Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A dopping élteti a megdönthetetlen világcsúcsokat

2005.01.27. 09:58
Néhány doppingérzékeny sportágban a mai sztárok másodpercekkel, méterekkel maradnak el a tíz-tizenöt éves vagy még régebbi világcsúcsoktól. Többek között az, hogy a női diszkoszvetés rekordja több mint két méterrel jobb a férfiakénál, egyértelműen a tiltott szerek használatával, és az ellenőrzések nagyvonalúságával magyarázhatók - véli Frenkl Róbert sportorvos, doppingszakértő. Egyszer azonban - egyelőre beláthatatlan időn belül - majd ezeket is megjavítják.
Nagy visszhangot váltott ki az athéni doppingügyek kapcsán dr. Frenkl Róbert, a Semmelweis Egyetem tanárának kijelentése, miszerint dopping nélkül nem lehet nyolcvan méter fölé hajítani a kalapácsot. Az aranyérmétől megfosztott Annus Adrián és japán riválisa, Murofusi Kodzsi ugyanakkor nyolcvanhárom méter feletti dobással szerezte meg az első két helyet.

A szöuli olimpia lehetett a fordulópont

Frenkl útmutatása alapján mindkét teljesítmény irreálisnak tűnik, ám a világcsúcs ennél még nagyobb: 86,74. Ezt az eredményt a szovjet Jurij Szedih érte el, de ezenkívül még számos olyan teljesítmény akad az atlétikában - elsősorban a nyolcvanas évek közepén születtek -, amelyeknek valószínűleg még hosszú ideig a közelében sem járnak majd a legjobb sportolók.

Az Index ezek közül gyűjtött össze néhányat. Nem jelenthetjük ki, hogy ezeket mind doppinggal érték el, de a nyolcvanas évek közepén, illetve a szöuli olimpia előtt figyelemre méltó rekordok, és pillanatnyilag megdönthetetlennek látszóak születtek.

Megdönthetetlen rekordok
ATLÉTIKA
Férfiak:
Michael Johnson (amerikai), 200 méter: 19.32 - 1996
Michael Johnson (amerikai), 400 méter: 43.18 - 1999
Javier Sotomayor (kubai), magasugrás: 245 cm - 1993
Szergej Bubka (szovjet), rúdugrás: 614 cm - 1994
Mike Powell (amerikai), távolugrás, 895 cm - 1991
Randy Barnes (amerikai), súlylökés, 23.12 - 1990
Jürgen Schult (keletnémet), diszkoszvetés, 74.08 - 1986
Jurij Szedih (szovjet), kalapácsvetés, 86.74 - 1986
Nők:
Florence Griffith-Joyner (amerikai), 100 méter: 10.49 - 1988
Florence Griffith-Joyner (amerikai), 200 méter: 21.34 - 1988
Marita Koch (keletnémet), 400 méter: 47.60 - 1985
Jarmila Kratochvilova (csehszlovák), 800 méter: 1:53.28 - 1983
Jordanka Donkova (bolgár), 100 gát: 12.21 - 1988
Sztefka Kosztadinova (bolgár), magasugrás: 209 - 1987
Galina Csisztjakova (szovjet), távolugrás: 752 - 1988
Natalija Liszovszkaja (szovjet), súlylökés: 22.63 - 1987
Gabriele Reinsch (keletnémet), diszkoszvetés: 76.80 - 1988
ÚSZÁS:
Janet Evans (amerikai) 400 gyors: 4:03.85 - 1988
Janet Evans (amerikai) 800 gyors: 8:16.22 - 1989
Egerszegi Krisztina (magyar) 200 hát: 2:06.62 - 1991

A teljesítmények közül természetesen nem mind a doppingnak köszönhetően született, vannak kivételes nagyságok - Johnson, Bubka, Sotomayor -, de véleményünk szerint a férfi diszkosz- és kalapácsvetésben nem véletlenül maradnak el két-három méterrel a világcsúcstól a mostani klasszisok. Az említett atlétanők közül szinte mindegyikre rá lehet fogni, hogy nemcsak önmaga erejének köszönhetően jutott el a világ legjobbjáig. Mostanában meg sem közelítik ezeket az eredményeket, az igazán nőiesnek nem mondható nyolcszázas Maria Mutola, ha belehal, akkor sem szorítja meg a Kratochvilova rekordját. Súlylökésben két-három méterrel szerényebb eredménnyel is lehet nagy versenyt nyerni, diszkoszban héttel, mi több tízzel kevesebbel is lehetett vb-t nyerni. Idetartozik még, hogy a férfiaknál nehezebb a diszkosz, ám a könnyebbel a nők most meg sem közelítik a férfiakat, míg '88-ban túldobták őket.
Az úszás másik kategória, Evans cséphadaró stílusa, Egerszegi pedig tökéletes vízfekvése - zenél a vízben, mondták róla - miatt emelkedett nemcsak kortársai, hanem a mostani ászok fölé is.

