Falmászás: az életre-halálra szóló közösség

2013.05.28. 14:25
A 2020-as nyári olimpiáról könnyen kieshet a birkózás, ha nem marad műsoron, helyére hét sportág pályázik, az egyik befutó a falmászás lehet, de sorozatunkban bemutatjuk a baseballt, a görkorcsolyát, a karatét, a vusut, a fallabdát és a wakeboardot is. A sportágakról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szentpétervári végrehajtó bizottsági ülésén dönt, majd az állva maradók közül az egyiket szeptemberben szavazhatja be a Rio de Janeiró-i közgyűlés a programba.

A falmászás itthon is rétegsportágnak tekinthető, pedig vannak sikereink. Az sportág hazai és nemzetközi helyzetéről, a legjobb magyar eredményekről a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség versenyszakágának elnöke, Táborosi Gábor adott áttekintést.

Hány falmászó van ma Magyarországon?

Nem tévedhetünk túl nagyot, ha kijelentjük, hogy a sziklákon, meredek hegyoldalakon kapaszkodó honfitársaink száma megközelíti a tízezret, míg rajtuk kívül a több-kevesebb rendszerességgel mászótermekbe, esetleg könnyen elérhető sziklamászó gyakorlóhelyekre látogatóké 500 körül lehet. A hivatalos versenyrendszerben 150-200 sportoló vesz részt aktívan.

15-boulder
Fotó: Szécsi István

Milyen magyar eredményei vannak a sportágnak, kik most a legjobb versenyzők?

Gyorsasági mászásban értük el eddig a legjobb nemzetközi eredményeinket, Gál Bence ifjúsági világbajnoki bronzérmes lett, és volt egy 7. helye is. Gál Máté ifi vb-n 5. helyet szerzett, és egy ideig korosztályos világcsúcstartó volt. Komondi Csaba pedig szerzett egy felnőtt világkupa-ezüstöt. Kiemelkednek az Amerikában élő Székely testvérek, akik közül Gábor nehézségi mászásban ért el korosztályos vb-n 4. helyezést, de Andrea is többször volt világbajnoki döntős ebben a versenyszámban, a fantasztikus 2. helyet szerezte meg az Egyesült Államok boulder (ez a harmadik versenyszámunk) bajnokságán. Fiataljaink közül kiemelendő Horváth Laura és Farkas Tamás, akik 2012-ben szereztek több döntős helyezést ifjúsági Európa-kupa futamokon. Az U14-esek között akad több ígéretes tehetségünk, akik a saját korcsoportjukban a világelitbe tartoznak: Riesing Eszter, Harcsa-Pintér András, Rónyai Péter vagy Strommer Soma.

A falmászás versenyágai

Nehézségi mászás
A mászó dinamikus kötél segítségével mászik, miközben a kötelet bizonyos távolságokban a falba szerelt nittekhez kapcsolja ún. köztesek (schling) használatával, ezzel önmagát biztosítja. Mászás során a földről biztosító ember segítségével történik a biztosítás. Ez az ún. előlmászás. A mászó feladata a műfalon kijelölt út kimászása, ill. minél tovább történő mászás, az idő másodlagos szempont.

Gyorsasági mászás
A mászó ún. felső biztosítással mászik, feladata a műfalon történő feljutás minél rövidebb idő alatt.

Boulder
Biztosítás nélküli nehézségi mászás alacsony magasságokban. Az esetlegesen leeső mászót a földre helyezett vastag szivacsok védik meg a sérülésektől. A boulder elve szerint az alacsony mászási magasság miatt a mászó nem eshet akkorát, ami miatt megsérülhetne. (Forrás: Wikipedia)

Milyen esélyekkel mennének neki a 2020-as olimpiának, van olyan magyar, aki addigra mondjuk dobogós lehet?

Nemcsak a sportág fiatal, de a művelői is, ezért ma még nem látható, kik lesznek a királyok hét év múlva. Az előbb felsoroltak mind bekerülhetnek a legjobbak közé, és mellettük, reményeim szerint sok új zseni fog megjelenni addig. A mai mezőnyben is akad, aki valamelyik korosztályos stációban végigverte már a világot, és hátha felnőttként maradhat az élmezőnyben, mint például Kovács-Deák Dániel. Olyan is van, aki eddig csak kiegészítő sportágnak tekintette a mászást, de az utóbbi hónapokban áthelyezte a súlypontot ide, és rögtön megjelent a neve a dicsőségtáblákon: Riesing József. Vagy a kicsit célirányosabb felkészülés hozhat végre komoly eredményeket olyanoknál, akikben régóta benne van a kiemelkedő siker.

Milyen versenyszámokkal, hány fővel lehetnének ott az olimpián?

Mivel mindhárom versenyszám olimpiai szám lehet, mi valamennyire készülünk. Biztosra veszem, hogy addig módosulni fognak a nemzetközi versenyszabályok, ahogy a média és a szponzorok miatt valamennyi sportágban, természetesen nem feltétlenül a sportág és a sportolók érdekében. Amíg nincs szó konkrét olimpiai jelenlétről, nem dolgozzák ki a részvétel és a kiválasztás kritériumrendszerét, ezért hát nekünk sincs mire készülnünk. Az biztos, hogy ott kell lennünk az élmezőnyben. Még egy dolog nyilvánvaló: itt nem lehet reprezentálni valamennyi országot, ennél sokkal szűkebb elitet érinthet az olimpiai részvétel, a küzdelmek időigénye miatt.

20-boulder
Fotó: Szécsi István

Hogy állnak létesítményekkel, edzési lehetőségekkel?

