Emma
3 °C
10 °C

Ilyen sportág pedig nincs: curling

2014.02.10. 08:52

Az első találkozás a curlinggel mindig sokkszerű. Gyanútlan nézed a körkapcsolást, amikor egyszerre eksztatikusan sikáló partvisos alakok tűnnek fel a jégen, közben valaki a háttérből üvölt, mint egy hallássérült művezető. Miután kiröhögted magad, arra a megállapításra jutsz, hogy a szabályokat valószínűleg egy kalapból húzták ki, ráadásul valahogy a bejárónőnek szánt instrukciók is a cetlik közé keveredtek. A gyengébbje itt feladja, és nem is tudja mit veszít.

Itt az ideje, hogy végre túlláss a seprűn. Ismerkedj meg az olimpia legfurcsább, legmenőbb és legszexibb sportjával (egyszerre)! Kuriózumok minden mennyiségben.

Miért menő?

Bár ebből a Kárpát-medencébe nem sok jutott el, sosem látott curlinglázban ég a világ. Az emberek végre kezdik meglátni a szépséget a furcsaságok mögött, esetleg magában a furcsaságban. Az például elég meredek, hogy a „Norvég Olimpiai Curlingcsapat Nadrágja” című Facebook-oldal kedveltebb, mint bármelyik hokisztár. Az orosz női csapat négy tagjából pedig hárman fehérnemű-modellek.

Honnan jött?

Skóciából, esetleg Németalföldről, de az biztos, hogy régen. Már a 16. századból vannak feljegyzések jégen köveket noszogató skót szerzetesekről, idősebb Pieter Bruegel korabeli festményein pedig holland falusiak csinálnak valami hasonlót. A sportág szabályrendszere a skótoknál szilárdult meg, ők terjesztették el a curlinget a világban.

800px-Curling at Eglinton castle, Ayrshire, Scotland
Fotó: Peter Bruegel

Mi az értelme?

A curlinget két négyfős csapat játssza egymás ellen, jégen.  Mindkét csapatnak nyolc-nyolc „köve” van, a játék célja minél több követ a lehető legközelebb juttatni a pálya túlfelén lévő kör középpontjához. (Aki ismeri a petanque-ot, az nagyjából rendben lesz.) A csapatok felváltva csúsztatnak, a csapattagok pedig meghatározott sorrendben követik egymást. Csúsztatáskor mindenkinek van valami feladata. A soros játékos elindítja a követ, ketten a kő előtt haladva söprik a jeget, valaki pedig a célterület felől irányít. Az utolsó kő után jön a méricskélés és számolgatás. Minden olyan kőért egy pont jár, ami közelebb van a buttonhoz, mint a másik csapat legközelebbije. Egy mérkőzés tíz ilyen „end”-ből (játékból) áll. A meccset az nyeri, akinek a végén több pontja van.

Fizika

A curlingpálya jegét apró domborulatok („pebbles”) borítják. A különleges felszínt a jégre utólag permetezett vízzel hozzák létre. A recés felülethez kevésbé tapad a kő, illetve jobban érvényesül rajta az a hatás, ami elkanyarítja a csúszás közben lassan forgó kövek pályáját (lásd még a sportág angol nevét: „curling”). A kövek előtt való heves sepregetés célja a jégfelület megolvasztása, ezáltal a csúszás pályájának befolyásolása (messzebbre megy, illetve egyenesebben).

Eszközök

Az ikonikus partvis egészen az ötvenes évekig sima háztartási seprű volt, persze a ma versenyzői már karbonszálas versenykefékkel dolgoznak. A kő egy 17-20 kg súlyú gránittömb, különlegességét pedig az adja, hogy a világon mindössze két helyen bányásznak curlingre igazán alkalmas gránitot. A híresebbik bánya egy Ailsa Craig nevű apró skót szigeten van, régebben a világ összes curling köve innen származott. Szocsiba is ők szállítanak, ha valaki szeretne egyet kandallódísznek, darabja 1200 dollár (260 ezer forint). Említést érdemelnek még a curlingezők felemás cipői, ezeknek egyik talpa tapadós gumi (ezzel hajtja magát a játékos) a másik teflon (ezen meg csúszik).

Kik játsszák?

Főleg kanadaiak. Kanadában több curlingest tartanak nyilván (kb. egymillió főt), mint máshol összesen. A játék skót eredetű, ezenkívül jelentős táborral és hagyományokkal bír Skandináviában, és persze őshazájában, Nagy Britanniában is, népi változataival pedig bármelyik hidegebb európai országban összefuthat az ember. Amióta ismét olimpiai sportág lett, nagyon gyorsan terjed, már a kínai gyárszalagról is lekerült egy bronzérmes női csapat.

Mi, magyarok?

Természetesen curlingben is nagyon tehetségesek vagyunk. Kevesen tudják, de a játék egyik újfajta változatában, az ún. „vegyes curlingben” Magyarország nyerte a legutóbbi világbajnokságot. Kár, hogy ez a szám nem olimpiai, és valószínű egy ideig még nem is lesz.

Mióta olimpiai sport?

Először 1924-ban szerepelt a műsoron, de ezt az alkalmat nehéz komolyan venni, bár utólag hitelesítették. Csak férfiak versenyeztek, összesen négy csapat indult, ebből kettő svéd volt, továbbá a britek egyik játékosa a rájátszásban beszállt a svédekhez is, így a torna végén az arany és az ezüst érmet is átvehette. A curling olimpiai reneszánsza 1998-ban kezdődött, ekkor került fel ismét a téli játékok programjára, és ott is maradt.

Kik az esélyesek?

Az elmúlt négy olimpiáról kanadai csapat nem ment haza érem nélkül. A férfiak az utóbbi két alkalommal győztek, a papírforma alapján legfeljebb a féktelenül divatozó norvégok szoríthatják meg őket. A nőknél viszont nem ők a fő esélyesek, hanem a svédek, akik szintén zsinórban harmadik aranyukra pályáznak. „Fekete lóként” a brit lányokat emlegetik.

Ekkor láthatod, ha beleszerettél:

Február 10-17: férfi és női csoportmérkőzéseket. A fordulók kezdési időpontja minden nap 9:00, 14:00 és 19:00 óra.

Február 18: azok a csapatok játszanak egymással, akiknek ugyanannyi pontjuk van (ha van ilyen).

Február 19: női elődöntők 14:00:

Február 19: férfi elődöntők 19:00

Február 20: női bronzmérkőzés 12:30

Február 20: női olimpiai döntő 17:30

Február 21: férfi bronzmérkőzés 12:30

Február 21: férfi olimpiai döntő 17:30