Dopping miatt hiteltelenné váló olimpiai bajnokok

2007.05.24. 19:49
Miután a sakkban és a biliárdban is volt nemrégiben doppingeset, talán senki sem gondolhatja komolyan, hogy az erőt igénylő sportágak legjobbjai tiszták lennének. Egyre többen kerülnek gyanúba. A héten valló három volt telekomos kerékpáros után a profi kerékpáros csapat két újabb korábbi tagja, Erik Zabel és Rolf Adag vallotta be, hogy doppingolt a kilencvenes években. A két legenda, Lance Armstrong és Ian Thorpe mintájáról csak később derült ki, tiltott szerek nyomait mutatták ki bennük. Az ír úszónő, Michelle Smith akkor tűnt fel, amikor mások már visszavonulni szoktak. Lebukott, mégis háromszoros bajnok maradhatott.

Az elismert francia szaklap, a L'Equipe röviddel visszavonulásuk után két korábbi extraklasszis sportolót is doppinggal gyanúsított meg, és az egyszerű szóbeszédnél, korábbi társak vallomásánál jóval konkrétabb vádakat tettek közzé. Előbb 2005 augusztusában a kerékpáros Lance Armstrongot, majd idén márciusban az úszó Ian Thorpe-ot vádolták. Eközben naponta jelennek meg hírek arról, hogy éppen ki vált gyanússá. Például a kerékpáros, Giro d'Italia-győztes Ivan Basso, de a Telekom bringáscsapat masszőre négy évre visszamenőleg írta le könyvében, kit és miként doppingoltak. Csütörtökön Erik Zabel, az egyik legsikeresebb és még most is aktív versenyző, valamint Rolf Aldag - aki jelenleg a tím sportigazgatója - ismerte be sajtótájékoztatóján, hogy doppingolt. A csapat két legnagyobb sztárja, az egyaránt Tour-győztes Jan Ullrich és Bjärne Riis egyelőre hallgat. Társuk, Basso egyelőre annyit elismert, hogy találkozni akart a doppingdoktor néven elhíresült spanyol Eufemiano Fuentesszel.

A L'Equipe azt állította, hogy az amerikai Armstrong bizonyíthatóan fennakadt a szűrésen, 1999-ben lefagyasztott mintáiban EPO-t találtak. Armstrong akkor érte el első Tour de France-győzelmét, amit később hat követett, és páratlan rekordot állított fel.

Kellenek az ikonok

A rákot legyőző amerikai klasszis egész pályafutása doppingvádak árnyékában zajlott, mert azért az igen feltűnő volt, hogy a legdurvább hegyekre úgy hajtott fel, hogy még csak nem is lihegett. A francia lap leleplezésével semmit sem ért el, talán csak néhányan inogtak meg azok közül, akik hittek benne. Armstrong sikereit nem vitatják, saját szurkolótábora az irigységgel magyarázza, hogy rendre vádak kereszttüzébe került. A gyanút csak tovább gerjesztette, hogy a tavalyi győztes Floyd Landisszel egy csapatban kerekezett, ő pedig tavaly fennakadt a vizsgálaton. A versenyző továbbra is mindent tagad, a héten kezdődött a pere, amelyikben tizenkét tudóst is meghallgatnak, és ő lehet az első, akit megfosztanak címétől.


Lance Armstrong

A lap arról nem írt, pedig az igazságtól vélhetően nem áll messze, hogy kellett a sportágnak egy emblematikus figura, aki a tévé elé ültette a rajongókat, és mindenki csodálta. Hivatalosan egyetlen sportvezető sem erősítette meg, nem hivatalosan, magánbeszélgetésekben ugyanakkor rendre előkerülő téma, hogy néhányan - részben - mentesülhetnek a doppingszabályok alól. Épp azért, mert idolokra van szükség.

Thorpe-ra az első perctől gyanakodtak

Az ausztrál csodaúszó, Ian Thorpe már nem készült fel az idei világbajnokságra, novemberben jelentette be a visszavonulását. A francia újság tudni vélte, nem véletlenül, mert májusban elcsípték egy ellenőrzésen. Thorpe öt olimpiai arannyal zárta karrierjét, és már feltűnésekor visszatetsző volt ötvenkettes lába, furcsa alkata, szinte mindenki hormonkezelésre gyanakodott.

