Gyöngyi
9 °C
9 °C

Adjátok már végre nekünk!

Szeptember 7-én, közép-európai idő szerint 22 órakor, Buenos Airesben döntenek a 2020-as olimpia helyszínéről. A szemlekor mindhárom pályázó várossal, Tokióval, Madriddal és Isztambullal is elégedettek voltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselői, de mindhárom kandidáló mellett ellenérveket is lehet találni. Ezeket vesszük sorra, pro és kontra.

Madrid: európai főváros olimpia nélkül

Spanyolország rendezett már olimpiát, 1992-ben a NOB akkori elnökének, Juan Antonio Samaranch befolyásának köszönhetően Barcelonában voltak a versenyek. A főváros, Madrid, azonban hiába próbálkozott eddig, holott az elmúlt tíz évben több mint 400 nagy nemzetközi verseny otthona volt, amik között 77 világbajnokság és 85 Európa-bajnokság. Idén a vizes vb-t rendezték Barcelonában, jövőre a kosárlabda-világbajnokság lesz, többek között Madridban is.

Az olimpia versenyeinek valamennyi helyszíne – néhány futballmeccset leszámítva –, valamint az olimpiai falu, a médiacenter egy körülbelül 18 kilométeres sugarú körben helyezkedik el.

Ezen belül két zónát hoznak létre, a Manzanest, ahol hét olimpiai sportágnak otthont adó csarnokok lesznek, illetve a Campo de las Naciones zónát az Olimpiai Parkkal, ahol 14 sportág versenyeit rendezik, valamint itt lesz az olimpiai falu is. A helyszínek között külön sávot építenek ki a közlekedésnek (Olympic Route Network), így a helyszínek 85 százaléka 15 percen belül elérhetővé válik az olimpiai faluból, de a legtávolabbi sincs 20 percnél messzebb. A szervezők ígérete szerint átlagosan 8 és 10 perc között bármelyik helyszínekre odaérkezhetnek a falu lakói.

Egy ilyen jelentős sportesemény rengeteg városfejlesztési munkával jár. Madrid az eddig meglévő 12 mellé két új metróvonalat, 300 kilométer kerékpárutat, két új városi vasútvonalat épít. Korszerűsítik és koncentrálják a közlekedési utakat is, így a versenyekre érkező szurkolók egyszerűbben jutnak a helyszínekre.

Madridi látványterv
Madridi látványterv

A madridi olimpiai falu kapuját a tervek szerint 2020. július 26-án nyitnák meg, a játékokat augusztus 7. és 23. között rendeznék, a paralimpia szeptember 11. és 22. között lenne. Az olimpiai falu egy teljesen új és korszerű lakótelep lenne, 17 600 férőhellyel.

Támogatottság

Azt magyarázni sem kell nagyon, hogy mind állami, mind regionális és helyi szinten a kormányzat minden lehetséges eszközével támogatja az olimpiát. Nem csak támogatja, hanem garanciát is vállal.

Fontos kérdés, hogy a lakosság mit szól? A madridiak 87 százaléka támogatta a kandidálást, viszont már csak 76,5 százaléka örülne annak, ha a spanyol főváros kapná a rendezést. Sokkal nagyobb a támogatottság Madrid régióban (95% és 85,7%), míg a legalacsonyabb a spanyol szavazók körében (80% és 77,8%)

Egy helyi, az Indexnek nyilatkozó Pedro szerint azért is akarják annyira az olimpiát, mert 2003 óta szinte folyamatosak a fejlesztések miatta. Rengeteg pénzt beleöltek, de azt is tudják, hogy Barcelonának mekkora lendületet adott az olimpia. Tehát még válság ellenére is vagy akarják vagy közömbösen fogadják.

Madrid az egyik utolsó nyugat-európai főváros, aminek még nem volt olimpiája. Leginkább ez jellemző a gondolkodásra:

adjátok már végre nekünk azt a (csúnyaszó) olimpiát

Már kétszer happolták el az orruk elől. Se hurráhangulat, se bosszankodás nincs, inkább elvárják, hogy az övék legyen.

