Árpád
3 °C
12 °C

A MAFC minden, csak nem büfécsapat

2014.11.02. 21:41

Hat év után került vissza az NB I. A csoportjába a MAFC férfi kosárlabda-csapata. 1970-ben, amikor a MAFC az eddigi utolsó bajnoki címét nyerte, még a 14-es mezőny fele budapesti volt, sőt, a dobogón MAFC-Honvéd-Csepel volt a sorrend. Na, ez ma nem így van. A szintén tizennégyes mezőnyben a MAFC az egyetlen budapesti csapat, előtte évekig egy sem volt. Sőt, az NB I./B bajnoki döntőjét valójában a Bonyhád nyerte, de nem élt a feljutással, a MAFC így léphetett feljebb. Nem ritka ez, focitól a női kézilabdáig előfordul, hogy a csapatok nem tudják vállalni a feljutást.

Gondoltam, kiviszem a gyerekeket a MAFC első hazai meccsére Budára, a Gabányi László sportcsarnokba. A szövetség a csarnokot első körben nem hitelesítette, mert nem tartotta első osztályra alkalmasnak. Ami azt illeti, én most sem tartom annak, de a szövetségnek más baja volt, mint nekem. A közönség elhelyezésével nem voltak megelégedve, ezt végül mobillelátókkal megoldották, az engedélyt az indulásra megadták. Szombat reggel így várták a hazai rajtot:

A három forduló után pont nélkül álló MAFC meccsére 800-an jöttek el az 1200-as csarnokba. Kifejezetten klassz volt, ahogy vagy száz MAFC-os kisgyerek az utolsó pillanatig hajtotta a csapatot, előre begyakorolt rigmusokkal. (Néhányuk kezében azért ott volt egy papírra írva a puska, sebaj.) Annál inkább megérdemlik a dicséretet, mert a MAFC nem nőtt föl a tavalyi bajnoki döntős Pakshoz, bár tény: a bennmaradáshoz, mert más cél nem lehet, nem az ilyen meccseket kell megnyerniük.

Ha a MAFC komolyan gondolja az NB I. A csoportját, akkor három dolgon kellene változtatni:

1. Eredményesség. Négy forduló, négy vereség. Igaz, háromszor idegenben léptek pályára, és a közepes Kaposvár és Szeged mellett a dobogóra esélyes Szombathellyel és Pakssal játszottak eddig. Kérdés, mire jutnak a tőlük papíron talán nem sokkal erősebb Zalaegerszeg, Körmend vagy Jászberény ellen.

2. Meccsjegy. Ha már egy csapat a legmagasabb osztályban, amerikai, görög légióssal felállva játszik, akkor elvárható, hogy a drukkerek olyan meccsjegyet kapjanak, ami kinéz valahogy, eltehetnek majd a gyűjteményükbe, mittudomén. Ehelyett egy kézzel írt nyugtát kaptak a nézők.

3. Büfé. Na, ez nem volt, pedig nincs olyan lesajnált megye I.-es (II.-es, III-as?) focimeccs, ahol ne lenne büfé. A biztonsági őrök a bejáratnál mindenkitől elvették az üdítős flakonokat, ami a szövetség előírásai szerint való, hiszen szakadt már félbe meccs egy-egy pályára dobott üvegből. Jobb sorsra érdemes, sírással küszködő anyukák kényszerültek méltatlan vitára a semmiről sem tehető (mondjuk, nem is túl barátságos) biztonsági őrökkel. Érthetetlen, hogy miért nem lehetett egy büfét nyitni a csarnokban, illetve hogyan lehet büfé nélkül hitelesíteni a csarnokot. Sokan voltak kisgyerekkel, nekik a szélfogóba kellett kimenniük meccs közben, hogy az elvett, ajtóba lerakott flakonokból kortyoljanak. A szünetben pedig több száz ember rohanta meg a sarki kisboltot – élükön a hazai B-közép fejlődésben lévő lelkes srácai –, hogy ihassanak, ehessenek valamit, sokan persze le is késték a második félidőt. Arról nem is beszélve, hogy egy büfé a csapatnak is jó bevétel lenne.

+1. Honlap. A klub facebook-oldala klasszul frissül, a honlapon viszont négy forduló után is csak ez áll: "Hamarosan jövünk..."