Félmillióból a harmadik legjobb

"Hatalmas eredmény, régóta vártunk erre, mindenképpen ilyenre van szükség ahhoz, hogy a sportágunknak legyen jövőképe. Hogy a fiam érte el, ennél nagyobb örömöm pedig nem is lehet" - mondta az Indexnek idősebb Földes Vilmos, a hazai szövetség elnöke, miután a fia bronzérmet nyert a manilai kilencgolyós pool biliárd világbajnokságon. A vb-re kétszeri selejtező után százhuszonnyolcan szereztek indulási jogot. A csoportmeccsek után a létszám megfeleződött, onnan pedig egyenes kieséses rendszerben folytatták.

"Volt előzménye a sikerének, hiszen Vili augusztus óta minden hónapban nyert valamit, és nem kis versenyeket, hanem jegyzetteket. Bízom benne, hogy ez csak egy sorozat a kezdete. A harmadik helynél, ugye, kettő még van jobb. Tizenöt év kemény munkája érett be, és ha azt veszem alapul, egy játékos huszonnégy, vagy huszonöt éves korában kerül a csúcsra, akkor a fiamnak még minimum két éve van az érésre" - folytatta.

Hozzátette, a szakmában most már mindenki ismeri a nevét, külföldön is egyre nagyobb az ismertsége és népszerűsége, már gyakran felismerik, ha elmegy bemutatót játszani.

A pécsi Földes nem igazán tudta érzékeltetni, mekkora ez a siker, különösen nem akarta az olimpiai sportágak képviselőit megbántani, de azt azért elmondta: olykor van egy olyan érzése, hogy néhány sportág csak egyszerű városi verseny lehetne a biliárd-vb mellett. (A biliárd olimpiai felvételére szerinte van esély.) Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy még bélyeggyűjtésben is a világ harmadik legjobbjának lenni óriási dolog.

"Nehéz megmondani, hány igazolt játékos van a világban, Európában biztos van tízezer, nem akarok nagyon elrugaszkodni a valóságtól, így csak azt mondom, a világban kétszázezer, mert Amerikában és Ázsiában nagyon népszerű a sportág." Más becslések ezen túlmutatnak, meglehet, hogy félmilliónyian is űzhetik a játékot.

Földeséknek több mint tízmillióba került, hogy a fiuk eljutott erre a szintre - nem akart panaszkodni, mert ha valaki egyetemre jár, az is pénzbe kerül -, már a középiskolában magántanuló volt, napi tíz órákat gyakorolt a fejlődés érdekében, hiszen egy háromórás edzés csak a szinten tartáshoz elegendő, a fejlődéshez kevés. Neves edzőket fizettek, akik szituációkat gyakoroltattak vele, ha versenyen adódna hasonló, akkor magabiztosan fejezze be a játékot.

"Ha tizenöt éve, amikor a fiam elkezdte a játékot, azt mondom, hogy mostanra vb-érmet nyerhet, lehet, megmosolyogtak volna, és szinte lehetetlen küldetésként ítélik. Szerencsére nem lett igazuk."

Ez a bronzérem húszezer dollárt - közel négymillió forintot - ér, értékét pedig még inkább növeli, hogy Földes mögött világbajnokok végeztek, mint például Efren Reyes, aki a biliárd élő legendája, vagy a háromszoros bajnok amerikai, Earl Strickland. Ugyanígy mondhatnánk a korábban szintén már bajnoki címet szerző német Oliver Ortmannt és Ralf Souque-t.

Földes úgy gondolja, hogy a játék nagyon egyszerűnek tűnhet kívülről, de belülről egyáltalán nem az. Egyszer, amikor leszólták a fiát, nehogy azt gondolja, csak ő képes arra, hogy egymás után tegye el a golyókat, azt mondta a "hangoskodónak", csak egyszer utána csinálja, és annyi sört fizet neki, ahányszor képes hibátlanul játszani. "Próbálkozott, próbálkozott, de egyszer sem kellett meghívnom."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!