Gyurkovics ezüstjéről nem a sportbíróság dönt

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem fogadta el Gyurkovics Ferenc és Kovács Zoltán beadványát, amelyben az athéni olimpián doppingvétségben elmarasztalt magyar súlyemelők bírósági eljárást kértek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntésével szemben. A CAS elutasító válaszát azzal indokolta, hogy a kérvényt Gyurkovicsék az előírt határidőn túl, megkésve nyújtották be.

Kovács nem tudott mintát adni

Gyurkovics Ferenctől - aki az ötkarikás játékokon a verseny előtt negatív, majd utána pozitív mintát szolgáltatott az athéni laboratórium elemzése szerint - utóbb elvették olimpiai ezüstérmét, a szintén a 105 kilogrammos kategóriában induló, és már első szakításgyakorlatánál megsérült Kovács Zoltánt pedig azért diszkvalifikálta és küldte haza a NOB az olimpiáról, mert a súlyemelő közvetlenül a verseny után nem szolgáltatott vizeletmintát. Kovács sérülése ellátása után pár órával többször is megpróbálta pótolni a mulasztást, de ekkor már a NOB nem foglalkozott vele, doppingvétségként kezelve a mintaadás korábbi megtagadását.

A CAS elutasító határozatáról a Sportdöntőbíróság főtitkára, Matthieu Reeb levélben tájékoztatta Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) magyar elnökét, aki az MTI érdeklődésére pénteken elmondta, hogy ő maga fordult a CAS-hoz, választ kérve Gyurkovicsék augusztus óta húzódó ügyében.

Alkalmi testület dönt a mieink sorsáról

"Addig az IWF nem léphet, amíg a NOB által az olimpiáról kizártkét magyar súlyemelő beadványát illetően nem dönt a CAS" - mondta Aján Tamás. "Ezért fordultam levélben a lausanne-i székhelyű Sportdöntőbírósághoz, amelynek válasza tegnap érkezett meg azzal, hogy nem fogadták el Gyurkovicsék keresetét. Sajnos kicsúsztak az időből, holott jómagam is még szeptemberben jeleztem a Magyar Súlyemelő Szövetség illetékeseinek, hogy az eset megtörténte után harminc napon belül be kell adni a bírósági keresetet" - magyarázta.

"Most már rajtunk a sor, az IWF fegyelmije következik. Egy ötfős bizottság fogja Gyurkovics és Kovács ügyét tárgyalni annak figyelembe vételével, hogy az athéni diszkvalifikáció érvényben van. Úgy gondolom, hogy az IWF márciusi elnökválasztása után állhat fel az alkalmi testület, amely június elsejéig lebonyolítja a fegyelmi tárgyalást, ráadásul nem csupán Gyurkovics és Kovács, hanem az IWF által még az olimpiai rajtja előtti doppingvizsgálaton pozitív mintát szolgáltató Kecskés Zoltán, továbbá három külföldi, egy-egy indiai, ausztrál és orosz súlyemelő esetében is" - közölte.

A magyar versenyzőket felfüggeszthetik

A tét a honi súlyemelés egésze szempontjából is igen nagy. Ha ugyanis mindhárom magyart elmarasztalja az IWF, a nemzetközi szövetség szabályai szerint - mivel egy éven belül produkálna három pozitív esetet - a magyar szövetséget is felfüggesztenék egy évre. Míg ha a háromból valamilyen formában akár egy versenyző is kedvező elbírálásban részesülne, már nem lépne érvénybe az MSSZ-t is sújtó ítélet.

"Kísértetiesen hasonlít az eset a kölni ügyre, amikor előbb elfogadták a beadványunkat az egyik legelismertebb doppinglaborban, miszerint megvizsgálják az általunk vitatott eredetű doppingmintákat, aztán visszautasítják" - foglalt állást az Index érdeklődésére a szabadságán külföldön tartózkodó magyar elnök, Dolovai Tamás.

A magyar elnök meglehetősen furcsának tartja

Hozzátette, tudomása szerint szeptemberben kiegészítő anyagokat kértek a lausanne-i választott bírák a sportolók ügyeiben, így meglehetősen furcsának tartja, hogy most mégsem hoznak döntést.

"Nem kaptam felkérést semmilyen formában" - tudatta az Indexszel dr. Dávid Gyula, a sportdöntőbíróság egyetlen magyar bírája, akiről korábban úgy nyilatkozott az érintett sportolók ügyvédje, Hegedűs László, hogy őt választja mindhárom magyar olimpikon.

Az ügyvéd október eleji sajtótájékoztatóján - akkor adta vissza érmét Gyurkovics Ferenc - kiemelte, eddig még nem kapták azt a fegyelmi határozatot, amelyikben tételesen leírják, milyen doppingszabályokat szegtek meg a magyarok Athénban, így pontosan azt sem tudták, mi ellen kell védekezniük.