Keressük az olimpia eddigi legjobb magyarját

Ezúttal tehát sorra vesszük azokat, akik remek szerepléssel járultak hozzá a gazdag magyar olimpiai hagyományok folytatásához.

Természetesen Cseh Lászlóval kell kezdenünk, akivel kapcsolatban unalomig ismételtük már, hogy olyan korszakos világklasszistól szenvedett vereségeket, akit egyszerűen lehetetlen volt legyőzni. A többieket azonban csodálatos versenyzéssel utasította maga mögé, és az amerikai Lochte többszöri legyőzésével beleköpött a honfitársaik küzdelmét váró tengerentúliak levesébe – tette ezt mindkét vegyes számban.

A már itthon tartózkodó magyar klasszis nem véletlenül jelentette ki, hogy elégedett saját teljesítményével, és úgy gondolja, Phelps sem verhetetlen, csak még többet kell edzeni hozzá. Az amerikai is így gondolhatta, hiszen bejelentette, nem indul többet 400 vegyesen.

Ugyanebben a számban még egy kiváló magyar teljesítménynek örülhettünk, Kis Gergő az előfutamban elképesztő egyéni csúccsal, 4:10,66 idővel az ötödik helyen jutott a döntőbe, ahol a hihetetlen erős mezőnyben ismét az ötödik helyen végzett. A 20 éves tapolcai úszót előzetesen is a döntőbe vártuk, de teljesítményével azon versenyzőink közé tartozott, akikre egyértelműen büszkék lehetünk.

Gyurta Dániel Athénban robbant be a köztudatba, 15 évesen szerzett ezüstérmet. Négy évvel később az elődöntőben fantasztikus olimpiai- és Európa-csúcsot úszott, ráadásul megverte a szám bombafavoritjának számító Kitadzsimát. Végül a döntőben ötödik lett, de a még mindig roppant fiatal magyar klasszis jelezte: visszatért az élmezőnybe.

Bár úszóink olimpiai bajnoki cím nélkül zártak, még mindig az uszodában maradunk, hiszen nem mehetünk el szó nélkül a 4x200-as női gyorsváltó fantasztikus teljesítménye mellett sem. A Mutina Ágnes, Verrasztó Evelyn, Dara Eszter, Jakabos Zsuzsanna összeállítású kvartettet döntőbe sem vártuk, ők azonban 7:55.53-as idővel, nagyszerű országos csúcsot úszva nemcsak bejutottak a fináléba, de ott a hatodik helyet szerezték meg.

A legnagyobb csalódást az összes sportág közül a vívók okozták, de köztük is akadt sportolónk, aki kiváló teljesítményt nyújtott, sőt érmet szerzett. A párbajtőröző Mincza-Nébald Ildikóról van szó, aki athéni negyedik helye után ezúttal nagyszerű vívással bronzot hozott. Bár a döntő is csak egyetlen tuson múlt a 38 éves sportolónőnek, a harmadik helyért zajló asszóban 8-3-as hátrányból felállva igazi bravúrgyőzelmet aratott a hazai Li Na ellen, ezzel pályafutása legnagyobb eredményét érte el.

15 másodperc híján aranyéremnek örülhettünk a 84 kilós birkózó, Fodor Zoltán olimpiai döntőjében, olasz ellenfele azonban a végén eldobta a Ferencváros versenyzőjét, aki ennek ellenére ezüstérmével nagy meglepetést okozott, hiszen még edzője sem várta a legjobb négy közé. Az elveszített (pláne az ilyen körülmények között elbukott) döntő mindig fájdalmas, Fodor teljesítményére azonban méltán vagyunk büszkék.

Ha van sportoló a pekingi olimpián, akinek tisztaságában maximálisan biztosak lehettünk, az Fazekas Róbert. Az Athénban aranyérmétől megfosztott szombathelyi diszkoszvető három indulónk közül egyedüliként jutott a szám döntőjébe, ahol végül 63.43 méteres dobásával a nyolcadik helyen zárt. Hét és fél méterrel dobott kisebbet, mint Athénban (azzal a dobásával most is győzött volna), mostani nyolcadik helye mégis becsesebb.

Ebben az írásban értelemszerűen nem szóltunk még a kajak-kenusokról, akik pénteken aranyérmeket szerezhetnek, illetve a női kézilabdázókról és a férfi vízilabdázókról, hiszen a két csapat számára még nem ért véget a verseny, bármi megtörténhet utolsó két mérkőzésükön.