Hány sportoló halt meg dopping miatt?

Kőszegi György olimpiai ezüstérmes súlyemelőnk tavaly decemberi halála után újra elindult a találgatás, hány halottja van eddig a hetvenes-nyolcvanas években a rendszeres és központi doppingolásnak. Kőszegi sorrendben a harmadik lepkesúlyú volt, aki meghalt. Előtte két évvel Szűcs Lajos hunyt el, eggyel pedig Holczreiter Sándor. Mindketten olimpiai érmesek, előbbi ezüst, utóbbi bronz. Mindketten '72-ben érték el sikerüket.

Magyar doppingkrónika Csengeri Kálmán, súlyemelő - két év eltiltás Szanyi Andor súlyemelő - két év eltiltás Kecskés Zoltán súlyemelő - egy év eltiltás Likerecz Attila súlyemelő - két év eltiltás Divós Katalin atléta - két év eltiltás Benedek Tibor vízilabdázó - nyolc hónap eltiltás Varga Zsolt vízilabdázó - egy hónap eltiltás Gécsek Tibor atléta - két év eltiltás Ináncsi Vera atléta - nem tisztázott az ügy Szekeres Judit atléta - két év eltiltás Dobos Gábor atléta - két év eltiltás Varga Roland atléta - figyelmeztetés Kerekes Zsombor futballista - három hónap eltiltás Hercegfalvi Zoltán futballista - egy év eltiltás Balaskó Iván futballista - felmentették Magyarországon eddig tizenöt esetről tudunk, a felsoroltak a széles nyilvánosság elé kerültek. Takács szerint ők szerencsétlenül jártak, mert lebuktak. A többiek, akik a listáján voltak, vannak, egyszer sem.

A súlylökő negyvenkilósan halt meg, a világbajnok súlyemelő harminc volt

Kőszegi halála után Bognár László MIÉP-es országgyűlési képviselő a Parlamentben kérdezte Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, miként kívánja a kormány háttérbe szorítani a doppingolást. A miniszter kifejtette, hogy újra a büntetőtörvénykönyvbe kívánják illeszteni néhány módosítással azt a passzust - az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta ugyanis -, miszerint a doppingszerek használói és terjesztői akár három év szabadságvesztéssel is sújthatók.

Bognár félezer áldozatról beszélt. Megemlített egy olimpikon súlylökőt, a diósgyőri Faragó Jánost is, aki a nyolcvanas évek elején, amikor még versenyzett 130 kiló körüli versenysúllyal rendelkezett, halálakor pedig - 84-ben - negyven kiló volt. Kőszegi harmincegy. Bognár szerint a testépítő szalonokban is kaszál a halál.

A rendőrségi vizsgálat nem derített fényt doppingolásra

A veresegyházai Takács István súlyemelőedző, a világbajnok Erika és a sokszoros Európa-bajnok Mária édesapja a sydneyi olimpia előtt a teljes készülő keretet feljelentette, mert úgy vélte, hogy valamennyi egyesületben tudatos doppingolás van. A rendőrség hat klubnál vizsgálódott is - eredmény nélkül.

A megvádolt versenyzők feljelentették a szerintük sértett és elfogult Takácsot, és a bíróság első fokon igazat is adott nekik - 600 ezer forint büntetésre ítélték -, ám Takács továbbra is kitart álláspontja mellett, és folytatja a sportág megtisztításáért fáradozásait.

A kisebbek korábban halnak?

Takács szerint eddig minimum tizennégy élsportoló volt a dopping áldozata, akik súlyemelők, súlylökők, ám az eredményeket tekintve kétségkívül a három lepkesúlyú a legnevesebb. Takács szerint azért vesztették életüket már ötvenéves koruk környékén, mert az immunrendszerük a sok fogyasztás miatt, még inkább megterhelt volt. Jóllehet ők kevesebb kokszot kaptak, mint a nagyobb súlyúak, de az említett tényezők jobban megviselték őket.

A nagyobb súlyúak között említhetjük az ugyancsak világbajnok százkilós Szanyi Andort, aki olimpiai ezüstérmével fizetett a doppingolásért, kizárták ugyanis. Az eset óriási vihart kavart Magyarországon '88-ban, szöuli olimpia után napokkal, még a tizenegy aranyérem fényét is elhomályosította. Az ugyancsak akkor lebukott - negyedik helyezett - Csengeri Kálmán kevéssel az esett után megdöbbentő őszinteséggel tárta fel a módszert, amellyel sokáig tiszták maradhattak.

Milyen is a "pisilőgép"?

"Becsaptuk a világot" - címmel egy kötetben leplezte le a magyar módszert. Egy "pisilőgépet" alkalmaztak. Ez az apró tartály "tiszta" vizeletet tartalmazott, a testükre erősítették, majd amikor szükség volt rá, akkor a mintavételkor a kémcsőbe folyatták a negatív vizeletet. Szanyi nem érzi, hogy hatással lenne mostanság a szervezetére a doppingszer.

A halállista: Holczreiter Sándor Szűcs Lajos Kőszegi György Horváth György Rácz Károly Tóth György Czudik Lajos Szarvas Gábor Borsányi Árpád Langermann Péter Faragó János Varjú Vilmos Rajtuk kívül számos testépítő, köztük egy szolnoki tizennyolc éves.

Kőszegi György halála előtt egy évvel még ugyancsak nem panaszkodott, ám állapota rohamosan romlott. Igaz tüdőrákjában többek szerint a festékgyári munka és a cigarettázás is közrejátszott. Takács szerint viszont egyértelműen a doppingolás is. Kőszegi egyébként egyik utolsó interjújában el is ismerte, hogy kaptak doppingszereket.

Az özvegy nem titkolózott

Minderre akkor jött rá, amikor anyósánál Nerobolra bukkant. Azt hitte, hogy az övé, mert neki is pontosan ezt a szert írta fel a keretorvos. A Nerobol kis mennyiségben serkentőleg hat egy "lerobbant" szervezetre, nagy mértékben azonban a legveszélyesebb, és leginkább kimutatható doppingszer.

Ugyanígy bevallotta a doppingolást már említett Faragó János özvegye is, aki Takácsnak könnyek között mesélte, hogy férje marékszámra szedte a pirulákat, és a jobb eredmények, a nagyobb eredmények érdekében felelőtlenül élt velük.

Így doppingoltak engem, avagy a külföldi példa

A világ több pontján is igazolódott a tudatos doppingolás. Az NDK-beli doppingolást az egyesülés után nem is titkolták. Az egyik Eb-érmes súlylökő hölgy, Heidi Krieger például akkora adagot kapott, hogy most már Andreas Krieger névre hallgat, vagyis férfi lett. És mint mondja: így jobban érzi magát. Az újabb időszak megdöbbentő önvallomása az olasz kajakos Daniele Scarpáé volt, aki párosban Atlantában olimpiai bajnoki érmet szerzett. 1997-ben megjelent könyvének címe: "Így doppingoltak engem".

Scarpa érmeit nem vették el, ugyancsak nem vették el a közelmúltban a kínaiak győzelmeit, az NDK-s aranyak is megmaradtak. Pedig utólag róluk is igazolódott, hogy sikereiket ajzószereknek köszönhették. (A kerékpáros körversenyek az utóbbi időben rendre doppingbotrányokkal érnek véget.) Az igazság azonban életük megrövidülésével kiderülhet. A szakemberek szerint a szöuli olimpia "csodafutónője" - hihetetlen csúcsokat állított fel -, Florence Griffith Joyner négy évvel ezelőtti hirtelen halála sem a véletlen műve. 39 évesen halt meg.