Érdekel a sport? Szereted a sikersztorikat?
Most 184 olimpiai arany történetét olvashatod el féláron!
További Sport cikkek
Sokan értetlenéggel, csalódottsággal fogadták, hogy a magyar sportolók a korábban megszokotthoz képest jóval szerényebben szerepeltek a pekingi olimpián. A sportvezetők a pénztelenségre hivatkoztak, és azzal érveltek, eddig teljestettünk túl, valójában ez a realitás. Meglehet, ez a helyzet, azonban a világot évtizedekig oktató vívók sorozatos kudarcai, a bírókra mutogató ökölvívók szinte észrevétlen szereplése, vagy az éremszerzésre készülő evezősök 14. helye sokkoló volt.
A birkózó Fodor Zoltán ezüstérmén kívül az igazán nagy meglepetés is elmaradt, így az aranyakon kívül részsikereknek kellett örülni, sokáig észre sem vett helyezésekért lelkesedhettünk.
Hegyikerekes űreredmény
Több sportágban egyértelmű volt, az eddigi eredményeikkel elégedett magyarok mellé vagy felzárkóztak az átgondolt koncepcióval érkezett eddigi kívülállók, vagy éppen le is hagyták őket. Éppen ezért is merülhet fel, hogy a magyar sportban az eddigi sikerágazatok mellett melyek azok a mostanáig kevéssé favorizált, talán kisebb erőforrásokkal fejleszthető területek, ahol mi okozhatnánk meglepést másoknak.
A pekingi magyar szereplés
Asztalitenisz: 4 induló/legjobb helyezés: 17-32.Atlétika: 20/4.
Birkózás: 9/2.
BMX: 2/12.
Cselgáncs: 7/7.
Evezés: 2/14.
Hegyi kerékpár: 1/23.
Hosszútávúszás: 1/-
Kajak-kenu: 16/2×1.
Kézilabda: csapat/4.
Műugrás: 2/12.
Országúti kerékpár: 2/27.
Ökölvívás: 5/5.
Szörf: 2/19.
Tenisz: 2/helyezetlen
Torna: 2/52.
Triatlon: 2/38.
Úszás: 27/3×2.
Vitorlázás: 1/29.
Vívás: 15/3.
Vízilabda: 2 csapat/1
"Életszerű a felvetés, hogy a mountain bike-osok komoly eredményt érjenek el, igaz, nem négy év múlva, hanem 2016-ban" - jelentette ki hazározottan Sipiczki Róbert. A Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség (MMTBSZSZ) elnöke űreredménynek nevezte Parti András Pekingben elért 23. helyét. A magyar kerekes az ötvenfős mezőny első felében végzett úgy, hogy tíz perccel maradt el a győztes franciától, Julien Absolontól, aki a másodikat is egy perccel előzte meg, a mezőny majdnem fele pedig kört kapott tőle.
Sipiczki szerint van egy fiatal, feltörekvő generáció, ennek tagja Parti, illetve a junior világbajnoki ezüstérmes Benkó Barbara is. A hazai bázis elvileg nem nagy, profi szinten összesen háromszázan üzik a sportot. Azonban van 110 egyesület, és azok, akik évente legalább egy versenyen elindulnak, lehetnek 25 ezren, illetve minden évben százezer mountain bike-jellegű kerékpárt adnak el. Az elnök úgy véli, a szakmai és orvosi háttér is rendben van, igaz, utóbbi esetben az anyagi alapok már hiányoznak.
Pénz és tornaóra
"Ha az üzleti szféra mellénk állna, könnyebb lenne a fejlődés" - jelzi Sipiczki, hogy az előrelépés szerinte elsősorban pénzkérdés. Nemrég jött létre az első magyar hegyikerekes proficsapat, az LTV Merida, de ehhez is a sportág környékéről érkezettek összefogása kellett. A pénzre a versenyzési lehetőségek, a logisztika javítása érdekében lenne szükség. A külföldi példák mutatják, a mountain bike nemcsak a kerékpárgyártók és -forgalmazók számára vonzó, a Nissan is támogatja a sportágat, Cipruson pedig az ország turisztikai képviselete vette a nevére és használja reklámhordozónak a hegyikerekeseket.
