Teljesen normális, ha beszarsz a pályán

A Margitszigeten most a Vukovi Beograd ünnepelt, egy átkozott pont miatt. Délután öttől este nyolcig ölték egymást a játékosok, és egy pont volt a különbség."Itt teljesen normális, ha beszarsz a pályán. Úgy jössz le, hogy semmi nem maradt belőled, semmi" - mondta a Wolves egyik falembere, és elhiszem neki. Most így jött le a csapat, hogy tényleg semmi nem maradt belőlük, mert a játék attól játék, hogy szar veszíteni. Amikor kikapsz, akkor csak a győztes van, hiába játszott a csapat rendkívül szépen és keményen.

Az első támadójátékban a szerbek rögtön szereztek 7 pontot, de ezt a Wolves gyorsan 24-13-ra módosította. A második negyed végére a szerbek visszaszerezték a vezetést. A harmadik negyed büntetésekkel - és a bőrdzsekim ellenére állandósuló hidegrázással - kezdődött, a szerbek tovább vezettek 26-24-re.

Az utolsó negyedben egy mezőnygóllal a Wolves 27-26-ra fordított, de egy TD és sikeres kétpontos kísérlet után a belgrádiak vették vissza a vezetést 34-27-re.

Négy perccel a meccs vége előtt egy TD után a Wolves is a kétpontost kockáztatta, de sikertelenül, így a Vukovi 34-33-as vezetéssel támadhatott. Piszkosul beborult, megint megismétlődik a 2007-es eset, amikor egy volt közte, vajon ki lehet bírni azt a pár percet levegő nélkül? A közönség inkább üvöltene, sajnos a kommentátor is, aki előbb a mikrofon segítségével visít a bíróknak, hogy szabálytalan blokkolást látott, majd elnézést kért, mert szurkolt, végül reményt vesztett. A Wolves az utolsó percre még visszakapta a labdát, de nem sikerült pontot szereznie.

Szagló, csatakos, vert, de büszke

Marad az ezüstérem, az izzadság, sisaktól csatakos haj, sportszárral összeragadt stoplis egy évig. Az igazi szurkoló az játékos is egyben, csak magára, az edzésekre, az elvégzett munkára és a büdös felszerelésére gondol, mert az ő veresége ez.