Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Női időket futnak a magyar férfi maratonisták

2011.10.22. 01:07
A női maratonista Paula Radcliffe világrekordja 2:15:25, az októberi budapesti maratonon Józsa Gábor a kenyai Kiprotich mögött másodikként 2:27:48-cal ért célba. Ma nincs olyan magyar férfi futó, aki a legjobb női eredményt hozni tudná, a 2:03:38-as férfi rekord pedig elérhetetlen messzeségben van.

A magyar maratoni csapatbajnokságot idén egy amatőrcsapat nyerte – a nem túl erős, nyolcórás összidő nem rájuk nézve gyászos. Pár évtizede ha nem is világverő, de jegyzett maratonfutóink voltak. Azóta az edzésmódszerek, az orvosi háttér és a cipők is jobbak lettek, a magyar maratonisták mégis női időkkel, vagy még azzal sem nyernek itthon országos bajnokságot.

Ha világrekordot nem is, jó időket az európaiak is tudnak futni. Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban komoly tradíciója és háttere van a maratonfutásnak. A magyar maratoni csúcstartó, Szűcs Csaba (1993-ban 2:12:10-re javította a rekordot) is őket tartja követendő példának. Úgy látja, a hosszútávfutásunk is a futballhoz hasonló utat járt be. „Ez egy társadalmi probléma, eltűntek a klubok, eltűntek az edzők. Nem fizetik meg a szakembereket, nincsenek műhelyek és példaképek. Az meg egy gyereknek sem perspektíva, ha halálra futtatják egyedül a pályán”.

A pénz megöli a sportot

Mindamellett úgy gondolja, egyszerűen nem edzenek eleget a futóink. „Nincs felépített szisztémájuk, nem következetesek, váltogatnak a módszerek között. Engem mindig felháborít, amikor azt hallom egy futótól, hogy azon filozofál, hogy érhetné el ugyanazt az eredményt kevesebb munkából. Pedig pont azon nem lehet spórolni. A futás végtelenül egyszerű, csinálni kell”.

Szekeres Ferenc

1973 és 1982 között hétszeres országos bajnok. A legjobb ideje 2:12:35, amivel második a magyar örökranglistán. A müncheni és a moszkvai olimpián is futott, utóbbi helyen 2:15:18-cal a 12. helyen végzett. A római Európa-bajnokságon 1974-ben 6. helyezést ért el: 2:20:12,8-del. 1980-ban és 1982-ben az amszterdami maratonon első lett. (Wikipedia)

Szekeres Ferenc a hetvenes években hétszer nyert országos bajnokságot, Európa-bajnokságon 6., olimpián 12. volt. Ő is úgy gondolja, hogy a hozzáállással van a baj, még a tehetségek is elaprózzák magukat. „Úgy nem lehet felkészülni, hogy egy kis pénzért kiugrom Ausztriába a hétvégén egy hatkilométeres „templomkerülő” versenyre, miközben 35 kilométert kéne futni az edzésterv szerint”.

A jó idők szerinte azért is maradnak el, mert a futóknak nincs meg az alapgyorsaságuk. A 2:10 körüli időhöz nem árt legalább 30 perces tízezer métert futni, de ahhoz kegyetlen résztávos edzések is kellenek, például 30-szor négyszáz métereket nem sokan csinálnak manapság. Szűcs szerint a pszichés felkészülésben is van mit javítani, ő megtette azt, hogy nyári forróságban ötven kört futott a 600 méteres pályán. Tudta, ha azt elviseli, már nem érheti meglepetés.

Szekeres azt is hiányolja, hogy már nincsenek olyan csoportok, amilyenekben ő is tudott készülni – nekik lehetőségük volt hetekig együtt edzeni, és mindig volt kivel rivalizálni. Nem is csoda, hogy az ő idejükben 2:20-szal érmet sem nagyon lehetett nyerni  az országos bajnokságon. „Ha ma meg is teheti valaki, hogy magaslati edzőtáborba megy, egyedül belefásul, közel sem tud mindent kihozni magából, egy edző vagy edzőtárs mindig többet tud segíteni”.

Nem csapatsport

A maraton Szűcs szerint ugyanakkor nem csapatsport: „Én teljesen egyedül készültem a versenyeimre. Az sem állja meg a helyét, hogy feltétlen profinak kell lenni a jó eredményhez. Hatórás munka mellett is tudtam 2:13, 2:14-es időket futni. Erre könnyű, irodai munka mellett más is képes lehet”. Szűcs úgy gondolja, 2:20-as időhöz még különösen tehetségesnek sem kell lenni, magáról is azt tartja, hogy következetes edzésmunkájának köszönheti a rekordot.

Az amatőr csapatbajnokok is érzik, hogy az eredményük nem igazán meggyőző, húsz éve ezzel az idővel nem lehetett volna győzni, akkor 2 óra 20 percen belül kellett futni a csapat mindhárom tagjának (most 8:00:28-as összidővel értek célba, az egyénenként 2:40-re jön ki).

A Budapest Maratont szervező Budapest Sportiroda vezetője, Kocsis Árpád elmondta, ők nem érdekeltek különösebben abban, hogy minél jobb idővel nyerjék a versenyüket. „Ez a magyar bajnokság is, ha 2:10-zel, ha 2:35-tel nyerik. A mi elsődleges célunk az, hogy minél szélesebb körben szerettessük meg a futást, és sokan induljanak a maratonjainkon”. Azért kellő motivációval is szolgálnak a hazai futóknak, a magyar rekord megdöntéséért egymillió forintos pénzdíjat tűztek ki. Kocsisék abban nem akarnak résztvenni, hogy rajtpénzért másod-, harmadvonalas afrikai futókat szerződtessenek. „Hiába futnának 2:10 körül, azt ma már sehol sem jegyzik, és a magyar maratonisták sem érnének el jobb időket ettől. Ahhoz meg, hogy igazán neves futókat és melléjük ellenfeleket hozzunk, plusz tízmillió forintok kellenének, és egyelőre ez Magyarországon nem sokakat érdekel”.