Már csak 13 olimpián lesznek világcsúcsok

2008.08.25. 11:47 Módosítva: 2015.05.21. 05:02
Megdöbbentő eredményeket produkáltak az úszók a pekingi olimpián, ami állítólag a februárban bevetett cáparuhának, illetve a mélyebb medencének volt köszönhető. Az emberi teljesítőképesség azonban véges, akkor is, ha a technológiát a sport szolgálatába állítják. Egyes sportágakban már 2027-ben eljöhet a vég, a technológiai újításokat adaptálni képes sportok 2060-ig húzhatják, mondják a kutatók. Florence Griffith-Joyner 20 éve felállított világcsúcsa 100 méteres női síkfutásban viszont már törhetetlen.

Összesen 43 világcsúcsot döntöttek meg a pekingi olimpián, a legnagyobb részük a Vízkockában született, de fantasztikus eredményeket értek el az atléták is. Jogosan merül fel a kérdés, mi lehet az ember fizikai teljesítőképességének határa, meddig és milyen mértékben javíthatóak a világrekordok.

Az úszók például nemcsak megdöntötték a csúcsokat, hanem magasan szárnyalva jelentős különbségekkel javítottak az eredményeken. A rekordjavítások náluk már hónapok óta tartottak. Míg a 2004-es athéni olimpián nyolc világcsúcs született úszásban, addig Pekingben 25 világ- és 65 olimpiai rekord.

A 4x100-as férfi gyorsváltó selejtezőjében például világcsúcs született, ezt azonban az egy nappal később tartott döntőben már meg is döntötték, nemcsak a győztes, hanem az első öt csapat úszott jobban. A győztes amerikai váltó tagja, Michael Phelps egy híján minden aranyérme mellé bezsebelt egy világcsúcsot is, kitűzött célját, a nyolc aranyat teljesítette.

Az úszóknál több oka is lehet a kiemelkedő teljesítményeknek. Az új cáparuha, a medence, vagy egyszerűen a sportteljesítmények javulása. Jason Lezak, a bajnok gyorsváltó tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban az 50 és a 100 méteres gyorsúszás ment át a legnagyobb fejlődésen, ebből pedig nem nehéz kiszámítani, hogy a 4x100-as váltónál világcsúcs születik, idézte az ABC.

Az Ausztrália egyik legprofibb edzőjének tartott Scott Volkers szerint a Speedo cáparuhája hozzájárult az úszók ilyen mértékű sikereihez, de az edzésmódszer és a sportoló ennél is fontosabb, továbbá az esemény is motiválhat.

A pekingi Vízkocka medencéje a megszokott 2 méter helyett 3 méter mély volt, így kisebb a medence aljára kifejtett ellenállás mértéke. A medence továbbá szélesebb is volt a megszokottnál, így az úszás közben keletkezett hullámok kevésbé csapódtak vissza, nem zavarták annyira a versenyzőket. Volkers emlékeztetett arra, hogy a 2003-as barcelonai világbajnokságon a szélső pályákon úszó versenyzők taroltak, mivel ők kevesebbet kaptak a hullámokból.

Kutatók ugyanakkor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a cáparuhának. A francia Jean-Francois Toussaint professzor tavasszal bírálta felül néhány hónappal korábban elkészült tanulmányát, ami az emberi teljesítőképesség határairól szólt, és amit a Speedo cáparuhájának bevetése megcáfolt, írta a News24.

„A cáparuha használatával két százalékkal javíthatóak a korábban definiált értékek, így lehetséges, hogy a 100 gyorsot 46 másodperc alatt ússzák le, az 50-et pedig 20,5 másodperc alatt” – mondta a professzor. Egy februárban publikált tanulmányban 100-on még 47,35 másodpercet, 50-en 21,5-öt jósolt.

A Toussaint professzor vezette IRMES (Institut de Recherche bioMédicale et d'Epidémiologie du Sport) tudóscsoportja arra a következtetésre jutott, hogy a sportágak közel felében 2060-ig születnek csak új világcsúcsok, másik felében azonban már 2027 után nem lehet javítani az eredményeken, a sportolók akkorra érik el fizikai teljesítőképességük határát. A kutatócsoport 3260 világrekordot elemzett, amelyeket 1896, az első újkori olimpia óta állítottak fel.

Számításaik szerint több mint 100 éve egy sportoló fizikai teherbírásának 75 százalékát használta fel, ez mára 99 százalékra növekedett, így hamarosan elérik a felső határt. „Ez a vég kezdete” – fogalmazott a francia professzor.