Egerszegi elveszített aranyai
Kiss László, az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina edzője már többször panaszkodott, mennyi aranyérmet vettek el tanítványától. Egerszegi kivételes pályafutása még teljesebb lehetett volna, ha 1988-ban az államilag doppingoló keletnémetek ellen komolyabb vizsgálatokkal lépnek fel. Kristin Otto azon az olimpián hat aranyat szerzett, egyet száz háton, épp a tizennégy éves "Egérke" előtt.

A '94-es úszó-világbajnokságon hetven ország kezdeményezte a vérvizsgálatot a taroló kínaiak visszatartására. Egerszegit is legyőzte az egyik kínai mindkét - százon, kétszázon - távon, aki Kiss szerint a két év múlva sorra kerülő olimpián feleakkorára töpörödött össze, azt hitték, rejtélyes betegség kínozza. A kínaiak a tarolás után mindössze egy aranyat nyertek Atlantában.

Az atlantai olimpián aztán jött az ír Michelle Smith, aki később eltűnt, és lebukott. Egerszegit persze aligha vigasztalja, hogy három aranyérme úszott el gyanús alakok miatt.

A nemzetközi sportélet a két említett eseten kívül is tele van gyanús esetekkel, elég csak az amerikai atléta Marion Jones esetére gondolni. Mindkét élsportoló férje lebukott, majd ő is, de nagy meglepetésre a B-minta igazolta ártatlanságát. (Papíron legalábbis, mert már alig hisznek neki.) Nyilván rendkívül kellemetlen lett volna azoknak a lebukása, akik korábban példaképet csináltak belőle. A WADA kanadai elnöke, Dick Pound kijelentette, meg kell vizsgálni a korábbi mintáit, és azt sem tartotta kizártnak, hogy elveszik az érmeit, köztük a három olimpiai aranyat, ezt azonban nem tették meg.


Julia Nyesztyerenko a 10. fedettpályás atlétikai világbajnokságon

Hasonlóan gyanús volt a fehérorosz Julia Nyesztyerenko olimpiai győzelme is, aki mielőtt Athénban a leggyorsabbnak bizonyult a száz méteres síkfutásban, Varsóban pozitív mintát adott. Aranyérmét ennek ellenére megtarthatta.

Gatlin nyolcéves eltiltást kapott, de olimpiai bajnok

Csakúgy, mint Justin Gatlin, akinek szintén tiltott szereket találtak a szervezetében, két évvel az olimpia után. Ráadásként ő már visszaeső volt, ezért nyolc évet kapott. Ezek után pláne hiteltelennek látszik a klasszikus távon, száz méteren szerzett aranya, de feltehetően az amerikai sportdiplomáciának is köszönhető, hogy rá inkább áldozatra, mintsem vétkesre kell tekinteni.


Justin Gatlin

Azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy a keletnémet atléták nyolcvanas évekbeli megdönthetetlen világcsúcsai, és a kínai úszók '94-es váratlan előretörése új edzésmódszernek köszönhető, jelenleg is egyre szaporodnak a gyanús esetek, elég csak az amerikai úszók megdöbbentő vb-dominanciájára gondolni. Az úszásban amúgy sem ritka, hogy a semmiből előtűnik valaki, hogy aztán olyan gyorsan tűnjön el.

Smith tündöklése, bukása

Az ír Michelle Smith az 1996-os atlantai olimpián robbant be - huszonhét évesen, amikor mások már visszavonulni szoktak -, felhelyezte az addig nem létező ír úszósportot a térképre, nyert három aranyat és egy bronzot, majd eltűnt. Férje előzőleg már lebukott doppinggal, később pedig róla is kiderült, nemcsak saját erejének köszönhetően érte el első helyezéseit. A játékok után két évvel négyéves eltiltást kapott, mert az egyik vizsgálaton alkohollal - nagy valószínűséggel közömbösítés céljából - keverte össze vizeletét. "Érmeitől nem fosztották meg, korábbi népszerűségének viszont búcsút inthetett" - írja róla a wikipedia, ennek ellenére bemutatkozhat olimpiai bajnokként.

