Friderika
10 °C
17 °C

Athénnak vége, Peking ketyeg, Szocsi jön

2014.02.06. 18:17 Módosítva: 2014-02-06 18:28:32
A világ doppingellenőrei tudják, hogyan lehetne a mostaninál sokkal tisztább viszonyokat teremteni a sportban. Van egy eszköz, zseniális ötlet, de olyan irgalmatlanul drága, hogy a most kezdődő szocsi olimpián a bűnösöknek ettől még nem kell rettegniük.

Világkongresszust tartottak a doppigellenőrök Johannesburgban. Új szabályozást fogadtak el, aminek lényegesebb pontjai a következők:

  • 2015-től már az első lebukásnál kettőről négy évre nő azok büntetése, akik tudatosan doppingolnak.
  • Az eddigi egységes megközelítéshez képest rugalmasabban kezeli azt, hogy szándékos vagy nem szándékos doppingolás történt.
  • Ha a sportoló bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen és nem szándékosan doppingolt, jó esetben csak megrovás, illetve maximum két évig terjedő eltiltás lesz a büntetése.
  • A gyenge drogok közé sorolt marihuanáért sem jár majd négy év eltiltás.
  • Büntetés jár a doppingoláshoz segítséget nyújtó szakembereknek, így az érintett edzőknek is.
  • Ha a sportoló 12 hónap alatt háromszor megsérti a holléti nyilvántartás szabályait, legalább egy évre eltiltják.
  • A doppingeljárás nyolc helyett tíz évig is tarthat, azaz ennyi idő van a levett minták újraelemzésére.
  • A büntetés mértékében komoly enyhítést kaphatnának a doppingról valló aktív kerékpárosok.
  • Központi és kiemelt kérdés volt a biológiai útlevél általános bevezetése, a program kiszélesítése.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője is ott volt Johannesburgban, ő segített eligazodni a világszervezet (WADA) új, hol enyhébb, hol szigorúbb új szabályai között:

„Fontos, hogy a tiltott szerek listáján nincs komoly változás, csak finomítások történtek.

Alapvető, koncepcionális változás viszont, hogy mostantól látható különbséget tesznek a nem szándékos és a szándékos doppingvétség között."

A WADA elismerte, hogy a tiltott szerek táplálékkiegészítőkkel is bekerülhetnek a sportoló szervezetébe. „Felismerték a problémát, pedig eddig nem javasolták a táplálékkiegészítőket. Ezután is határozottan azt javasolja a WADA, hogy semmilyen táplálék-kiegészítőt ne használjon a sportoló, de kénytelen elismerni, hogy ha mégis használ, akkor nincs biztonságban, még akkor sem, ha igyekszik körültekintően megválasztani, a használni kívánt terméket. Ha a jamaicai sztárfutóknál, akiket komoly orvoscsapat ellenőriz és segít előfordulhat, hogy szabálytalan kiegészítőket használnak, akkor

mi lehet a magyar bajnokságon, ahol nem ilyen a háttér?"

A véletlen bekerült a büntetési tételekbe is, a szándékos doppingolás 4 éves eltiltást jelent, a nem szándékos teljesítményfokozás büntetése a megrovástól a 2 évre szól eltiltásig terjedhet. Fontos, hogy a vétlenséget bizonyítani kell, és fontos, hogy a doppingvétséget – ha nem is szankcionálják – ilyenkor is megállapítják.