Azért nem mindenki lelkes támogatója az olimpiának, félnek az építkezések miatt keletkező dugóktól és a fejlesztésektől is csak a korrupció növekedését várják.

Most sok embernek nincs munkája, nagy a korrupció, privatizálnak mindent, olyan törvényeket hoznak, amik a vállalatoknak kedveznek, és a kisember meg megint fizet. Az emberek elvesztettek a hitük a politikusokban és a királyi családban is. Ilyen körülmények között az olimpia rendezési joga inkább aggodalmat vált ki

– írta a kint élő Bea.

A pályázatok külön hangsúlyt helyeznek a környezetre. A madridi alapmottója a jövő városának felépítése, illetve a Vissza az alapokhoz szlogen. A spanyolok klímabarát, szén-dioxid-mentes olimpiát ígérnek. Hatékonyabban és zöldebb környezetben élhető várost. Ehhez kapcsolódik még az a terv is, hogy az olimpiai falu olyan technológiával épül, amelynek ambiciózus célja a nulla károsanyag-kibocsátás.

A pályázatot biztosan gyengíti a spanyol sportot átható doppingolás. Nemrég hirdettek ítéletet Eufemiano Fuentes doppingdoktor perében, akire ugyan csak kerékpárosok vallottak, de futballistákkal, teniszezőkkel és atlétákkal is foglalkozott. Nem csak Fuentes került gyanúba, elég a Tour de France-győztes Alberto Contadort és a futó Marta Dominguezt említeni. Hogy nincs minden rendben a doppingellenes mozgalommal, azt az is jelezte, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség elvette a spanyol labor akkreditációját.

Az anyagiak

A sportszakmai kérdések mellett természetesen a gazdaságiak döntőek, bár 2020-ig még van hét év. Spanyolországban a recesszió a meghatározó, és a válság jelei a sportban is mutatkoznak, a futballkluboknak jelentős köztartozásaik és hiteleik vannak, ami a 2000-es görög olimpia következményeihez hasonlóan, a rendszer összeomlását is okozhatja.

A madridi összbüdzsé 3,096 milliárd dollár, amely 2020-ra tervezve 3,638 milliárdra rúghat. Ezekből a legnagyobb tétel a sportlétesítmények építése, illetve felújítása, ami valamivel több, mint 885 millió dollárt tesz ki.

„Talán most van Madridnak a legnagyobb esélye a győzelemre. A korábbi tapasztalatokat leszűrve, a város pályázata a prezentáción meggyőző volt, a költségvetése szigorú, a létesítmények mintegy 80 százaléka már elkészült, vagy a város olyan emblematikus helyszíneit tervezik ideiglenesen az olimpia rendezvényeihez alakítani, mint a Las Ventas bikaviadal-arénát a kosárlabdához, a Santiago Bernabeu stadiont a focihoz vagy a Retiro-park tavát a strandröplabdához. A gazdasági válság persze Demoklész kardjaként ott lebeg Madrid felett, és mindig lesznek szkeptikusok, de a többség optimista, és a fellendülést várja a projekttől, nem a költségek elszabadulását" - tudtuk meg Kerényi Évától, aki Madrid 2005-ös pályázatára önkéntesként is jelentkezett..

A legtöbbet az atlétikai versenynek, valamint a nyitó-, és záróünnepségnek is otthont adó Madrid Olimpiai Stadiumra kell költeni, amely 2015-től az Atlético Madrid otthona lesz, és összesen 215 millióval szerepel a büdzsében. Emellett a kajak-kenu és evezősversenyeké 127 millióba, a tornacsarnok 94 millióba, míg a lovaspálya 50 millióba kerül.

A 35 helyszín közül 25 már készen áll, ezek néhány millió dolláros összegből kerülnek felújításra. Három olyan lesz – a pályakerékpár, a BMX és a strandröplabda helyszíne – ami az előzetes tervek szerint elbontanak a játékok után, ezek költsége 57 millió dollár. Az olimpiai falut 811 millió dollárból húzzák fel.

