Háromgólos előnyt bukott el hokicsapatunk a Pannon Kupán

2006.11.12. 22:25
Három nullára vezetett, mégsem tudta megnyerni a Pannon Kupa döntő mérkőzését a magyar hokiválogatott: a francia csapat fordított, és 4-3-ra nyerte a finálét.
A Papp László Sportarénában kilencezer néző előtt a 2006-os Pannon Kupa elnyerése volt a tét vasárnap este, válogatottunk és Franciaország csapata mérkőzött meg érte. A mieink irányították a mérkőzés első felét, a franciák a másodikat, végül a hosszabbításban a franciák kerekedtek felül.

Az első helyzeteket a magyar csapat alakította ki, a franciák válaszul csak távoli lövésekkel próbáltak veszélyeztetni. Ladányi a negyedik percben, egy nagyon szépen kijátszott támadás végén küldte a korngot közelről kapura, de a francia hálóőr hárított. A hatodik percben ismét Ladányi villant, ekkor teljesen egyedül törhetett kapura, de ismét a francia nyerte párharcukat. A nyolcadik perc ismét egy szépen koreografált magyar támadást hozott, melynek végén Ocskay szép mozdulattal emelt kapura, a korong centikkel emelkedett át a felső kapuvason.

Vas kezdte a góllövést

A tizenkettedik percben aztán nem volt kegyelem, egy újabb tetszetős magyar támadás végén Vas Márton pontosan lőtte ki a kapus mellett az alsó sarkot (1-0). A franciák játékstílusa a gól után sem változott, legfeljebb kicsit élénkebb lett - továbbra is távolról bombázgattak Szuper kapuja felé, a magyar kapus azonban mindig a helyén volt. Furcsamód a még sorozatban érkező emberelőnyeik során sem próbáltak meg a kapuhoz közel kerülni, ebben persze a magyar védelemnek is volt némi szerepe.

A harmad vége felé egy óriási, kimaradt magyar helyzet után Ocskayt terítette le az ellenfél egy vehemensebb játékosa, akit ezért a tettéért tíz perces fegyelmi büntetéssel sújtottak. A magyar játékos percekig nem tudott felállni a jégről.

A második harmadot rendkívül idegesen kezdték a franciák, a sok kakaskodás eredményeként a negyedik percben már egyszerre három játékosuk pihent a büntetőpadon - bár ez csak kétembernyi előnyt jelentett nekünk, mivel válogatottunk is beszedett egy büntetést. Ladányinak azonban ennyi is elég volt, és közelről, pillanatokon belül bekotorta második gólunkat (2-0).

A meccs a magyaroké volt

A hatodik percben, ismét kettős emberelőnyben, Kangyal bal oldalról, meglehetősen távolról lőtt a francia kapusnak egy köténygólt (3-0) - ekkor bizonyosan nem volt az arénában magyar szurkoló, aki azt gondolta volna, hogy ezen a meccsen még problémánk lehet.

A hetedik percben Vas Márton még tovább növelhette volna a szakadékot a két együttes között, de egészen közeli lövését a francia kapus testtel, nagy bravúrral hárította. A háromgólos vezetés birtokában magabiztosan, nyugodtan játszott csapatunk, hátul betonbiztos védekezést, elöl pedig akkurátusan felépített akciókat produkáltunk - mindehhez a körítés, az Amerikából tökéletesen importált show-elemek szinte eksztatikus hangulatba hajtották a közönséget, sokak fejében felmerült egy újabb nagyarányú győzelem lehetősége.

Hihetetlen feltámadás

A tizenötödik percben azonban váratlanul betaláltak a franciák a magyar kapuba, Masson révén, méghozzá egészen közelről (3-1). A góltól felbátorodott ellenfél ismét tűz alá vette Szuper kapuját, az egyik távoli lövés majdnem be is csorgott az egyébként remekül védő kapusról. Gröschl kétperces büntetését még megúsztuk, de a tizenkilencedik percben már nem volt pardon, Hecquefeuille közelről gólt ért el (3-2).

Az utolsó harmadban már a második percet kettős emberhátrányban kezdtük, amit egy perccel később a franciák ki is használták, Meunier révén (3-3). Az egyenlítés után változatos küzdelem bontakozott ki, az ötödik percben Ocskay lőtte fejbe a kapust, közvetlenül utána pedig Szuper tornászott ki az alsó sarok elől egy nagy bombát. A hatodik percben a franciák kerültek újabb kettős emberhátrányba, de kivédekezték, és kiegészülésük után számos lehetőséget alakítottak ki kapunk előtt. A tizenkettedik perc a mieink számára hozott nagy esélyt, egy súlyos szabálytalanságot követően négy percig játszhattunk emberelőnyben, mindhiába - helyzetek egész sorozatát hagytuk ki, sőt, egy kontrából majdnem gólt is kaptunk.

Desrosiers döntött

A meccs vége kedvezőtlenül alakult számunkra, az utolsó három percből kettőben magyar játékos, Kangyal ült a büntetőpadra, egy csúnya bottal akasztásért. Nehéz perceket éltünk át, de Szuper mindent megoldott, és mikor teljes létszámmal állhattunk fel, pár másodperccel a vége előtt három támadónk korcsolyázhatott az ellenfél egyetlen védőjére. Sajnos a koncentrálással azonban némi probléma volt, a túloldalon viszont rögtön ezután Szupernek kellett kétszer is tornáznia, amivel ideiglenesen megmentette a mérkőzést a csapat számára.

A kiírás szerint ötperces hosszabbítás következett, amit négy-négy mezőnyjátékossal kellett a csapatoknak végigjátszani, hirtelenhalál-rendszerben, tehát az első gólt elérő csapat válik a csata győztesévé. A franciák uralták gyakorlatilag a teljes időszakot - bár Szélig is hatalmas helyzetbe került egy ízben -, és négy és fél perc elteltével egy keresztbe lőtt korongot Desrosiers nagy erővel küldött a magyar kapuba (3-4).

A magyar csapat legjobbja a mérkőzésen Ocskay lett, a tornát a francia válogatott nyerte, a mieink lettek a másodikok.