta. Ezzel azonban még nem volt vége a megpróbáltatásainknak, Malato újabb gólt ért el.

Támadásban gyengék és pontatlanok voltak a lányok időnként kapkodtak is - ha pedig nem, akkor a kapufa mentett Valkay és Primász lövésénél is -, érezhetően a feszültség és a tét nyomta őket, ellenben az olaszokkal, akiknek szárnyakat adott az a tény, hogy a döntőben játszhatnak.

Végre magyar gólok

A második hét perc elején sem változott a játék képe, Primász háromszor is hibázott, így továbbra sem tudtuk bevenni az Eb legjobb kapusának választott Conti kapuját. A tizenkettedik percben aztán végre megtört az átok. A rendre fontos gólokat szerző Valkay Erzsébet előnyből nagy gólt lőtt.

Ez a találat pedig lendületet adott nekünk. A hosszú évek óta Olaszországban profiskodó Stiber hét méterről hatalmas gólt ragasztott a jobb felső sarokba. Miceli azonban - vitatható - előnyből megint kettőre növelte a különbséget. Valkay Ági ugyan még megvillant a negyed vége előtt, ám - némileg érthetetlenül - érvénytelenítették találatát a játékvezetők.

Miceli tarthatatlan volt, így elúsztak a reményeink

A csapatkapitány, Stieber Mercédesz a harmadik negyedben úgy érezte, hogy neki kell megráznia magát, de lövései kimaradtak. Miceli azonban - talán mondani sem kell - megint előnyből betalált. Ráadásképpen ennél az akciónál Rédei kipontozódott.

Támadásban továbbra sem sikerült feljavulni a lányoknak, megesett az a példátlan eset, hogy három előnyt hagytunk ki zsinórban. Az volt a szörnyű, hogy az átütőerőt sem lehetett érezni a csapatban. Az olaszoktól viszont Miceli tarthatatlan volt, és ez ellen a remekül védő Sós Ildikó sem tudott mit tenni.(Nem meglepő: előnyből esett megint ez a gól.)

Az olaszok emberelőnyben megállíthatatlanok

A záró hét percben sem változott a játék képe, mi hibáztunk, az olaszok nem. A változatosság kedvéért Miceli előnyből újra gólt szerzett. Szerencsére Szremkó centerből eredményes volt, de mindez csak gyógyírt jelenthetett. Ebben a döntőben mi lőttünk annyi kapufát, mint az olaszok Pesten. A legrosszabbkor fordult a kocka.

Faragó Tamás tanítványai mindössze egy vereséget szenvedtek a világbajnokságon - a legfontosabb mérkőzésen. A csapat egyébként minden dicséretet megérdemel, hiszen az olimpiai selejtezőbeli kudarc után egy újjáalakult csapat lett a második a földkerekségen. A hölgyeket szerencsére nem viselte meg a vereség, mosolygósak voltak, amikor kijöttek a medencéből. Alighanem ők is úgy vélik, hogy legtöbbjük életében ez az érem a legnagyobb siker.

A harmadik helyen Kanada végzett, miután az Egyesült Államokat egy góllal legyőzte.

Jegyzőkönyv
Olaszország-Magyarország 7-3 (3-0, 1-2, 2-0, 1-1)
Vezette: Hasszekioglu (görög), Matache (román)
Olaszország: Conti - Miceli 4, Allucci 1, Vaillant, Di Mario 1, Consoli, Malato 1, csere: Bosurgi, Sciolti, Araujo, Musumeci, Grego
Magyarország: Sós - Sipos, Stieber 1, Drávucz, Valkay E. 1, Pelle, Valkay Á., csere: Tiba, Rédei, Szremkó 1, Primász
Emberelőny: 9/5, ill. 7/1