Tokió: futurista stadionnal a második olimpiáért

Tokió helyzeti előnyből indul, 1964-ben már rendezett olimpiát, a 2016-osra is pályázott, és 2002-es futballvilágbajnokság tapasztalataival a háta mögött a modern kor elvárásainak is meg tud felelni. Esélyeit erősíti, hogy az íratlan, egyenlőségre törekvő szabályok szerint 2020-ban Ázsia jön. 2012-ben London révén Európa, 2016-ban Rio de Janeiróval Amerika volt a rendező.

Tokiói látványterv
Tokiói látványterv

Az elemzők szerint a japán főváros enyhe előnye érzékelhető, bár a két és fél évvel ezelőtti földrengésben és szökőár miatt bekövetkezett fukusimai atomerőműbaleset utóhatásai gyengítik a pályázatát.

Mit ígérnek a japánok?

Kinek adná az olimpiát?

  • 816
    1. Madrid
  • 801
    2. Tokió
  • 797
    3. Isztambul

Tokió a versenyeket a madridi pályázathoz képest sokkal szűkebb területen, egy egészen pontosan nyolc kilométeres körben, de a spanyolhoz hasonlóan két zónára osztva rendezné meg. A japánok a játékok ideális dátumát július 25. és augusztus 9. között találták meg, a paralimpia augusztus 25. és szeptember 6. között lenne.

A két zóna közül a Heritage-ben hét sportág versenyeit rendeznék, míg a tengerparton elhelyezkedő Tokyo Bay Zone-ban az összes többit. Praktikusnak és ötletesnek tűnik, hogy a két zóna metszetében helyezkedne el a 17 ezer férőhelyes olimpiai falu.

Tokió igazi sportváros, a 2002-es futball-vb óta tíz jelentős világversenynek adott otthont, 2014-ben asztalitenisz csapat-vb, 2019-ben rögbi világkupa lesz a japán fővárosban.

Futurisztikus sportlétesítmények

Tokióban a létesítmények jó része adott, és lépést tartva az új igényekkel a legtöbbjét folyamatosan használták az elmúlt ötven évben, de nem ragaszkodnak mindenben a hagyományokhoz, mert új olimpiai stadiont is építenének. A 35 helyszínből 15, azaz a 43 százalék már készen áll. A további 20-ból akad olyan, amely meglévők felújítása, vagy az 1964-es olimpiára épült olimpiai stadiont 2019-re újjáépítik, a japánok ígérete szerint a 80 ezres Kaszumigaoka Nemzeti Stadion a világ legmodernebb sportlétesítménye lesz. Nem is csoda, hogy a tervezett költsége 1,111 milliárd dollárra rúg. Ez lesz a tokiói pályázat legdrágább létesítménye, még az olimpiai falu sem kerül ennyibe (1,022 milliárd a tervek szerint).

A sportlétesítményekre összesen 2,763 millió dolláros kiadás szerepel a büdzsében, az Olimpiai Stadion mellett a legtöbbet a kajak-kenu és evezős pálya (367 millió), a kosárlabdaaréna (344), az öttusának helyet adó stadion (278) és az úszóstadion (273) viszi el.

Nem kell félni Fukusimától

Minden bizonnyal befolyásolhatja a szavazókat a két és fél évvel ezelőtti, fukusimai természeti katasztrófa. A környezetvédelemre amúgy is érzékeny japánok rendszeres vizsgálatokkal igyekeznek megnyugtatni az idelátogatókat, hogy minden rendben van. A levegő és a víz szennyezettsége a WHO-ajánláshoz képest is igen alacsony szinten áll. A szénmonoxid-kibocsátás az ajánlott mindössze négy százaléka, míg a víz nitrogén-nitrát-kibocsátása az ajánlott mindössze 14 százaléka. A pályázat is részletesen foglalkozik a környezetvédelmi adatokkal, amely minden pontjában meggyőző érveket sorol fel.