Az amfetamintól a hormonkezelésig
A hatvanas években még az amfetamin származékoktól remélték a sportolók a jobb teljesítményeket, hogy az izgatószereknek köszönhetően felpörögnek versenyük óráira. A hetvenes években már az izomépítés került előtérbe, ehhez előbb csak vízhajtót, később már szteroidokat használtak. A nyolcvanas éveket is az anabolikus szerek uralták, többek közt a sztanozolol. Ezzel fejlesztették a szöuli olimpián lebukó Ben Johnson izmait is.

A kilencvenes évekre fordulat állt be, egyre többet lehetett hallani hormonokról, EPO-ról. Utóbbi a vörösvérsejtek számát növelte meg a vérben, így növekedett a versenyzők állóképessége.

A 2000-es évek elején a THG, az első mesterségesen előállított szteroid vette át a vezető szerepet, ám ez ki sem derült volna, ha az erre létrehozott gyár, a BALCO le nem lepleződik. Egy eltévedt email indította el a lavinát, aztán egyre több sportolóról bizonyosodott be, hogy kapcsolatban állt a laboratóriummal. A doppingellenőrök mindaddig nem is sejtették, mit kell keresniük, ezek után mondhatták, hogy a tilosban járók mindig előrébb járnak, és sohasem fogják utolérni őket.

A hazai doppingolás erre a szintre biztosan nem jutott el, ezért a jövőben várhatóan rosszabb esélyekkel indulnak majd a magyarok atlétikában, úszásban.

Hasonlóan rombolta le nimbuszát a görög Konsztantinosz Kenterisz, aki kétszáz síkon olimpiát nyert 2000-ben, az athéni játékokon viszont nemhogy nem tudta megvédeni címét, nem is indult, állítólag másodszorra egy motorbaleset akadályozta meg, hogy mintát adjon az ellenőröknek.

Mutlu három arany után bukott

A török súlyemelés ikonikus figurája, Halil Mutlu, a "Törpedinamó" is jelentős presztízsveszteséget szenvedett, hiszen harmadik olimpiai aranyérme után anabolikus szteroidot mutattak ki vizeletében.


Halil Mutlu a trencséni súlyemelő Európa-bajnokságon 2001. április 24-én.

A labdarúgásban is egyre több a gyanúsítás, a tavaly nyáron visszavonult francia világbajnok Zinedine Zidane elismerte, ő a Juventusban kapott kreatint, attól erősödött meg látványosan. A botrányt kirobbantó Zdenek Zeman edző szerint nemcsak ő, hanem Del Piero, Vialli és mások is.

McEnroe vallott

Az élsportban szerezhető pénz miatt nem meglepő, hogy a teniszben is mindennapos a doppingszerek használata, amint ezt John McEnroe ezt bevallotta. A belga Justine Henint is vádolták, később viszont bocsánatot kértek tőle. Capriati erősödését, és a Willams nővérek karjait látva, nehéz arra gondolni, hogy ők is a konditeremben építették fel magukat.

Hamilton megtarthatta aranyát
A spanyol doppingdoktor Eufemiano Fuentes lakásán állítólag megtalálták a német Jan Ullrich manipulált vérmintáját is. Ullrichot tavaly nem hagyták rajthoz állni a Tour de France-on, mert kapcsolatban állt az orvossal. Később bejelentette visszavonulását.

Fuentes korábbi - lefoglalt - naplójából kiderült, az amerikai olimpiai bajnok Tyler Hamilton brutális kúrát kapott, négyféle szerrel kezelték. Hamilton annak ellenére tarthatta meg olimpiai aranyérmét, hogy az olimpia után egy hónappal megfogták egy nemzetközi versenyen, és igen erős volt a gyanú, hogy a játékok után lecserélték a vérét. Ő most is bajnok, Annus Adrián és Fazekas Róbert ellenben nem.