Egy 'tiszta' vb-éremben bíznak az atléták

2005.08.05. 14:33
Egy érem és két-három pontszerző helyezés reményében utazik a szombaton kezdődő 10. szabadtéri atlétikai világbajnokságra, Helsinkibe a magyar csapat. A vb a dopping elleni harc jegyében is telik majd a finn fővárosban.
A tizenhat tagú magyar küldöttségből elsősorban az olimpiai második diszkoszvető Kővágó Zoltán és az athéni játékokon hatodik helyezett tízpróbázó Zsivoczky Attila pályázhat a legjobb eséllyel dobogóra a hétvégén kezdődő és jövő vasárnapig zajló tizedik atlétikai világbajnokságon, Helsinkiben. Szintén döntőbe várja a szakvezetés a diszkoszvető Varga Rolandot, az olimpiai ötödik kalapácsvető Pars Krisztiánt, a nőknél a vb-n most debütáló, 3000 m akadályon a világranglistán negyedik Tóth Líviát és a rutinos, Európa-bajnoki bronzérmes távolugrót, Vaszi Tündét.

Szűkült a hazai élmezőny

"Az elmúlt évekhez képest szűkült a hazai élmezőny, hiszen a 2003-as vb-re huszonegyen, a tavalyi olimpiára harmincöten utaztak - mondta az MTI-nek Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke. - Ugyanakkor biztató a helyzet az utánpótlásnál, hiszen az idei négy korosztályos világversenyen tizenhét érmet szereztünk. Ez a várható generációváltás morálisan is jót fog tenni szerintem a magyar atlétikának."

Szerényebb eredmények, de tisztán

Rábold jelezte, a mostani csapat nem fog abba a hibába esni, hogy tiltott szerekkel próbál jobb eredményt elérni. "Kisebbek a reményeink, mint Athén előtt, de inkább szolidabb eredményeket érjünk el, mint meg nem engedett eszközökkel jobbakat" - tette hozzá a MASZ-elnök.

Az elnök a tavalyi olimpiára gondolt, ahol a diszkoszvető Fazekas Róbertet és a kalapácsvető Annus Adriánt doppingvétség miatt megfosztották aranyérmétől. Mint ismert, Fazekas nem tudott versenye után megfelelő mennyiségű vizeletet produkálni, míg Annus nem jelent meg a két nappal későbbi teszten. Mindkettejüket két évre tiltották el.

Kővágó történelmet írhat

Ennek ellenére is egy dobóatléta szerezheti a legjobb helyezést, az olimpiai ezüstérmes diszkoszvető, Kővágó Zoltán lehet az első magyar atléta, aki ötkarikás játékokon és világbajnokságon is dobogóra állhat. A szolnoki versenyző célja egyértelműen az éremszerzés, ugyanakkor szerinte az olimpiai aranyérmes litván Virgilijus Aleknát nem lehet legyőzni.

Kővágó a másik két magyar diszkoszvetőről, Varga Rolandról és Máté Gáborról úgy vélekedett, szorosan a dobogóra esélyes versenyzők után következnek. Kővágó tavaly Athénban 67,04 méterrel lett ezüstérmes Alekna (69,89) mögött, miután az eredetileg első Fazekas Róbertet (70,93) doppingvétség miatt kizárták.

Sohasem látott doppingellenörzés

A legutóbbi vb és a tavalyi olimpia miatt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) minden eddiginél összefogottabb, sosem látott méretű doppingellenőrzést végez a vb-n. A versenyekhez kapcsolódóan összesen kilencszáz doppingellenőrzést végeznek, ebből százat a vb előtt, ötszázat alatta, s ehhez jön még háromszáz EPO-(vérdopping)-teszt. "Erre a világrekordra különösen büszkék vagyunk" - jelentette ki Ilkka Kanerva, a szervezőbizottság elnöke.

A Fazekas kizárása után olimpiai bajnoki címet nyert Aleknán kívül a tavalyi ötkarikás játékokról tizenöt aranyérmes található a mezőnyben, amelyben a legidősebb induló ötvenéves, a legfiatalabb pedig tizenöt esztendős.

A magyar utazó csapat és az eddigi vb-érmesek
Férfiak:
Boros László (magas), Dezső Ákos (400 m gát), Horváth Gergely (gerely), Kővágó Zoltán (diszkosz), Máté Gábor (diszkosz), Pars Krisztián (kalapács), Varga Roland (diszkosz), Zsivoczky Attila (tízpróba)

Nők:
Győrffy Dóra (magas), Kálovics Anikó (5000 m), Molnár Krisztina (rúd), Orbán Éva (kalapács), Petráhn Barbara (400 m), Szabó Nikolett (gerely), Tóth Lívia (3000 m akadály), Vaszi Tünde (távol)

Az eddigi magyar vb-érmek:
1991, Tokió: 2. Bagyula István (rúdugrás), 3. Horváth Attila (diszkosz)
1993, Stuttgart: 3. Gécsek Tibor (kalapács)
1995, Göteborg: 3. Gécsek, 3. Ináncsi Rita (hétpróba)
1999, Sevilla: 2. Németh Zsolt (kalapácsvetés)
2003, Párizs: 2. Annus Adrián (kalapácsvetés), 2. Fazekas Róbert (diszkoszvetés)

7,336 millió dollár pénzdíj

Huszonkét év után az atlétika ismét visszatér az első szabadtéri világbajnokság helyszínére, Helsinkibe. A finn fővárosban az 1952-es olimpia stadionja lesz a helyszíne péntektől jövő vasárnapig a 205 országból érkező várhatóan 2000 versenyző - köztük 16 magyar - vetélkedésének.

A vb 28,5 millió eurós költségvetéséből másfélmilliót szánt a szervezőbizottság az aréna felújítására, amely így negyvenezer néző befogadására alkalmas. Kereken tízezer férőhelyet foglal le a sajtó, s ötezres a VIP-páholy. A lebonyolításban háromezer önkéntes segédkezik, a versenyeket 192 országban közvetítik.

A finnek már a rajt előtt két világrekordot is a magukénak mondhatnak: a vb-n 7,336 millió dollár pénzdíjat osztanak szét, ami csúcsnak számít. Az aranyérem egyéni számban hatvanezer, a második hely harmincezer, a harmadik húszezer dollárt ér, a világcsúcsért százezer dollár jár. Váltóban nyolcvanezret kap az első helyzett csapat, negyvenezret a második és harmincezret a harmadik.