A világ egyik leggazdagabbja 4,5 milliárdból rendezne

Tokió igen jól áll anyagilag, a Global Finance Centres Index (GFCI) alapján a hatodik legnagyobb pénzügyi centrum a világon. Így nem okoz gondot a 4,542 milliárd dolláros költségvetés előteremtése. A Japán Olimpiai Bizottságnak 25 tehetős szponzora van, a 2020-as olimpiára 10 helyi partner, 15 szponzor és 15 beszállító segítené a büdzsét. Természetesen a kormány és a város is támogatja a rendezést. Ahogy Japánban élő tudósítónk elmondta, a japánok a szavazás közeledtével egyre izgatottabban várják a fejleményeket és szombaton a híreket Buenos Airesből. Egyre több helyi lakos áll ki a rendezés mellett. Ezt támasztja alá az a két héttel ezelőtti közvélemény-kutatás, miszerint a főváros lakóinak 92 százaléka támogatja a rendezést. A legutóbbi felméréskor ez a mutató még csak 70 százalék volt.

Tokióban biztonságban vagyunk

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a világ egyik legmodernebb tömegközlekedésével, 1293 városi közlekedési útszakaszával rendelkező város az elkövetkezendő években is képes további innovációra. A jelenleg napi átlagosan 25,7 millió utazást zökkenőmentesen lebonyolító városi közlekedés további fejlesztést kap, ahogy a már most a világ legjobbjának tartott japán vasút is. Összefoglalva: Tokióban a hatékonyság, a kényelem és a biztonság várja az érkezőket.

A városnak két nagy repülőtere van, a kisebbik 115 ezer, a nagyobbik 247 ezer utast képes fogadni naponta. Az embernek nem történhet semmi baja a városban, 650 kórház, 23 000 klinika 133 ezer kórházi ágy jut a bajba jutottakra. Ami a doppingot illeti: Japáné Ázsia első doppinglaborja, ami az egyik legmodernebb a világon. Külön tanulmány foglalkozik a helyi bűnözéssel, a természeti katasztrófákkal egyéb nem várt eseménnyel. Az írás kiemeli, hogy mindegyikre kicsi az esély Tokióban.

Isztambul: két földrész, egy álom

Isztambul is reménykedhet, 2000 óta most ötödször futnak neki az olimpiának, elhelyezkedése miatt ázsiai városként is megkaphatja a jogot. Pályázatukban erre is építenek, ahogy nekünk nyilatkozó törökök elmondták (a tolmácsolásért köszönet Hadnagy Szabolcsnak): az olimpia a keleti és a nyugati társadalom és kultúra között fennálló ellentétek és súrlódások csökkentésében nagy szerepet játszhat, ezért látják nagy esélyét a rendezésnek.

Isztambuli látványterv
Isztambuli látványterv

Isztambul csak a pályázatra begyűjtött 20 millió dollárt, amiért nem is kellett túlságosan nagy erőfeszítést tenni a vezetésnek, a legnagyobb török cégek is úgy tartják, hatalmas növekedés előtt áll gazdaságuk, és ennek az egyik motorja éppen az olimpia lehet. A három pályázó közül a török város költene a legtöbbet, a terveik szerint 9,2 milliárd dollárt fordítanának az olimpiára és a feltételek megteremtésére.

Az elmúlt években már rutint is szereztek a világversenyek szervezésében, 2010-ban kosárlabda világbajnokságot, 2012-ben fedettpályás atlétikai vb-t és rövidpályás úszó-vb-t is rendezhettek.

A létesítmények egy része már csak ezek miatt is áll, de természetesen további fejlesztések nélkül elképzelhetetlen az olimpia. A helyszínek négy zónában helyezkednek el, az európai és az ázsiai részen egyaránt lesznek versenyek, az origónak számító Atatürk Stadiontól a legtávolabbi aréna több mint 20 kilométerre van légvonalban. A szervezők azonban optimisták, azt állítják az olimpiai faluból átlagosan 16 perc alatt minden létesítmény elérhető valamilyen közlekedési eszközzel.

A dugók üthetik ki

Isztambul egyik leggyengébb pontja a közlekedés, a város eddig nem tudott igazán hatékony megoldást találni arra, hogyan is kezelje a milliószám tolongó turistákat. Ígéretek már vannak, hogy megoldják a problémát. Isztambul is már hét éve építi a maga négyes metróját, ami állítólag majdnem kész, csak az állomásokat kell kicsinosítani, hogy beinduljon az ázsiai részen épülő, a Kadiköy Stadionhoz vezető vonal, ami egy irányba óránként 70 ezer utast képes elszállítani.