Nem kizárólag pénzzel fejlesztenének, a szövetségi elnök szerint az is fontos lenne, hogy a kerékpározás szerepet kapjon az általános iskolai testnevelés-oktatásban.
Konkrét célokat, elérendő helyezéseket nem fogalmaztak meg a következő olimpiával kapcsolatban, egyelőre az a cél, hogy magyar női hegyikerekes is legyen Londonban.
Beugróként sem égtek be
Első pillantásra talán szerénynek tűnik a két magyar BMX-krosszos pekingi szereplése. Radasics Vilmos a harminckettes mezőnyben 23. lett, Hódi Anikó a tizenhat női kerekes között végzett tizenkettedikként. Viszont mindketten tartalékként jutottak ki az olimpiára, sőt Hódi csak a megnyitó után tudta meg, hogy indulhat. Összehasonlításul, a magyar öttusázók legjobb helyezése egy 19. hely volt a többiek 20., 24. és 26.-ként végeztek. A teljes képhez tartozik, hogy összesen százan indulnak rendszeresen a magyar BMX-versenyeken, és ebbe már beleszámítottuk a hétéves kerekeseket is. Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a hazai szövetség összesen tízmillió forintból gazdálkodik, emberfeletti a pekingi szereplés.
"Kevés pénzből lehetne látványos eredményeket elérni - állítja Dietrich Tamás, a szövetség alelnöke. - Ez egyelőre önköltséges sportág, a szülőknek kell áldozniuk a gyermekek versenyzésére. Mi csak hozzájárulni tudunk a költségekhez. Harmincmillió forintból már élénk BMX-es élet lenne lehetséges."
Fejlődésre számítanak
A jelenleg legnagyobb gond az, hogy nagyon kevés a pálya Magyarországon, és ami példa nélküli, a sportág gyakorlatilag döcög Budapesten. Létezik egy pálya a fővárosban, Pestszentlőrincen, de jelentős korszerűsítésre szorulna. A szövetség központja Veszprémben van, Radasics soproni, a másiki olimpikon, Hódi hódmezővásárhelyi. Dietrich azonban bizakodó, a közeljövőben három-négy pálya is épülhet akár. A költségek nem egetverőek, a telek ára nélkül 10-15 millió forintból kihozható egy ilyen létesítmény.
Az olimpián idén először szerepelt BMX az alelnök szerint komoly fejlődés előtt áll, többek között a bemutatkoztás miatt, illetve azért, mert látványos, pörgős, jól közvetíthető sportról van szó. Már most is több százezren űzik ezt a sportot világszerte - népszerű többek között az USA-ban, Hollandiában, Franciországban és Svájcban. Nálunk annak ellenére kevés a versenyző, hogy több százezer BMX-kerékpár van az országban, és több száz gyerek jár le egy-egy pályára. Ők azonban nem hajlandóak semmilyen kötöttséget vállalni, mert ha sikeresek is, megélni biztosan nem tudnának ebből.
Az előrelépés lehetősége a magyarok számára is adott, és nem is lenne példa nélküli: Pekingben a lett Maris Strombergs nyerte a férfiaknál a sportág első olimpiai aranyát, aki egyébként világ- és Európa-bajnok is egyben. Dietrich szerint a következő nyolc év alatt oda lehet érni az élmezőnybe. Erre a legnagyobb esélye a 16 éves Deli Gábornak van, aki Eb-döntős volt, és részt vehetett a nemzetközi kerékpáros-szövetség (UCI) edzőtáborában is. Jelentős előrelépés, hogy a BMX a mountain bike-kal egyetemben a 2010-es szingapúri ifjúsági olimpiáján is bemutatkozik, ahol magyar versenyző részvétele is elképzelhető.