Három, öt, nyolc év is lehet

A Büntető törvénykönyv önmagában a doppingolást nem bünteti, a szabályozás nem a használókat, hanem jóval inkább a szerek terjesztőit, előállítóit szankcionálja. Büntetendő a szer előállítása, kínálása, átadása, forgalomba hozatala, továbbá az is, aki ilyen szert orvosi vényen rendel. A tiltott teljesítményfokozó valóban gyógyászati célú rendelése nem bűncselekmény, és véletlenül, illetve gondatlanságból sem lehetséges elkövetni, megállapításához mindenképpen szándékosság kell. Akinél bebizonyosodik, arra akár három, súlyosabb esetben (folytatólagosság, üzletszerűség) akár 5 év börtön várhat.
A legsúlyosabbnak a 18 év alattiak sérelmére, vagy azok felhasználásával elkövetett visszaélés minősül, melyért a szabadságvesztés 8 év is lehet. Érdekesség, hogy 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik azt is, aki 18 év alattinak a szer használatához kapcsolódó információkat átadja, mesél róla, és azután az a személy él is valamely nevesített szerrel, mondja Sinyei-Márkus Dávid ügyvéd.

A doppingellenőrzés alapvetően két fajtájú lehet, az egyiknél keresik a tiltott szert. Ennek nagy hátránya, hogy sok mintát kell venni, sok mindent kell vizsgálni. Bizonyos anyagoknál, amiket a szervezet is termel,  a vizsgálat nem hoz egyértelmű eredményt, nehéz szétválasztani mi a saját termelés, mi a kivülről beadott mesterséges anyag, amik ráadásul hamar ürülnek, és van olyan szer, amit ki sem lehet mutatni.

A vizelettel jó dolgozni, tárolható, fagyasztható. A vérrel nem jó dolgozni, sérülékeny, bomlékony,

szűk határok között és csak szigorú feltételek mellett tárolható, nagyon rövid ideig, a mintavételtől számított 36 órán belül meg kell vizsgálni. Összességében ezért alacsony a pozitív esetek száma.

A másik út az, amit a biológiai útlevél jelent, aminek bevezetése 2015-től várható általánosan. Ilyenkor nem a tiltott szert keresik, hanem annak nyomait. Például a hamar elbomló EPO hatásai később is látszanak a vérben, bár maga a tiltott szer elbomlik és nem kimutatható, a hatás – amiért szedik – még sokáig megmarad, az EPO esetében a vérparaméterek jelentősen megváltozott mértéke. Ha a sportoló eredménye markánsan eltér a saját egyéni alapértékeitől, és nincs rá elfogadható magyarázat (műtötték, vért kapott) az gyanút kelt. Ehhez viszont nagyon sok mérés kell, minden esetben szakértői-orvosi bizottság dönt, ez mind nagyon drágává teszi a bilológiai útlevél széles körű alkalmazását. A szteroidprofil ugyanúgy jellemző egy emberre, mint az ujjlenyomata. ha változására nincs magyarázat, akkor a sportoló bajban van.

Évi 6-10 vizsgálattal (vér, vizelet) felállhat az adatbázis. A biológiai útlevél a tervek szerint 2015-re a vérparaméterek mellett a szteroidprofilokat is tartalmazza, 2016-ra pedig az endokrinprofilokat is, azaz hormonokat is vizsgálnak majd.

„Ráerősítünk a programra, de irgalmatlanul drága.

Számoljunk. Ha például kiválasztunk 500 magyar sportolót, és elvégzünk rajtuk 3000 mintavételt, akkor nagyságrendileg 300 millió az adatbázis felállítása. Ha ehhez még hozzáveszünk évi háromszori ellenőrző mintavételt, az is százmilliós tétel. De eleve nem 500 sportolót kéne vizsgálni, hanem tízszer ennyit."

„Az ötlet zseniális, megvan az eszköz, hogy megtisztuljon a sport,

de akkorát kéne meríteni, hogy a megvalósítása irreális, egy pici országnak nincs rá pénze."

Magyarországon évi 900 mintát vesznek, ez kevés, legalább 1300-1500 kéne. „A biológia útlevél adatbázisával plusz a tiltott anyagok keresésével

  doppingvétségek jelentős része kiszűrhető lenne,

a tudományos elmélet már megvan, de ez távol áll az optimális gyakorlattól."

A dopping valaha orvosi kérdés volt, ma már inkább jogi probléma. Változott a WADA kódexe is, a teljes, beismerő, tényfeltáró vallomással a büntetés 75 százalékkal is csökkenthető, azaz vádalkut lehet kötni. Magyarországon ezzel nem szoktak élni, külföldön működik.

