Erős sakktorna Bobby Fischer emlékére

2008.03.12. 07:06
Az olimpiai ezüstérmes magyar nagymester, Almási Zoltán a favoritja a jövő héten kezdődő hévízi sakktornának. Nagy csaták várhatók, harminc lépésig nem ajánlhatnak döntetlent egymásnak a felek.

Résztvevők

Almási Zoltán (2667 Élő-pont)
Balogh Csaba (2575)
Victor Mikhalevski (izraeli, 2632)
Arkadij Naiditsch (német, 2638)
Liviu-Dieter Nisipeanu (román, 2684)
Francisco Vallejo Pons (spanyol, 2675)

Magyarország legutóbb öt éve rendezett olyan erős sakktornát, amilyenre jövő keddtől kerül sor Hévízen, a Palace Hotelben. A XVI-os kategóriájú verseny átlagos Élő-pontszáma 2645, ez éppcsak elmarad attól, hogy még egy fokozattal erősebb legyen, ami már nemzetközi szinten is komolyan említendő.

"Először vagyok fővédnök, noha korábban már szerettek volna az egyik sportág elnökének felkérni. Azt nem vállaltam, ennek nagy örömmel teszek eleget, mert régi sakkbarát vagyok, és gyakran mondom is, hogy az interneten ne csak meztelen nőket keressenek az emberek, hanem korábbi kitűnő partikat is, mert megéri" - mondta Farkasházy Tivadar, aki tavaly jelentette meg interjúkötetét sakkozókkal.

"Bátran nekivágok a versenynek, azt hiszem, a lebonyolítás kedvező a számomra, és nem is lehet más célom, mint hogy a képzeletbeli kupát itthon tartsam. Az ellenfeleket egy kivétellel ismerem, játszottam ellenük, pozitív a mérlegem" - mondta az egyik favorit, Almási Zoltán, olimpiai ezüstérmes nagymester.

A torna másik magyar résztvevője, Balogh Csaba azzal a nem titkolt céllal ül asztalhoz, hogy biztosítsa a helyét a novemberi olimpiára utazó magyar csapatban, amelynek első három táblája elkelt, hiszen Lékó Péter és Polgár Judit egyaránt vállalja a játékot a már említett Almási mellett.

Az első helyezett ezer eurót vihet el, a másodiknak ennek fele jár.

A versenyt a januárban elhunyt Robert Jamesről, azaz Bobby Fischerről nevezték el, aki nemcsak Magyarországot, hanem annak gyógyfürdőit is igen kedvelte, körülbelül nyolc évig látogatta.

Szinte biztos, hogy Fischer apja magyar, így a szervezők kézenfekvőnek látták, hogy róla nevezik el a viadalt. Egyszersmind tisztelegnek meg nem alkuvó, mindenképp győzelemre törő stílusa előtt, és azt határozták el, hogy a résztvevők a harmincadik lépésig nem ajánlhatnak egymásnak döntetlent.