Darázs Péter, az érzékeny Doki

"Ebben a sportágban a taktika a legfontosabb. Persze valamikor a legjobb taktikán is változtatni kell, ha egy ellenfél tudja jobban érvényesíteni az akaratát. Ilyenkor jön az improvizáció" - állítja Darázs Péter a rövidpályás gyorskorcsolyáról, ami az avatatlan laikus szemével nézve néha leginkább zaklatott és követhetetlen körözésnek tűnik. A 25 éves short trackes tudja, miről beszél, hiszen második olimpiájára készül, 2006-ban az erősségének számító 500 méteren tizedik lett Torinóban. (Vancouverben a válogattottal ott lesz )

Darázs szerint egyes távok sokat gyorsultak az elmúlt négy évben, példának hozta a leghosszabb egyéni távot, az 1500 métert. A 13 és fél körös futamban is legfeljebb az első három kör mondható lazábbnak, utána megindul a tülekedés, a kemény harc. A taktika változó, a koreaiak például hátul szeretnek haladni, a magyar short trackes viszont a 2-3. helyet részesíti előnyben.

"Mostanában azt figyeltem meg, hogy mindenki az elején szeret haladni, már a futamok közepén az első helyekért folyik a küzdelem, de a legelső értelemszerűen itt is jobban fárad."

Ami kívülről egy egyszerű előzésnek látszik, azt valójában kanyarokkal előbb meg kell tervezni. Darázs szeret a bolyban haladni, mert robbanékonynak számít, így könnyebben ki tud lépni a társak mögül.

Az olimpiával kapcsolatban megvannak az elvárásai céljai magával kapcsolatban, de ezekről csak annyit árult el, hogy előrébb szeretne lépni 2006-hoz képest.

A folytatás, a hogyan tovább pedig a vancouveri eredményektől függ majd. Darázs Péter ugyanis végzős lesz a fogorvosi egyetemen, most halaszott, de ősztől folytatja tanulmányait.

"Ebből most nem lehet megélni. Gerevich-ösztöndíjból, NOB-ösztöndíjból fedezzük a költségeinket, például az utóbbiról szigorúan el kell számolnunk. Az kellene, hogy meglegyenek a lehetőségek, mert aztán ott lesz a szakmám is, amiben nyilván előbb-utóbb tapasztalatot is szeretnék szerezni."