Frenkl Róbert - aki a doppingügyek egyik hazai szakértője is - szerint nem szabad úgy fogalmazni, hogy ezek közül valamennyi a doppingnak köszönhető, de nagy valószínűséggel tiltott szerek közrejátszottak bennük.

A férfi hormonokat még nem mutatták ki a nőknél

Florence Griffith-Joyner
"Ebben az időszakban az anabolikus szteroidokat már ki lehetett mutatni, azok a nők viszont, akiket a férfiakra jellemző hormonnal, vagyis tesztoszteronnal kezeltek, még nem akadtak fenn az ellenőrzésen" - magyarázta Frenkl. "Néhányan vállalták a kockázatot a siker érdekében" - mondta.

Hozzátette még, az atlétikára jellemző volt a néhai Primo Nebiolo elnöksége idején, hogy nem hozták nyilvánosságra a pozitív teszteket a versenyeken. Frenkl tudomása szerint a '83-as világbajnokságon - ez volt a sportág első vb-je - biztosan nem vonták felelősségre a tiltott szerhez nyúlókat, mert nem akarták az atlétika népszerűségét megtépázni. Volt olyan verseny is, ahol az igazi klasszisok el sem indultak, amikor meghallották lesz ellenőrzés. "Mielőtt Nebiolót bírálnánk, elmondom gyorsan, hogy ez akkortájt alighanem közös és általános igény volt" - hangsúlyozta. Kifejtette, hogy most, a zéró tolerancia alkalmazásakor a döntéshozók átestek a ló túloldalára.

A súlyemelésben változtak a súlyhatárok

Az orvos úgy véli, nem hibás az a döntés, hogy a csúcsokat életben hagyták, mert ezek előbb-utóbb élettani úton is megközelíthetőek lesznek, de azt egyelőre képtelenség megjósolni, mikor. Érzése szerint a súlyemelésben helyes döntés volt a súlycsoportok megváltoztatása, mert ténylegesen emberfeletti teljesítmények születtek. A súlyemelőknél '88 óta már kétszer módosították a kategóriákat, és ennek megfelelően újak a csúcsok is. Hogy a sportágban lehetett egy tisztább időszak, amikor az ellenőrzések is igen szigorúak voltak, az abból vehető ki leginkább, hogy a bolgárból törökké lett Szulejmanoglu két olimpiai győzelme és az aközötti eredmény között több mint húsz kilós különbség volt.

Doppinghalál
Magyarországon Takács István súlyemelő edző készített egy listát, amelyiken összesítette, érzése szerint hány ember halt meg a doppingszerek miatt. Külföldön egyre ritkábban hozzák nyilvánosságra, mi okozta a korábbi élsportolók halálát, de a százméteres női síkfutás csúcsát máig tartó - harminckilenc évesen elhunyt - Florence Griffith-Joyner esetében kiderült, a rosszindulatú daganathoz a dopping is hozzájárult. A napokban hunyt el negyvenhét évesen a százméteres mellúszás keletnémet bajnoka, Christel Justen. Ő is felvállalta, annak idején férfi hormonokat kapott.

Az úszásban az athéni olimpián megdőlt a 4x200-as keletnémet női gyorsúszó-váltó megdönthetetlennek látszó '87-es eredménye, így a legöregebb csúcs '88-as, és Janet Evans úszta. Az amerikai gyorsúszó-klasszis négyszáz és nyolcszáz méteren is a legjobb pillanatnyilag is. Az ő rekordjai után Egerszegi Krisztináé tekint a legnagyobb múltra vissza. Egerszegi egyébként alighanem joggal lehetne hatszoros bajnok, ha a száz háton győző keletnémet Kristin Ottót 1988-ban komolyan vizsgálják.

Az úszásban jóval nehezebb doppingolni - jóval kevésbé van jelen a dopping is -, tartja Frenkl, ugyanakkor a csúcsok azért dőlnek meg gyorsabban, mert még több a tartalék a sportágban. Az egyetemi tanár általánosságban megállapította, hogy az aktív szövet a csontokhoz képest megnövekedett valamennyi sportolónál, és ez a korai szelekció miatt, illetve a tiltott szerek igénybe vétele okán lett így. "Alkatilag érdemes megfigyelni a mostani és a világháború utáni csúcshalmozókat" - emelte ki.

A pszichológia dönt majd

Michael Johnson
A doppingról számos könyvet szerzőként jegyző Frenkl gyanítja, a jövőben nem a dopping fogja meghatározni a versenyeket és nemcsak a NOB-elnök által meghirdetett zéró tolerancia miatt, hanem mert "a huszonegyedik században a pszichológiának nagy szerepe lesz. A versenyek alatti pszichikai állapot dönti el majd a bajnokságokat" - állította.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!