Változott a minták megőrzési ideje, 2015-től az eddigi nyolcról tíz évre emelkedik. „A 2004-es mintákat tavaly nyáron megsemmisítették, így Athénnak már vége, Peking még ketyeg.

Nem az összes mintát vizsgálják, nem minden évben és nem minden szerre, az IAAF-nek például komoly beleszólása van, hogy mely atlétikai számok mintáit vizsgálják meg újra. „Itt jön be a képbe a sportpolitika,

jöhetnek a találgatások, miért azt az országot, miért azt a sportágat vizsgálják újra."

Az antidoppingosok vezetője szerint Magyarország nem áll rosszul, az utóbbi években változott a megítélésünk.

"Már nem vagyunk doppingnagyhatalom, mint ahogy athéni öt pozitív eset után emlegettek minket, a világ leszállt rólunk. Jó a megítélésünk,

főleg Kelet-Európában, ahol a MACS vezető szerepet tölt be" – állítja Tiszeker Ágnes.

Athén volt a mélypont

A 2004-es olimpián két magyar sportolótól, a diszkoszvető Fazekas Róberttől és a kalapácsvető Annus Adriántól vették el az első helyet. Három súlyemelőnk is megdőlt: Gyurkovics Ferenc vizeletében oxandrolont találtak, ő az ezüstérmét bukta el, Kecskés Zoltán pozitív doppingtesztje miatt el sem indulhatott, Kovács Zoltán sérülés miatt visszalépett, majd doppingvétséget követett el azzal, hogy nem adott mintát.

A MACS 2013-ban 187,7 millió forintot kapott, ebből kellett fedeznie mindent, a vizsgálatokat, az oktatást, a felvilágosítást, a kiadványait, a bérleményével és működésével kapcsolatos költségeit. A hozzánk hasonló méretű, környékbeli országokban (Ausztria, Románia) arányaiban sokkal több pénz jut a doppngellenes harcra. Magyarországon az is lehetne megoldás, ha a MOB éves költségvetésében a MACS-pénzeknél szétválasztanák a működési költségeket, és a vizsgálatok anyagi terheit.

Évi 900 helyett – a sportsikerek miatt – 1300-1500 doppingvizsgálat lenne az optimális.

A románoknak WADA-akkreditált laboratóriumuk van, ehhez évi minimum 3000 mintát kell megvizsgálni. 2012-ben 3215 mintát analizáltak, ez gyakorlatilag 100 százalékban saját sportolóik mintája, tehát nem bérbevizsgálást végeznek.

„A doppingharc állami feladat.

A sportszakszövetségek arra szinte nem is költenek, hogy saját sportolóikat szűrjék. Ha világversenyük van, akkor igen, de abba a mintavételi sorba csak 1-2 magyar sportoló esik bele. Kivételnek mondható az úszók, az atléták, a kajakosok szövetsége, és elvétve még néhány szövetség többé-kevésbé, de csinálja a sportolói vizsgálatát."

„Mintaszámban gondolkozom. Hirtelen lett pénz a sportra, mi nem kerültünk bele a szórásba. Nincs miért sírni, a MACS a takarékláng és az optimális működés között van valahol, általános, nemzetközi vélemény, hogy erőn felül teljesítünk. Egyelőre még el tudjuk látni a feladatainkat."

Sokkal több pénz kéne a szélesebb körű felvilágosításhoz, kiadványokra. A románok kommkunikációja például sokkal erősebb, állandóan jelen vannak a lapokban, sajtósuk van, saját, nagy székházukban dolgoznak

„A doppingtól mindenki fázik, a sportvezetés is.

Abszolút hagynak minket dolgozni. Magyarországon nincs arca a doppingharcnak, holott az angolszász országokban világsztárok adják ehhez a nevüket. A kötelezőt megteszik a magyarok, például készségesek a mintavételnél, de semmi többet nem."