Judit
-2 °C
8 °C

Dávid Kornél: Nem érzem sztárnak magam

2003.11.13. 16:20
Dávid Kornél a nyáron szerződött a litván Zalgiris Kaunastól a spanyol Tau Ceramicához. A spanyol sztárcsapat nagyszerűen kezdett a spanyol bajnokságon, mind a tíz meccsét megnyerte zsinórban. A négy NBA-csapatot - Chicago, Cleveland, Toronto, Detroit - is megjárt Dávid állandó kezdő az együttesben, legutóbbi bajnokiján 21 ponttal vette ki a győzelemből a részét. A szerdai Euroliga-meccsen, az olasz Treviso otthonában 12 pontot ért el.
- Úgy tűnik annál jobb döntést nem is hozhatott volna, minthogy a nyáron elfogadta a Tau ajánlatát.

- Magam is így gondolom. Jól megy a játék a csapatnak, és szerencsére nekem is. Tudom, hogy bajnoki csúcs, amit elértünk, de különösebben nem foglalkoztat a rekord. Ha majd egyszer rossz szériába kerülünk, akkor jól jönnek ezek a sikerek.

- Edzője, a szerb Dusko Ivanovics, akit két éve a legjobb szakvezetőnek választottak Spanyolországban, nem régi adott nyilatkozatában áradozott Önről.

- Tényleg? Pedig nem igazán szokott megdicsérni bennünket, kivált nem szemtől szemben.

Dávid Kornél
-Pedig azt mondta például, hogy tökéletesen beleillik abba a filozófiába, amit ő vall. Ezt hogyan értelmezi?

- Mint minden szerb edző, a kemény védekezést helyezi előtérbe, a támadások pedig szigorú rendszer alapján épülnek fel. Gondolom, ehhez alkalmazkodhattam megfelelően.

- Azt hangsúlyozta, hogy a védekezésben ugrásszerűen fejlődött a játéka.

- Igen? Talán keményebb lettem, mint korábban. Talán most vagyok a legkeményebb. De itt muszáj is keménynek lenni, mert Európa legkiegyensúlyozottabb bajnokságában lépek hétről-hétre színre. Ha nem figyelünk oda, akkor kellemetlen vereségekbe szaladhatunk könnyedén bele. A legkisebb csapat ellen is úgy kell készülnünk, mintha a legjobbal mérnénk össze az erőnket, különben nincs esély a győzelemre. És ezt a legkomolyabban mondom, nem azért, mert jól hangzik.

- Ivanovics azt is hangsúlyozta, hogy a négyes poszton az átlagosnál gyorsabbnak számít. Így érzi?

- A gyorsaság szerintem is az erősségeim közé tartozik. Amerikában sem lehetett erre panasz. Érdekes egyébként, hogy miket mond rólam az edzőm, mert ő korábban nem ismert, vagyis sokszor nem láthatott. Csak azért jegyzem meg mindezt, mert azért korábban is kemény voltam, meg gyors, csak mivel nem az ő szeme előtt, neki ezért lehet újdonság, azért emeli ki.

- Milyen a baszk város, Vitoria hangulata?

- Miután a helyi futballcsapat, a - három éve UEFA-Kupa döntős - Alavés a nyáron kiesett az élvonalból, a szurkolók figyelme a kosárlabdára szegeződött. Rendre telt ház, kilencezer fanatikus szurkoló fogad bennünket, az utcán megállítanak, gratulálnak nekünk. Így csak ismételni tudom magam, ennél jobb helyre nem kerülhettem volna.

- A pályáját tekintve az az ember érzése, ekkora sztár még sohasem volt. Mert Amerikában játszani, ugye, a legnagyobb élmény és elismerés, de ott nem volt húzóember, míg Franciaországban és Litvániában már kiemelkedett ugyan, de a Strasbourg még a hazájában sem ért el sikereket, a Kaunas pedig nemzetközi szinten nem tudott maradandót alkotni.

- Lehet, hogy furcsának tűnik, de nem érzem sztárnak magam. Nem is éreztem soha. Még otthon sem igazán. Itt pedig nem is lehetek sztár, mert a litván Macijauskas és a szerb Koturovics, vagy az argentin Scola is jobb játékosok nálam. Én voltaképpen csak kiegészítő ember vagyok. Igaz, fontos kiegészítő ember, aki képes a klasszisok mögött húsz pont körüli teljesítményre. A játékom ennyiben mindenképpen lényegesen változott, hiszen a Strasbourgnál és a Zalgirisnél is én számítottam húzóembernek, vezéregyéniségnek kellett lennem, tőlem pontokat és különleges megoldásokat várták. Európában eddig azért elég ismeretlen voltam, és egyértelműen ki akarok tűni a mezőnyből. Szóval, könnyebb itt játszanom, nincs rajtam annyi teher, mint korábban volt, talán ennek is köszönhető, hogy jól megy a játék. Már csak azért izgulok, hogy maradjon is így.