Elmarad az NHL októberi rajtja
Mindenre kiterjedő szerződések
Ebben a legapróbb részletekig rögzítik - többek között - a bajnokságok által termelt javak elosztási mértékét, a játékszabályokat, a doppingvizsgálatok módszereit, az újoncoknak adható legmagasabb fizetési összeget, de kitérnek a nézők kiszolgálására, és arra is, hogy a csapatokkal kapcsolatos híreknek milyen gyorsan kell felkerülniük az internetre, és milyen klubrepülőgépen kell utazni a különböző városokba.
A csúszás oka: a pénz
A négy liga működése között vannak különbségek is, például a kosárlabdában meghatározták, hogy egy-egy játékos legfeljebb mennyi pénzt kaphat, hokiban nincs így, és most ez a fő oka az NHL-ben a sztrájknak.
A hokiliga 30 csapata közül csupán féltucat nyereséges, a többiek tíz esztendő alatt összesen 1,8 milliárd dollárnyi veszteséget értek el. Ezért aztán a tulajdonosok új kollektív szerződést kívánnak kötni, azonban a hokisok - akiknek átlagkeresetük 1994 óta 600 ezerről 1,8 millióra nőtt - ebben nem partnerek.
Amennyiben január közepéig nem születik megállapodás, akkor a teljes 2004-05-ös szezont törlik.
Nem az első csúszás
A profiligák közül utoljára az NBA-ben volt ilyen jellegű kényszerszünet. Az 1998-99-es évadban, a klubok az alapszakaszban 82 találkozó helyett 50-et játszottak le.
Az NHL-ben ez a harmadik sztrájk. 1992-ben csak másfél hétig tartott, azonban 1994-ben már 103 napos volt, ezért 468 összecsapást kellett törölni, és a csapatok 84 helyett 48 találkozót vívtak a rájátszás előtt.
Baseballban már nyolc kényszerszünet volt, az egyik viszont két évig (!) tartott. Az amerikaifutballisták négyszer sztrájkoltak, de 1987 óta béke van a játékosok és a klubtulajdonosok között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
