50 millióan szeretik falra ütni a labdát

2013.05.28. 14:27
A NOB végrehajtó bizottsága Szentpéterváron ülésezik a héten, a birkózás, illetve a hét új jelentkező (görkorcsolya, fallabda, falmászás, vusu, wakeboard, karate, illetve a baseball és a softball közösen) közül két sportágat jelöl ki, amiből az olimpiai bizottság szeptemberi közgyűlése választja ki azt az egyet, amely szerepelhet a 2020-as olimpián. Cikksorozatunkban bemutatjuk a szóba jöhető sportágakat, a fallabdáról Képes Gábor, a szövetség főtitkára beszél.

Magyarországon a fallabdázás szervezett formában 1989 óta van jelen, ekkor alakult meg az országos szövetség. Jelenleg 29 tagszervezetben, egyesületben 450 igazolt játékos játssza ezt a sportágat a hivatalos versenyformában. Emellett létezik szervezett szabadidős versenyrendszer, és szabadidős hobbijáték is.

„Mérhető számok nem állnak rendelkezésre, de a klubokból kapott információk szerint azok száma, akik hetente legalább egyszer pályára lépnek, 35-40 ezer közé tehető" - mondja Képes Gábor.

A sportágat 185 országban játsszák, 150 ország tagja hivatalosan World Squash Federationnek, ami a sportág világszervezete. A nyilvántartott adatok szerint ez 50 000 versenyzésre alkalmas pályát és nagyjából ötmillió igazolt játékost jelent. A hobbijátékosok száma 50 millióra tehető, de ehhez nincsenek megbízható adatok. A sportág 140 éves történetének utolsó 40 évében jelentős fejlődésen ment keresztül, egyre elfogadottabb, egyre népszerűbb lett.

Egyéniben és csapatban is Egyiptom, Pakisztán, Anglia, Franciaország a legerősebb nemzetek.

A fallabdában három versenyszám létezik, az egyéni, a páros-, és a csapatverseny, mindegyik női és férfi versenyszámokkal, illetve léteznek a korosztályos versenyek is. „Erre még nincs pontos információ, de vélhetően az egyéni versenyek lehetnek olimpiai események, női és férfi versenyszámmal. A párosversenyek kicsit nagyobb pályát igényelnek és nem annyira elterjedtek. A felnőtteknél tisztán férfi és női csapatok játszanak, a korosztályos csapatversenyeken vegyescsapatok szoktak indulni".

Hogy állnak a magyarok?

„A magyar fallabdázás felnőtt nemzetközi eredményeit egyedül a nemrég visszavonult Krajcsák Márk jegyzi. Ő az egyetlen felnőtt játékos, aki rendszeresen részt vett nemzetközi versenyeken, és nemzetközi ranglistás helyezése van. Legjobb eredménye az Eb-4. hely, a 2009-es Világjátékokon 9. volt."

Utánpótlásban több fiatal magyar előkelő helyen áll az európai korosztályos ranglistákon, csapatban legkiemelkedőbb eredményünk egy U15-ös Eb-ezüst volt.

„Nehéz megjósolni a 2020-as olimpiai esélyeket. Azok a játékosok, akik ma aktív korban vannak és jó eredményt érhetnek el, addigra talán már nem lesznek aktívak. Azok, akik koruknál fogva most esélyesnek tekinthetőek, az előttünk álló 7 év alatt esetleg más irányba fordítják életüket. A most befejezett országos bajnokság harmadik helyezettje egy 16 éves, igen tehetséges játékos lett, megérdemelten. Farkas Balázs adottságai és tehetsége most azt mutatja, hogy esélyes nemzetközi sikerekre is, 2020-ban már érett és tapasztalt játékosként indulhatna az olimpián. Viszont azt nem tudjuk megjósolni, hogy a további fejlődéséhez rendelkezésre fognak-e állni a feltételek. Itt szakmai és főleg gazdasági feltételekről beszélünk. A jelenlegi ismeretek alapján felelőséggel nem jósolhatunk éremszerző helyet az olimpiai bemutatkozásnál" - összegezte az esélyeket a főtitkár.

A szövetségnek egyetlen pályája sincs

„Sportágunk szenved attól, hogy egyetlen pályával sem rendelkezik. Magyarországon minden fallabdapálya magántulajdonban van, a tulajdonos gazdasági alapon üzemelteti. Ez azt jelenti, hogy aki ebben a sportágban igazán edzeni és fejlődni akar, annak azzal kell számolnia, hogy a napi árakból kapható kedvezményekkel kell pályát bérelnie az edzéseihez. Az egyik alapkérdése lehet a sportág felemelkedésének egy olyan létesítmény, ahol nonprofit alapon lehetne edzeni az arra érdemes játékosokat. Ez egyenlőre olyan távoli lehetőség, ami csak az álmainkban létezik."

„Egy pálya felépítése úgy ötmillió forintba kerül és természetesen ehhez még hozzá jön az épület költsége is. Minimum két pályával számolva már ez is egy olyan költség, amit önerőből nem tudunk előteremteni, és akkor még az üzemeltetési költségekről nem ejtettünk szól. Ez a beruházás és üzemeltetés nem elérhetetlen, de ehhez segítség kell. A létesítményen kívül még megfelelő szakmai stábra lenne szükség, aki ezt a feladatot el is tudná látni. Sajnos ennek is anyagi feltételei vannak, hiszen ezeknek az embereknek jövedelmet is kell biztosítani. És ha esetleg olimpiai sportág leszünk, talán majd élvezhetjük azokat a háttérprogramokat, amelyeket ma a kiemelt sportágak résztvevői már élvezhetnek. Ez alatt a sporttudományi hátteret kell érteni."

