Judit
-2 °C
8 °C

'Zavar, hogy nem Magyarországnak szerzek aranyakat'

2004.09.21. 17:59
Ausztria az elmúlt két nyári olimpián négy aranyérmet szerzett, ebből hármat a vitorlázók. Edzőjük, a Budapesten élő és mindennap ingázó Fundák György valóságos hős az osztrákoknál, itthon azonban nem kértek a munkájából. A szakember az Indexnek azt is elárulta, nem elsősorban a pénzhiány a hazai sikertelenség oka, és hogy más mentalitással, nagyobb alázattal, könnyen eljuthatnánk az osztrákok szintjére. Athénban a legjobb magyar egység a 19. helyen zárt.
Fiatalon Fundák György sok sportágat kipróbált, amíg a vitorlázás lelkes híve lett. Kézilabdázott, tizennégy évesen tornázott, ám miután kétszer is elszállt a nyújtóról, és szorongó lett, felhagyott vele. A gimnázium előtt aztán Balatonfüreden családja egy ismerőse megmutatta neki a vitorlázást. "Addig egyszer ültem hajóra, és mivel hányingerem lett, nem fogott meg különösebben a hajókázás" - elevenítette fel a kezdeteket az osztrák válogatott jelenlegi sportigazgatója.

Festékkapirgálással kezdődött

Fundák György
"Mivel azonban egy kiváló szellemiségű csapat jött össze akkor a Balaton partján, megszerettem a sportágat, a vírus belém férkőzött, és lényegében ekkor indult a pályafutásom. Noha kezdetben csak festéket kapirgálhattam a hajókról, ez sem kedvetlenített el. Később persze az volt a cél, miként tudom megszelídíteni egy adott versenyen a természet erőit technikai eszközökkel" - tette hozzá indulásához Fundák.

'68-ban már versenyezhetett, de még a gyerekeknek létrehozott hajóosztályban, majd négy évvel később már egy repülő hollandin találta magát. Rá két évre már egy 470-est kormányozhatott, Zalai Gábor társaként.

Bronzérem a pótolimpiáról

"Egyre dicséretesebben fejlődtünk, minek következtében a nyolcvanas moszkvai olimpián, pontosabban Tallinban ott lehettem. A viadal előtt biztató eredményeket értünk el, aztán árbocot cseréltünk, és mint később kiderült, ez hibás lépésnek számított. Pedig még a pontszerzésben is reménykedtünk, de a reményeink zátonyra futottak" - mondta.

'79-ben diplomát szerzett a műegyetemen, és hamarosan egy építőipari cégnél kezdett el dolgozni. Abba is akarta hagyni a sportot, de a kisebb nyomásnak engedett, és folytatta még a következő olimpiáig. "Los Angelesbe végül nem mehettünk ki, de az olimpiát pótló versenyen - jobb híján a Balatonon - vitorlázhattunk, és harmadikak lettünk" - elevenítette fel a bojkott utáni eseményeket.

Már a szöuli olimpián is vezetőedző volt

A következő évben kérte fel az osztrák szövetség, hogy tartson edzést náluk, amitől azt remélték, hogy a következő olimpián már nem nélkülük rendezik meg a 470-esek küzdelmét. Hamarosan egy program kidolgozására is felkérték, amit örömest elvállalt. "Fizetés nélküli szabadságra mentem, mert ennek a programnak szenteltem időm jelentős részét. A munkámmal alighanem elégedettek voltak, mert '87-ben már felkértek vezetőedzőnek, vagyis az egész olimpiai csapatért én feleltem" - ismertette edzői karrierjének első állomását.

Az első kisebb sikere Szöulban meg is született egy negyedik hellyel. Négy év múlva, Barcelonában hét hajóosztályban szereztek kvótát az osztrákok, de az áttörés még váratott magára. (Ötödik, hetedik és nyolcadik helyezést értek el.) Ausztriában értékelték erőfeszítéseit, és azzal bízták meg, hogy a jövőben az éremszerzés érdekében tegyen meg mindent.

Szentségtörést is végrehajtott a sikerért

"Atlantában két negyedik helyezés volt a mérleg, de ennek szakmai és pszichológiai okai voltak, és jómagam nagyon sokat tanultam belőle. Talán ennek is lett az az eredménye, hogy Sydneyben Ausztria mindkét aranyérme vitorlázásban született meg" - ismertette elképzelését.

