Ötmilliárdot ért a legdrágább versenyautó
A vevőről, aki 15 új Bugatti Veyron árát adta ezért a Ferrariért, hivatalosan semmit nem árultak el, csupán annyit tudni, hogy angol.
A Ferrari 250 GTO-ból összesen 39 darabot építettek 1962 és 1964 között. A járművet GT-versenyekre szánták, a szám az egyes hengerek lökettérfogatára utal, írja a vezess.hu.
A kocsi V12-es motorja 3,0 literes volt, ehhez képest - több mint negyven éve - 300 lóerős teljesítményt produkált, 280 km/óra feletti végsebességre volt képes. Az utasterét rendkívüli egyszerűség jellemezte, mindent a győzelemnek rendeltek alá, így sebességmérő sem volt benne, egyes kapcsolóit a FIAT 500-astól örökölte.
A cég 39 darabot készített a 250 GTO-ból, harminchármat 3 literes motorral, hármat négyliteressel, hármat módosított kasztnival. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) annak ellenére engedte versenyezni a gépeket, hogy az előírások értelmében csak olyan autó állhatott rajthoz, amelyből legalább száz darab készült.
A 250 GTO az 1962-es sebringi 12 órás versenyen debütált, az autót az 1961-es Forma 1-es világbajnok amerikai Phil Hill és a belga Olivier Gendebien vezette, a versenyen második helyen végeztek. 1964-ben a legendás daytonai 24 órás versenyt megnyerte (Pedro Rodriguezzel párban) Hill.
A Ferrari a 250 GTO-val három egymást követő évben (1962, 1963, 1964) megnyerte a konstruktőrök bajnoki címét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