Toussaint szerint megtörhetetlen marad Florence Griffith-Joyner 1988-ban felállított világcsúcsa a 100 méteres női síkfutásban, lehetetlennek tartja, hogy 10,49-nél gyorsabban teljesítse valaki ezt a távot. Eddig egyetlen nőnek sikerült 10,7-nél jobbat futnia, annak a Marion Jonesnak, aki azóta elismerte, doppingolt. A világ második leggyorsabb női futója így Christine Arron 10,73 másodperccel, de a 24 századmásodpercnyi hátrány gyakorlatilag behozhatatlan.

Ezeken az eredményeken Pekingben sem tudtak javítani, a női 100 méteres síkfutás jamaicai győztese, Shelley-Ann Fraser 10,78 másodperc alatt teljesítette a távot. A férfiaknál ezzel szemben világcsúcs született, a szintén jamaicai Usain Bolt 9,69 másodperccel nyert aranyérmet, és szakértők szerint a 21 éves sprinter még nem ért pályája csúcsára.

Itt felmerül a kérdés, hogy az 1998-ban elhunyt Florence Griffith-Joyner hogy volt képes ilyen időeredményre, mondja a professzor. „Kielemezzük a teljesítmény összes okát, és megnézzük, hogy meg lehet-e ismételni valaha ugyanazokat a körülményeket. Egyelőre úgy tűnik, nem lehet.”

Általánosságban a professzor úgy véli, a világrekordok beállítása nagyban múlik a külső körülményeken is. „A kutatási eredmények precízen kimutatták a világháborúk hatását, azokban az években kevesebb világrekord született. Aztán a második világháború, majd az 1968-es mexikói olimpia után volt egy-egy nagy ugrás, a 70-es években pedig már erősen éreztette a hatását a dopping. Érdekes, hogy ez egybeesett azzal a ponttal, mikor a sportolók megközelítették az emberi teljesítőképesség határát” – mondta Toussaint.

Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a dopping mindig része volt a versenysportnak, nemcsak a 20. században, hanem az ókori olimpiák idején is. „A doppingolás létezése így nem változtat az összképen” – vélekedett.

A kutatócsoport matematikai számításokra alapozta megállapításait, a világrekordok közti összefüggéseket vizsgálták sportáganként – atlétika, kerékpár, súlyemelés, úszás, gyorskorcsolya. A versenyzők atlétikában érhetik el először a teljesítőképesség határát, utána jön a súlyemelés, majd azok a sportágak, amelyeket a technológia érdemben befolyásol, így az úszás és az evezés.

Toussaint is ennek megfelelően bírálta felül kutatócsoportjának eredményeit. Megerősítette Jason Lezak véleményét, amelyet a versenyző saját tapasztalatai alapján fogalmazott meg: miszerint a cáparuha főként a gyorsúszást és a hátúszást segíti, ezek közül is az 50 méteres gyorsban a leghatékonyabb.

A francia professzor szerint az ugrásszerű javulás nemcsak átmeneti, bár a határokat hamar lehet látni. Ám a gyorsító ruhát később még ennél is gyorsabb ruha váltja fel, maximum öt évet jósolt a Speedo LZR Racernek. Szerinte a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) azért bólintott rá a használatára, mert látta a világrekordokat, és el akarta kerülni, hogy a sportág zsákutcába jusson.

Az új technológia bevetésének etikai oldaláról azt mondta: „Az olimpián minden győztes ezt a ruhát viseli, akiknek nincs, nem juthat el erre a szintre. Ha az úszok felszerelése nem ugyanolyan, az ellentmond az olimpia szellemének”.

Hódít a cáparuha

A Speedo szuperterméke, az LZR Racer névre hallgató cáparuha február 19-én került piacra, azóta egyfolytában dőlnek a világcsúcsok a medencében. A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) adta hozzá a végső jóváhagyást, csaknem másfél hónappal a debütálás után, bár sokan technológiai doppingnak tartják. A NASA részvételével fejlesztett ruha átlagban két százalékkal javítja az úszók gyorsaságát.

A Magyar Úszószövetség június elején bólintott rá, hogy a magyar válogatott is a csodadresszben versenyezzen. Mivel a szövetségnek az Arenával van szerződése, a sportolók csak az utolsó pillanatban jutottak hozzá a ruhához. Cseh László azt mondta, hogy a cáparuha sokkal jobban fenntartja a vízen, és olyan, mintha a csúcsformában lenne, öt perc után azonban nagyon fájdalmas a viselete.

„A cáparuha olyan, mintha lejtőn úsznék” – mondta Libby Trickett ausztrál úszónő. Michael Phelps egyszerűen szkafandernek nevezte. A cáparuha legdrágább változata 320 brit font (majdnem 100 ezer forint), felvenni legalább negyed óráig tart, két-három alkalom után használhatatlanná válik.