• Legfrissebb
• Eredmények
• Program
• Sportágak Alpesi sí Bob Curling Északi összetett Gyorskorcsolya Hoki Műkorcsolya Rövidpályás gyorskorcsolya Síakrobatika Sífutás Sílövészet Síugrás Snowboard Szánkó Szkeleton
• Magyarok
• Helyszínek
• Történelem
• Képek

Képek

Az orosz sífutók egyszerre buktak meg

Johann Mühlegg: két ország is megutálta (fotó: epa)

A németből spanyollá lett sífutó, Johann Mühlegg már az első napon megnyerte első aranyérmét, percek alatt nemzeti hős lett választott hazájában, aztán újabb aranyat nyert. Majd az utolsó versenyszám után robbant a bomba: szervezetében tiltott anyagot találtak, és egyértelmű volt, harmadik aranyérmét mindenképpen elveszik. Mühlegg hősből száműzött lett, a botrány előtt János Károly király közös síelésre invitálta, hogy aztán a pozitív minta után riadtan visszakozzon.

Mühlegg megbukott, a bíróságon mindhárom aranyérmét elveszítette, és két ország is gyorsan megutálta, mert nem legális úton akart a legjobb lenni. Az orosz sífutó Larissza Lazutyina mellett Olga Danyilova is erre a sorsa jutott, így az arany- és az ezüstérmüket vissza kellett szolgáltatniuk. Csakúgy, mint a skót síző, Alain Baxter, aki műlesiklásban bronzérmet nyert.

A NOB-elnök két fertőzött sportágról beszélt

Salt Lake Cityben hét pozitív doppingminta született, korábban az összes olimpián volt öt eset. A nem sokkal korábban megválasztott Jacques Rogge tehát első lépéseként igazán eredményesen bizonyította, hogy mindenképpen a játékok megtisztítására törekszik. A sílövészetet és a sífutást a legfertőzöttebbek között említette meg.

A doppingesetek sem feledhették viszont a páros műkorcsolyázók botrányára, amikor az orosz páros került ki győztesen, mert a versenybírók már előre megbeszélték a sorrendet. A közönség tüntetett, a média ellentámadásba lendült, végül a NOB két aranyérmet osztott ki.

Regőcziék, és a francia testvérpár sem nyerhetett

Jóllehet korábban is voltak vitás vagy egyértelműen korrupt versenyek, hitelt érdemlően csak ebben az esetben lehetett bizonyítani a bírók részrehajlását. Pedig 1980-ban a Sallay András, Regőczi Krisztina jégtáncospár járt pórul, és esett nagyhatalmi játszma áldozatául, amikor csak az ezüstöt csíphették el annak ellenére, hogy ők voltak a legjobbak.

1988-ban, Calgary-ban a francia testvérpár Paul és Isabelle Duschenay is bármit tehetett, nem nyerhettek, a dzsungeltáncuk hiába aratott tomboló sikert, a bírók a szovjeteket hozták ki az első helyre.

Az olimpiát csak közvetve érintette, hogy a műkorcsolyázó Nancy Kerrigan egy brutális támadás után indulhatott el 1994-ben, Lillehammerben. Hazája válogatóján ugyanis vetélytársa, Tonya Harding volt férje, az exfeleség tudtával vascsővel rárontott.

Kerrigan a támadás után is második lett

A súlyos térdsérüléséből felépült Kerrigan, de vélhetően ez az incidens hatékonyan közrejátszott abban, hogy nem sikerült az első helyet elérnie, amit végül a tizenhat éves ukrán, Okszana Bajul kaparintott meg. Harding az olimpián a nézők kirívó ellenszenvét érezve összeomlott, nem tudta befejezni a kűrjét, végül megismételhette, és a nyolcadik helyezett lett.

Katarina Witt és Kerrigan
2000-ben (fotó: epa)

Műkorcsolyában a pontozás szubjektivitása miatt ezúttal is előfordulhatnak zavaros esetek, bár a jelenlegi pontozási szisztémát épp a vitás esetek könnyebb kezelése érdekében hívták életre.

A füvezés ellenére is olimpiai bajnok maradt

Ezenkívül még egy nagy visszhangot kiváltó eset volt 2002-ben, amikor a közönség ugyancsak hatalmas tüntetésbe fogott. Az amerikai Apolo Ohno ugyanis szóvá tette, hogy a későbbi győztes dél-koreai Kim Dong Szun úgy nyerte meg futamát, hogy őt szabálytalanul előzte meg. A hazai pályán szereplő Ohnónak a versenybírók igazat adtak, az ázsiai versenyzőnek így csak a tiltakozás maradhatott, dühében még nemzete zászlaját is a földhöz vágta.

1998-ban a hódeszkás Ross Rebegliatti sikeresen harcolt aranyérméért. Ugyan vizeletében marihuána származékot találtak, végül megtarthatta elsőségét.

Schranz nem lehetett olimpiai bajnok

1936-ban más jellegű botrány volt, akkor az osztrák, valamint német hivatásos síoktatók nem indulhattak el.

1972-ben, Sapporóban jóval nagyobb botrány kerekedett, amikor az akkori NOB-elnök, Avery Brundage negyven sízőt zárt ki, mert nem a játékok szellemében álltak rajthoz, és tiltott hirdetéseket helyeztek el síléceiken. Marc Girardelli és a már olimpiai bajnok Ingemar Stenmark 1984-ben nem vehetett részt a játékokon hasonló okokból. Azokat a jégkorongozókat - szám szerint huszonhatot - sem hagyták jégre lépni Szarajevóban, akik az NHL-ben játszottak.

Nem mellékesen a kanadai hokisokk az 1976-os olimpiát bojkottálták, mert szerintük más profik is rajthoz álltak, ők pedig ily módon tiltakoztak a nem egyenlő feltételek miatt.

A legnagyobb vesztes az osztrák világbajnok Karl Schranz volt, aki 1968-ban aranyérmet nyert, de kaputévesztés miatt akkor is kizárták. (Bécsben bajnokként fogadták, a rajongók a vállukon hordozták körbe a városon.) Japánban nagy esélyesként jutott ugyanerre a sorsa, így pályafutására nem tudta felhelyezni a koronát, és nem lett soha olimpiai bajnok.