Télen még az első is hiányzik
A hegyikerekesek és a BMX-esek újabb magyar olimpiai aranyakért küzdhetnének a nyári játékokon, a téli verzióban azonban még egyetlen győztesünk sincs. Igaz, a Sallay, Regőczy jégtáncpárostól csak a pontozóbírók vették el az aranyat 1980-ban, Hunyady Emese pedig hiába a Városligetben kezdett gyorskorcsolyázni, Ausztriának nyert 1994-ben. Sallayék keserű ezüstje után 26 évet kellett várni az újabb magyar téli pontra, arra pedig 1948 óta nem volt példa, hogy két versenyzőnk is az első hatban végezzen. A rövid pályás gyorskorcsolyázók szinte csodát tettek: Huszár Erika negyedik lett 1500-on, Knoch Viktor ötödikként végzett ugyanezen a távon.
A fele még nincs meg
"Az európai élmezőnyből a világ élmezőnyébe készülünk" - jelentette ki Boda Csaba, a rövid pályás gyorskorcsolyázók szakágvezetője. A következő téli olimpiára, alig másfél év múlva, Vancouverbe a torinói négy versenyzővel szemben a maximális, tízfős magyar csapatot szeretnék küldeni. A kvalifikációs versenyt a következő szezonban tartják, de már idén is figyelni kell a Világkupa-futamokon elért helyezésekre.
Éppen ezért hiányzik egyelőre az a harmincmillió forint, ami még nincs meg az erre az évre tervezett hatvanmilliós költségből. Világkupa-futamból csak hat van az évben, négyet azonban Amerikában, illetve Ázsiában rendeznek, így a részvétel egy-egy ilyen versenyen 6-7 millió forintot emészt fel a teljes csapat esetében. A versenyeztetésen kívül az edzők, versenyzők továbbképzése is fontos, arra is áldozni kell.
Boda Csaba szerint olyan sportágakban, mint az övék, csak állami segítséggel lehetne igazán előrelépni. Nem is a támogatások fontosságát hangsúlyozta, hanem azt, hogy mivel megélni a rövid pályás gyorskorcsolyából sem lehet, sportállásokkal sokat lehetne segíteni. Lehetőségek híján a magyarok a lelkesedésre, a versenyzők családjainak összefogására és áldozataira szorulnak.
Az eddigieket kellene megőrizni
"Az új sikerágazatok keresése helyett inkább a meglévőket kellene erősítenünk. Bizony az eredményeink megtartása sem egyszerű feladat" - véli Molnár Zoltán. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) igazgatója szerint a meglévő tudás, a bázis, az évtizedek alatt összegyűlt ismeretek és a népszerűség miatt is fontos eddigi sikersportjainkat tovább erősíteni.
Molnár szerint nehéz is új területeket találni, mert ha egy sportág vagy addig nem szereplő szám felkerül az olimpia műsorára, azonnal világszerte megindul a verseny az új lehetőségekért. Az igazgató szerint nehéz elterjeszteni egy új sportot. A szlovákoknak mégis sikerült a kajakszlalomban meghatározóvá válni, emlékeztet: a négy pekingi aranyból hármat hoztak el. Ott van a britek példája is, akik a 96-os, egy aranyat hozó olimpia után a lottóból hatalmas pénzeket áramoltattak a sportba, és idén 19 első helyet, összesen 47 érmet szereztek.
Mi lenne, ha?
"Mi még nem küldtünk el senkit - jelzi a MOB-vezető, hogy a támogatásukra mindenki számíthat. A pekingi eredmények alapján szerinte is kitüntetett figyelmet érdemelnének a hegyikerekesek és a BMX-esek, a rövid pályás gyorskorcsolyázók 2010-es felkészülését pedig idén is tízmillió forinttal támogatták. - Érdemes lenne megnézni, átfogó, átgondolt koncepcióval mire mennénk ott, ahol eddig edzők, szülők lelkesedése hozta az eredményeket. Egy ilyen program kialakítása, végigvitele azonban meghaladja a MOB lehetőségeit és erőforrásait."