Gyönyörű szerecsen sellő a Fradi-vízben

Szinte fuldoklom a friss bőr szagától, a szexi stewardess "melegen ajánlja" a forró csokoládét, Lipcsei Péter futballista pedig a buszülésben hátrafordulva azt mondja: "Minden kényelmet kielégítettek." Elaludtam volna a taxiban, a Nemzeti Sport szexhirdetéseit böngészve, és most ezt álmodom, arccal a "dús keblű érett hölgy lazán ismerkedne odaadó férfiakkal. Éjjel-nappal!" szövegre borulva a hátsó ülésen?

Nem.

Ez itt a prózai valóság: a Fradi népligeti edzőközpontjának kézilabdacsarnoka előtt próbálom kideríteni, miért szervezett a legnépszerűbb magyar klub szürreális sajtóeseményt, ahol először bemutatják a csapat új buszát, hogy a focisták utána olyan pólómeccset játsszanak az FTC vízilabdázóival, ahol emezek csak a lábukat használhatják.

Ütős keret

Begördül a busz a kéziscsarnok elé, milyen lehetne más, mint naracssárga-lila, majd lekászálódnak a fiúk, akik kisebb részben ismert, szépkorú focisták - Mátyus "Logikai Pozitivista" János, Dragóner "Hermeneuta" Attila, Bojan "Epikureus" Lazics, Szkukalek "Igor" Igor -, nagyobb részben pedig alacsony, sápadt, szúnyogcsődör fiúcskák, akik válogatott plázafrizurák alól kandikálnak ki a csecsemőmaroknyi újságíróra. Kivéve Eduard Ndjodo csatárt, aki a klubátlaggal szembemenve olyan magas, mint egy egészséges, átlagos férfi, viszont sokkal izmosabb. Csank mester fessen sportos, a bajsza minden korábbinál vadászosabb, döglött nyúl azonban sajnos nincsen nála. A legélénkebben a csapatkapitány tesója, a gyúró Lipcsei Gábor viselkedik. Meghökkentően hasonlít a fivérére, csak alacsonyabb, kövérebb és kisebb a feje.

Felnyomulunk a buszra, amely belül igen dizájnos, néhány ülésenként LCD-képenyőkkel és a cég színeit viselő stewardessel. A friss bőr kagylóülések illata mellbevágó. A fapados légitársaságok lenyomására készülő Orangeways szállítja ezentúl a Fradit, repülőszerű környezetben. Van például biztonsági animációs film, amely a focisták leggyakrabban feltett kérdéseit válaszolja meg:

Melyik lehet a kijárat?

Mi ez a fura vászonszalag csattal a végén?

Hogy nézhetünk ki az ablakon, ha egy furcsa, kicsit redőzött szövetdarab eltakarja a kilátást?

Aztán Lipcsei csapatkapitány vall arról, milyen volt a szlovákiai út ezzel a busszal: "Minden kényelmet kielégítettek", olyannyira, hogy "nekem csak egyre kellett figyelnem: a kártyámra, merthogy kártyáztam". Az ismert futballista szerint a csapatnak is olyannak kéne lennie, mint ennek a busznak. Elképzeljük, ahogy kávét és frissítőket szolgálnak fel Mátyus János testén, és inkább átsétálunk az uszodába, ahol régi fradista hagyomány felélesztéseként pólómeccset fog játszani a focicsapat, nekik mindent szabad a vízben, a pólósokkal, akik csak fejjel és lábbal érhetnek a labdához.

Ez az igazi közönségsport!

A plázafiúcskák levetkőzve sem igazán hasonlítanak élsportolóra, biztos túl sokat flippereztek az egészségtelen neonfényben. Az eddig középmerev hangulat oldódni kezd, a találgatások középpontjában az áll, meg fog-e fulladni a gólerős, úszni viszont saját bevallása szerint nem nagyon tudó Ndjodo. "Szervezhettük volna nálunk a jacuzziba is" - rikkantja Lipcsei gyúró, aztán a sápatag fiúk istennek ajánlják a lelküket és beugranak a vízbe. A meccs igazából élvezhetőbb, mintha bármelyik csapat a saját bajnokságában játszana. A pólósok néha lábbal is ügyesen kombinálnak, a focisták - akik a kiírás szerint eggyel többen vannak a csökkentett méretű pályán - szórakoztatóan fulladoznak. Elcsípek egy sporttörténeti beszélgetést egy csapatvezető és egy úgynevezett "fiatal csatárígéret" között:

- Bartha Laci, nem mész be?
- Megfulladok bazmeg.

Hany Istók utódai

A második félidőben közkívánatra kihúzzák a gólvonalról a félig elsüllyedt Szkukalek "Igor" Igort, és a helyére beevickél Ndjodo, aki azonnal belekeveredik a hálóba, közönségszórakoztatási célzattal. Edu láthatólag népszerű a csapaton belül, a játékosok szerencsére a legkevésbé sem osztják rajongóik néha-néha banánbedobálással kinyilvánított véleményét a négerekről. Lipcsei gyúró, a csapat századfordulós hangulatú poétája annyira betüzesedik Edu becserélésén, hogy extázisban azt kiabálja: "Gyönyörű szerecsen sellő!" Mi tűrés-tagadás, Edouardnak jó teste van. Megjegyzésre méltó még, hogy a ritka kivételként atlétának kinéző Mátyus pokróchátvéd csere nélkül végigsportolja a meccset. Kár, hogy rizsföldeken nem rendeznek enbékettes meccset, akkor az isten se akadályozhatná meg a Fradit a feljutásban.

Igazából egy dologra nem tudunk rájönni: vajon mi célból szervezték ezt az egészet? "Igazi művészek, akiket nem béklyóz a haszonelvűség, és végül is egész jól szórakoztunk", mondjuk ki végül, aztán hazatérünk.