Hatmillió évente

Az állami támogatás nagyjából 6 millió forint évente, ez az éves költségvetésük felét teszi ki. Ez a pénz a szövetség fenntartására és a minimális szakmai programokon felül kis mértékben kiemeltebb szakmai feladatokra elég. „A fenntartás egy irodát, egy alkalmazottat és a kötelező kifizetéseket takarja. A kiemeltebb szakmai feladatok alatt nemzetközi versenyeken való részvételt értünk, de az utóbbi évben ezt a sportág népszerűsítésére és a fiatalok támogatására célozta az elnökség."

„Nem hiszem, hogy ha olimpiai sportág leszünk, akkor rengeteg pénzt fog kapni a sportág, ezzel nem is tervezünk. És persze kérdés, hogy mit értünk rengeteg pénz alatt. De fogadjuk el a feltételezést, és tényleg rengeteg pénzt kapunk, biztosan olyan módon tudnánk ezt elkölteni ami a sportág felemelkedését, népszerűsítését segítené elő."

„Meg kellene oldani, hogy a szövetségnek legyen olyan létesítménye, ahol pályadíj megfizetése nélkül lehet edzést tartani. Hogy ez tulajdon vagy bérlemény, mindegy, de biztos és hosszú távú megoldást nyújtson. Természetesen ehhez kapcsolódó kiegészítő helyiségek is kellenek, kellő felszereltséggel. Nagy lépés lenne, ha a szövetség fizetett állományban tudna edzőt, gyúrót, sportpszichológust alkalmazni. Ha nem, akkor ezek is lehetnének szolgáltatások, de ennek is hosszú távú megoldásnak kellene lennie. Ha még ezen felül is maradna a pénzből, akkor tervezett és felépített módon vehetnénk részt a nemzetközi versenyeken, amelyet mostanában nem tehetünk meg. A felzárkózáshoz elengedhetetlen a nemzetközi szereplés, e nélkül esély sincs a felzárkózásra. Az gondolom, hogy ezzel már sikerült elkölteni az a vélt összeget, amire esetleg számíthatnánk" - tekintett előre Képes Gábor.

Miért való az olimpiára a fallabda?

„Erre csak elfogultan tudok válaszolni. Azért, mert egy igen korszerű, látványos, gyors és összetett sport. Rengetegen játsszák világszerte és igen népszerű, közkedvelt játék még a szabadidős vonatkozásában is. Ez egy olyan sportág, ami nagy állóképességet feltételez, igen kombinatív játék, gyors helyzetfelismeréseket, gyors döntéseket, és megoldásokat követel. Ez elég jól tükrözi a mai világképet, hiszen a mindennapi helyzetekben is ezeket a tulajdonságokat várják el tőlünk. Természetesen ezt is az tudja a legjobban élvezni, aki már kipróbálta, ezért tud értékelni egy-egy nehéz, szépen, ötletesen kivitelezett ütést vagy labdamenetet."

„Azokat a gyerekeket fogja ez csábítani, akik ezeket a tulajdonságokat felfedezik a játékban és ez vonzó lesz nekik. De azért persze azt tudjuk, hogy a fiatalok sportválasztásában nagyobb erő a környezeti hatás. Ez egy teremsport, ahol nem befolyásolja a résztvevőket külső tényező, nincs szezon, egész évben játszható."

Néhány hónapja az Eurosport közvetített Londonból egy tornát, itt sikerült bebizonyítani, hogy ez a sport élvezhetően közvetíthető. Olyan megoldások léteznek már a pályára, a világításra, a labdákra, hogy tökéletes minőségben közvetíthető a sportág. „Eddig ez volt az ellenzők fő kifogása, hogy nem lehet közvetíteni és nézőket is csak korlátozottan lehet leültetni a pálya körül. A mai technikai megoldások ezt felülírták".

„A lobbi legfőbb vonala, hogy megmutassa a sportág a népszerűségét, ezzel is igazolva, hogy sok embert érdekel ez a játék. A laikusokat talán nem fogja szórakoztatni és a képernyő elé ültetni ez a sport, de azt gondolom, hogy nem is ez lenne a cél. A cél, hogy azt a több millió embert szórakoztathassa a sportág, akik ezt valamilyen kötődés miatt szívesen néznék."

Az európai és a világszövetség átfogó kampányokat szervez a sportág népszerűségének megmutatására. Minden nagyobb eseményen a résztvevők elmondják, hogy a squash az olimpiára esélyes, és szerintük oda is való, egy erős és átgondolt kommunikáció zajlik a sportág mellett.

„A két nemzetközi szervezet pénzt nem biztosít a tagszervezeteknek ehhez a programhoz, digitálisan terjesztett anyagokat kapunk, ami segítheti a hazai népszerűsítést is. Rendszeresen kapunk tájékoztatást a program állapotáról és a rendezvényekről is rendszeresen tájékoztatnak bennünket. Ebben a helyzetben inkább ők kérnek támogató részvételt a nemzeti szövetségektől, hogy minél jobban tudják demonstrálni az egységes és széles fellépést."