A 2000-ben az Év edzőjének választott Fundák azt sem titkolta, hogy "szentségtörést" is elkövetett a várva várt siker érdekében. A Hagara-testvéreket szétválasztotta, Roman mellé '97-ben Peter Steinacher került, és a húzás kitűnő lépésnek bizonyult, mert a páros Sydney után Athénban sem talált legyőzőre a tornádó hajóosztályban. A vezetők a 2000-es sikerek után döntöttek úgy, hogy igazgatóként segítse tanítványait, de később kiderült: mindenképpen szüksége van rá a csapatnak, különben oda a sikeresség, májustól újra vízre szállt.

A bajnok dicsérete

"A sydneyi olimpia előtt nyolc hónapot töltöttem tengeri edzőtáborban, és ezt már egy kicsit sokalltam. De a csapat nem találta meg a helyes csapásirányt, így újra besegítettem nekik. Talán ennek is köszönhető, hogy újra nyertek, még ha nem is ők voltak esélyesek" - nyilatkozta. A sikerben viszont kétségtelenül közrejátszik Roman Hagara fanatizmusa és nagyszerű felkészültsége.

"Távol áll tőle a dohányzás, vagy az ivás, és hihetetlenül érzi a hajót, valamint nagyon gyorsan hoz döntéseket. Megértette, hogy komplex versenyzőnek kell lennie, és mindent a legapróbb részletekig tudatosan megfigyel, a riválisai vitorlaállását, a készültségüket, és emellett rendkívül gyors" - mutatta be a kétszeres bajnok, Hagara képességeit. (A tornádó mellett a laserben Andreas Geritzer ezüstig jutott a görög fővárosban.)

A szakmai alázat hiányzik itthon

Tanítványai a levegőbe dobálták az edzőt
Fundák ugyanakkor fájlalja, hogy néhány éve Magyarországon, elnökségi tagként olykor érthetetlen és megalapozatlan támadások érték. "Pedig a Balaton egy nagyszerű bázis - kár, hogy nem használják ki az előnyeit -, ahol fel lehet készíteni a versenyzőket, feltéve, ha nem reménytelenül dilettáns szakemberek foglalkoznak velük. Be kell látni, vitorlásedző nem lehet valaki heti negyvenórás munkaidőben, ennél jóval több szakmai alázatot igényel a sportág. Én az osztrák gondolkodással azonosulni tudtam, és nagyon hiányzik nekem, zavar, rossz érzés, hogy nem Magyarországnak szerezhetek aranyakat" - vallotta be.

Fundák úgy véli, hogy nincs sokkal több pénz a határ túl oldalán, erre nem lehet fogni az eredmények hiányát Magyarországon. "Az állam a bajnokokat odaát jóval szerényebben honorálja, mint itthon, tizenegyezer eurót, még hárommillió forintot sem kapnak az osztrákok. Ausztriában sokkal konzekvensebb a munka, nem herdálnak el támogatókat, és emellett a versenyzők egyénileg is szponzorokat keresnek az elengedhetetlenül fontos tengeri edzőtáborozásokhoz" - állította.

Meteorológia és áramlástan

"Semmivel sem tehetségtelenebbek a magyarok, mint az osztrákok, de ez sajnos nem derül ki" - mondta. Itthonról nem kérték fel a keret edzőjének, noha a számát ismerik, és a Testnevelési Egyetemen is tanít. A közös munkában, a tehetségek kiválasztásában szívesen részt vállalna.

Az Indexnek azt is kifejtette, hogy a vitorlázás szellemi sport, ezért akikkel foglalkozik, azoknak meteorológus tanfolyamon kell részt venniük, de az áramlástanban is megfelelő alapismereteket kell szerezniük, különben nincs értelme a megfeszített munkának.

Élő közvetítés az utolsó futamról

"Ausztriában is kedvelik a sportot, de a vitorlázás Hagaráék második aranya után tudta csak megfogni, és megmozgatni az embereket, miután tévén keresztül is sokan látták a befutót, hiszen az állami csatorna élőben adta az utolsó futamot" - magyarázta.

Fundák manapság is ingázik, hajnalban ébred, hogy kilenc órakor már általában az általa megálmodott Fertő-tavi bázison lehessen. Végezetül nagy tervét is elmondta, miszerint tömegsporttá kívánja tenni a vitorlázást. "A feladat nem könnyű, de hát tengerpart nélkül olimpiát nyerni sem a szokványos kihívások egyike" - összegzett.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.