Magyarországon elég szerények, mondhatni katasztrofálisak az infrastrukturális lehetőségeink. Természetesen más sportágak is járnak hasonló cipőben, ezért nem rendkívüli, hogy edzésmódszertani trükkökkel, valamennyi érintett komoly anyagi áldozatával, külföldi felkészülési programokkal próbáljuk kompenzálni az elmaradást. A létező objektumaink egyik része iskolai testnevelési célokat is kell szolgáljon, másik részük viszont gazdasági vállalkozásként tömegigényeket kell kielégítsen. Ezek között egyik sem felel meg a nemzetközi versenysport elvárásainak.

Mennyi állami pénzhez jutottak hozzá eddig a mászók?

Amíg létezett a Nemzeti Sportszövetség, évi 2-3 milliós, szigorúan célzott működési támogatáson kívül kizárólag saját tagdíjbevételünkből próbáltunk meg vegetálni, no meg nagy ritkán akadt egy-egy sikeres pályázatunk. A versenyrendszer fenntartását és a külföldi versenyeztetést elképesztő trükkök, és az egyesületek, illetve versenyzők részéről komoly anyagi terhelése árán tudtuk biztosítani. Most, hogy a kormány a nem olimpiai sportágakat a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörébe utalta, kizárólag fantáziálni tudunk a jövőről. Nem csak a mi sportágunknak jelentett volna egyetlen mentőövet a 2017-es világjátékok Budapest–Gödöllőn történő megrendezése, aminek elnyerésére biztos esélyesek voltunk, de Győr szerzett magának egy ifjúsági olimpiát, bebuktatva ezzel a nem olimpiai sportágak legnagyobb seregszemléjét, illetve az ezzel együtt járó kötelező fejlesztéseket és pénzáramlást.

Ha olimpiára kerülnek, több állami pénzhez juthatnak. Van kész tervük, hogy mire költsék, mivel kéne kezdeni?

Azt ugyan nem látom, milyen csatornákon, de valamilyen pántlikázással, pályáztatással, lehetőség szerint mindenféle központi felügyelet lerázásával megfelelő méretű és kapacitású mászócsarnok megépítése az elsődleges cél. Az alapok szélesítéséhez valamiféle pályázati konstrukció keretében az iskolákat rávennénk, hogy telepítsenek mászófalakat, és illesszék bele a testnevelési programjukba ezt a sportágat. Pénzt szánnék szakemberképzésre, versenyrendezésre, az élcsapat számára profi edzésmunka biztosítására, külföldi edzőtáborokra, versenyeztetésre. A diákolimpia kiváltására nagyszabású, országos lefedettségű iskolai versenysorozat támogatására különítenék el komoly fedezetet. Mérhető támogatásban részesíteném az egyesületeket, hogy képesek legyenek a sportág szervezésében nagyobb aktivitást kifejteni.

Indokolja meg, hogy a saját sportága miért való az olimpiára, mit mondjak a gyerekemnek, miért legyen falmászó?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szakemberei megszemlélték a 2011-es világbajnokságunkat, és elragadtatottan irkodták a jegyzőkönyvbe, hogy harmonikusan fejlett, kiváló fizikumú, atlétikus fiatalok űzik a sportágat, a laikusok számára is érdekes, lélegzetelállító, a fizikai törvényeket meghazudtoló akrobatikus mutatványokkal, egy jól közvetíthető, remek hangulatú versenyen. Külön kiemelték, hogy a döntő előtt, pályamegfigyelésre bevonuló versenyzők közösen dolgozzák ki a célravezető koreográfiát, majd visszatérnek az izolációs zónába, hogy egymás ellen mérkőzzenek. Miközben mindenki szurkol a többieknek, és a vetélytársak mindenben segítik a társakat, ellenfeleket. Ez pedig egyedülálló módon jeleníti meg az olimpia eredeti szellemiségét.

Ez a sportág, szakszerűen adagolva sérülésmentesen, magas szinten fejleszti a kondicionális, koordinációs és mentális képességek szinte mindegyikét. Mivel gyakorlás közben a résztvevők egymásra utaltan tevékenykednek, illetve az eredeti anyasportág űzése során gyakorlatilag életre-halálra szóló közösséget kell vállaljanak, ez kiváló szociális fejlesztő gyakorlatnak minősül. Életkortól és előképzettségtől függetlenül mindenki számára lehetőségeket biztosít. Nagyon jelentős a közösségösszetartó hatása, igazi családi programként funkcionál. Terápiás hatása döbbenetes, elsősorban a mozgásszervi, gerincdeformitásos elváltozások, tartásjavítás terén, illetőleg a kisgyermekkori négykézláb mászós periódus hiányosságai miatt kialakult problémák, részképesség zavarok, valamint beilleszkedési, koncentrációs, viselkedési nehézségek kezelésében.

06-boulder
Fotó: Szécsi István

A világszövetségük milyen lépéseket tesz a sportág elfogadtatásáért, népszerűsítéséért?

A sportmászás nemzetközi szövetsége keményen dolgozik az olimpiára kerülés érdekében. Kiemelt cél a média bevonása, de évek óta jól működnek az önálló webes versenyközvetítések. A tagszervezetek alaphelyzetben nem kapnak támogatást, csak jelentős tagdíjat fizetnek, mindez az olimpiai részvétellel változni fog. A világversenyek támogatása más kérdés, de ahhoz mi még kicsik vagyunk. Objektumhiány mellett szakembereink sincsenek. A marketing-, és promóciós feladatok arra összpontosítanak, hogy a kívülállók nézzenek bele a versenyekbe, érezzék a hangulatát, hisz elmesélve nem igazán sikerülhet átadni azt az élményt, amitől vonzó a sportágunk.