A törököknek az olimpiáig még 24 új létesítményt kell felhúzniuk, de a kormány is elkötelezett, 17, milliárd dollárt szán a projektre. Van is mit építeni, egy csomó sportnak még nincs meg a helye. Egyelőre a tenisz, a kerékpározás, a boksz, a torna, az asztalitenisz, a tollaslabda, uszoda, íjászat, strandröplabda, kajak-kenu, evezés, lovaglás, lövészet, vívás, öttusa is otthon nélkül van. A törökök nemcsak az épületek dizájnjában, hanem a városképben is bízhatnak, a kajak-kenu, evezős és triatlonversenyeket a Boszporusz-szorosnál rendezik, míg a maratoni futás, gyaloglószámok és az országúti kerékpár útvonala a belvárosban is kanyarogna, a hosszútávúszás és a vitorlázás eseményei pedig a Márvány-tenger partján lesznek.

Isztambul az olimpiai faluban is biztosítani akarja a török hangulatot, ezért plázát is, bazárt is felhúznának, ahol talán majd olimpiai aranyra is lehet alkudozni.

A tüntetések és lebukások sem jöttek jókor

Ami a közlekedésen kívül alááshatja Isztambul pályázatát, az az instabil politikai környezet, a júniusi tömegtüntetések megmutatták, hogy közel sem egységes a város. Ráadásul a problémakezelés sem egy barátságos város képét festette le, a kormányellenes tüntetéseken könnygázt és gumilövedékeket is bevetettek a rendőrök, több mint nyolcezren sérültek meg, öten pedig meghaltak.

A pályázatnak az sem tett jót, hogy az idei atlétikai világbajnokság előtt 31 török sportoló bukott meg doppinggal, és azóta is folyamatosan derülnek ki újabb és újabb nevek. A nagyszámú pozitív eset arra utalhat, tervszerűen megy a doppingolás. A pályázat felelőse természetesen máshogy magyarázza ezt. Haszan Arat szerint a lebukások a törökök doppingellenes elkötelezettségét bizonyítják, és hamarosan teljesen megtisztul a sportjuk.

Az csak szeptember 9-én derül ki, hogy a birkózás benne tud-e maradni a olimpiai programban, de a törökök már a törlés hírekor azonnal jelezték, mindenképpen tartanak versenyeket, még ha nem is hivatalosat a náluk népi sportnak számító birkózásban. Ez az elszántság hozhat és vihet is szavazatokat. De az is meglehet, hogy a sportágról való döntésbe éppen az szól bele, hogy melyik város lesz a 2020-as rendező.

A törököknek csak a foci kell?

A város esélyeiről isztambuliakat is kérdeztünk, véleményük így foglalható össze: a támogatottság óriási, minden részről, minden tekintetben, teljes mellszélességgel kiállnak mellette. A társadalomban ezzel kapcsolatban nagy öntudatosság alakult ki. Úgy érzik, nagy az esély, hogy a város nyer. Ennek oka, hogy muszlim ország eddig olimpiát nem rendezhetett, így Isztambul ebben az is első lehet. A negatívumokban nagyon egységesek, szinte mindenki a forgalmi dugókat, a közlekedési nehézségeket mondta. De vannak jóval szkeptikusabb vélemények is, van, aki úgy gondolja, hogy a törökök a görögökhöz hasonlóan beleroppannának a rendezésbe, óriási kölcsönöket kéne felvenniük. Mások attól félnek, hogy nem lenne elég néző, a törökök élnek-halnak a futballért, de más sportágakra nemigen látogatnának ki. „Ha nem mondtad volna, hogy Isztambul pályázik, észre se vettem volna. Tudod, nálunk a nép csak a focival foglalkozik, ilyen hogy olimpia, azt se hozza lázba annyira, aki tud róla" – írta egyik nyilatkozónk.

A városon már most is olimpiai láz uralkodik, a kormány folyamatos reklámkampányt folytat, a tömegközlekedési járművek utastérben található kijelzőin sokszor vetítenek le az olimpiával kapcsolatos kisebb ismertetőket, reklámokat. A tévében folyamatosan vetítenek ismertető videókat, reklámokat.