Kanada volt jobb, nyert, aranyért játszhat

Nagy csatát, nagy ütközéseket, de gólnélküli első harmadot hozott a meccs. Nem unatkoztunk, hiszen összesen 27 lövést lehetett feljegyezni, ami nagyon soknak számít. Az eddig nem túl magabiztos címvédő Kanada most nagyon aktív volt, sokkal nagyobb helyzetek voltak Jonathan Quick kapuja előtt, de a Los Angelesszel Stanley Kupát nyert fiatalember biztosan védett mindent. A kemény csata mellett csak egy-egy kiállítás volt, nem véletlen, 33 olyan hokis volt a két csapatban, aki klubtársa ellen lépett jégre.

A második harmad elején gyorsan vezetést szerzett Kanada, talán az első olyan támadás volt, amely tele volt ötlettel. Jay Bouwmeester rálöhette volna, de ő inkább erővel Jamie Benn ütőjére lőtte, a dallasi hokis pedig ügyesen gólt lőtt. A harmad nagy részét Kanada uralta, volt olyan, hogy az amerikai csapat a harmadából sem nagyon tudott kijönni. Aztán Paul Stastnynak volt egy lehetősége, talán ha öt centi hiányzott az egyenlítő gólhoz.

A harmadik harmadban muszáj volt gólt lőniük az amerikaiaknak, de szinte egyáltalán nem változott a meccs képe, a kanadaiak támadtak, sokszor úgy álltak fel, mintha emberelőnyben lennének. Az amerikaiak energiájának a nagy részét a védekezés vitte el. Három perccel a vége előtt lehetett érezni, hogy az utolsó rohamokra indult az Egyesült Államok. De ahogy az egész meccsen, most sem volt meg az az erő, ami a korábbi meccsein jellemezte a csapatot.

Ezzel némi csalódást okoztak a szurkolóiknak. Kanada viszont sokat javult az előző meccsekhez képest. Végig elképesztő fölényben és magabiztosan játszott, teljesen megérdemelten nyert. Most már csak az a kérdés, lemegy-e úgy ez az olimpia, hogy a kanadai csapatkapitány, Sidney Crosby nem szerez gólt. Erre már csak egy meccse maradt, a vasárnapi döntőn a svédek ellen

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!