Panaszlista a Budapest Sportarénáról

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Bouygues cég által másfél éve épített Budapest Sportarénát, nem adják át február 24-én sem, noha még az előző kormány szerződése szerint már decemberben használni lehetett volna a létesítményt.

A jegyértékesítésről van értesítés, az átadásról nincs

Az átadás időpontjáról jelenleg sem szereztető kézzelfogható információ, annyi azonban biztos: február 24-én, vagyis a jövő hét hétfőjén - Csillik Zita szóvivő elmondása szerint - sajtótájékoztató lesz a Budapest Sportarénában. Arra nem adott választ, hogy már az átvett, vagy a még hivatalosan át nem vett csarnok láthatja vendégül a média képviselőit.

Az ellenben biztos: ekkor értesülhetünk az ünnepélyes megnyitó idejéről és programjáról valamint bemutatják az első komputeres jegyértékesítési rendszert. Egyelőre ennyit tudni.

Atléták: javítható hibák

Az Index is beszámolt már az eddig meglévő problémákról, a szakszövetségek vezetői az MTI-nek adott nyilatkozatukban újabbakra hívták fel a figyelmet. Ezek közül néhány nem érdemi észrevétel, jó pár azonban kétségkívül figyelemre méltó.

Stevik Péter, a röplabdázók főtitkára kiemelte, hogy ők nem tudnak komoly tornát rendezni, mert nincs két edzőterem, ami az alapja egy jelentős nemzetközi eseménynek. Mivel röplabdában nem tartozunk a világ legjobbjai közé, mindez talán nem akkora baj.

Sokkal érdekesebb, az atléták elnökének, dr. Rábold Gusztávnak a panasza, aki azt teszi szóvá, hogy a jövő évi fedett pályás világbajnokságra pillanatnyilag alkalmatlan a csarnok, ugyanakkor megjegyzi, hogy a hiányosságokat addig még lehet pótolni.

Budapesten lesz-e a jégkorong vb?

Ami a legégetőbb, hogy a divízió I-es jégkorong vb-re - április 15-21. - korántsem biztos, hogy kész lesz a csarnok. A szervezők emiatt Debrecenbe vinnék az eseményt, ami hatalmas presztízsveszteséget jelente a sportágnak, és Kovács Zoltán főtitkár szerint négy-öt évig biztosan hiába pályáznánk egy ilyen színvonalú rendezvényre, az olimpiai selejtezőről nem is beszélve.

BS-krónika 1999. december 15.: Egy égve maradt gyertya miatt leégett az 1982-ben épített Budapest Sportcsarnok. Az üzemeltetők nem kötöttek biztosítást a tűzkárra. 2000. május 23.: Az Országgyűlés elfogadta a BS újjáépítéséről szóló törvényjavaslatot. 2000. november 23.: Az Ifjúsági és Sportminisztérium illetékesei bejelentik, hogy az állam francia Bouygues konzorciummal közösen építi fel a csarnokot. A határidő: 2002. augusztus 31. 2001. február 27.: Megkezdődik a BS maradványainak lebontása. 2001. július: Döntés születik a BS körüli terület átfogó rekonstrukciójáról. 2001. augusztus 23.: Deutsch Tamás sportminiszter leteszi a készülő Budapest Aréna alapkövét. A módosított átadási határidő: 2002. december 15. 2002. március: Elkészült a vasbeton szerkezet, megtartják a bokréta-ünnepséget. 2002. szeptember: Jánosi György sportminiszter bejelenti, hogy csúszik az előzetesen ígért december 15-i átadás, az új határidő: 2003. március 15. 2002. november 26.: Esztétikai problémák miatt elkezdik a tetőszerkezet visszabontását, az új határidő: február 24.

A torna-szövetség részéről Altorjai Sándor főtitkár hangoztatta kételyeit, miszerint nincs fűtött folyosó az edzőtermek és a küzdőtér között, így képtelenség vb-t rendezni. Debrecen azonban igazolta, hogy képes otthont adni egy ilyen rangos eseménynek.

Kosárlabda-vb biztosan nem lesz az arénában

Kosárlabdában adódhatnak a legnagyobb gondok, hiszen olimpiát vagy világbajnokságot a 11.800 néző miatt nem lehet rendezni, 15 ezres ugyanis a limit. Kovács Tamás, a vívók főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a selejtezőket nem lehetne a szűkösség miatt megrendezni az új létesítményben. Korábban a BS-ben, '91-ben lehetett. Mentőöv van: más - ugyancsak budapesti - helyszín.

A kézisek is hátrányos helyzetbe kerülnének, hiszen nekik szükségük lenne legalább egyoldali eredményjelző táblára, mondjuk rögtön a 2004-es női Európa-bajnokságon. Persze mindez nem akkora összeg, hogy ne lehetne rövid időn belül pótolni.

Az államtitkár érti a panaszokat

Az Index korábban megírta, hogy Salbert Ferenc, az aréna igazgatója csak akkor tud nyilatkozni, ha már átadták a csarnokot. Szilvásy György, a GyISM államtitkára ugyanakkor érti a szövetségek panaszait, hiszen azon vannak, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az örökölt - a sportrendezvények szempontjából nem túl előnyös - BS-szerződésből, éppen a sportági szakszövetségek problémáinak megoldása érdekében.