Illés
15 °C
35 °C

Minden magyarnak 165 ezerbe kerülne az olimpia

olimpia2
2015.06.30. 07:58 Módosítva: 2015-06-30 08:21:13
Ötmillió eladott jeggyel és másfél millió turistával számol egy esetleges 2024-es budapesti olimpiánál a PricewaterhouseCoopers hatástanulmánya, ami azonban annyira titkos, hogy még azok a képviselők sem ismerhetik, akiknek dönteniük kell az olimpiai pályázatról. A PwC vezetői összefoglalója az utóbbi évtizedek legolcsóbb olimpiáját ígéri, és annyira optimista, hogy még a legrosszabb verzió szerint is jól jönnénk ki egy olimpiából. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy lehetséges-e ennél rosszabb végkifejlet.

A fővárosi közgyűlés múlt kedden megszavazta, hogy 2024-ben (július 19. és augusztus 4. között) – ha a NOB is úgy akarja – Budapest olimpiát rendezzen. Ugyan július elején még a kormánynak is döntenie kell a pályázat kérdéséről, de a pletykák szerint a budapesti olimpia ötlete éppen Orbán Viktor fejéből pattant ki, így nem különösebben nehéz megtippelnünk, hogy mi lesz a kormánydöntés.

Az elképzelhető politikai és a sportszakmai hasznok mellett ebben a pillanatban nem mérhetőek fel egy esetleges budapesti olimpia előnyei és hátrányai – miközben az esetleges rendezés ötletének minimum is pikáns aktualitást ad, hogy a közelítő görög államcsőd egyik közvetett előzményeként és okozójaként a 2004-es olimpia és az azt megelőző beruházások elszaladt költségeit emlegetik.

A budapesti olimpiarendezésről a PricewaterhouseCoopers egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt készített, amit azonban azonnal titkosítottak, és csak egy 100 oldalas vezetői összefoglalóból ismerhetőek meg részletek valamennyire. A MOB elzárkózott a hatástanulmány nyilvánosságra hozásától, Pataki Márton, az Együtt politikusa hiába kérte, Borkai Zsolt MOB-elnök azzal a cseles érvvel hárította el a kérést, hogy a hatástanulmány nem adat, így adatkérésre vonatkozó szabályoknak sem kell megfelelni.

Akar ön olimpiát Budapesten?

  • 14835
    Nem
  • 4506
    Igen

Milyen elemzés lehet az, amely nem tartalmaz adatot? Egyrészt Borkai érvelése nyilván fals, de magából a vezetői összefoglalóból így is adatok tömkelegét lehet kiolvasni, amiknek a háttere azonban titokban marad. Másrészt ha társadalmi konszenzusra és támogatásra törekszik a politikai és sportvezetés, akkor érdemes lenne a titkolózás helyett alaposan felkészíteni a társadalmat, ellenkező esetben a vezetői összefoglalókból és a irreális jóstatokból kell elhatározódni egyik vagy másik irányba.

  • Alapkérdés: az olimpia jó lesz-e Magyarországnak?
  • Megvan-e a tudás, hogy a fél országot bevonva, valamint egy kétmilliós Budapestet teljesen átszabva, megszervezzünk-e egy ilyen horderejű eseményt akkor is, ha egyszerre egymillió turista mozog Magyarországon? A PwC ötmillió eladott jeggyel számol.
  • Mennyire fogja deformálni az ingatlan- és a szállodapiacot az esemény?
  • És mi történik, ha elfogy a politikai támogatás az olimpia mögül?

Miért jó Magyarországnak az olimpia?

A vezetői összefoglaló hosszasan ecseteli azokat a várható előnyöket, amelyek vonzóvá tehetik az olimpiai gondolatot. Van itt minden: munkahelyteremtés, GDP-növekedés, turizmusfejlődés és gazdasági előnyök:

  • sok munkahely: 2017 és 2025 között összesen 100 000 munkahelyet hozhat létre az olimpia, évente 19 000-et, a legmagasabb éves érték közel 40 000-re becsülhető. 
  • az állami költségvetés olimpiai bevételei rövid és hosszú távon 1,142 milliárd forintra becsülhetők
  • gyorsabb gazdasági növekedés, a GDP-növekedés értéke a 3 milliárd forintot is elérheti, ebből a 2,983 milliárd forintból a háztartások többletbevétele 1 milliárd, a vállalkozásoké 836 milliárd forintra tehető
  • a megnövekedett turisztikai bevételek elérhetik a 130 milliárd forintot
  • Magyarország versenyképességének növekedése
  • uniós fejlesztési források még hatékonyabb felhasználása, elköltése
  • az ország és Budapest ismertségének, jó hírének erősödése

A hatástanulmány ugyanakkor számos szempontot nem vesz figyelembe, és kizárólag a legoptimistább verzióra épít, azaz évi 3 százalékos gazdasági növekedéssel, stabil inflációval, a költségek tarthatóságával és ideális politikai és társadalmi támogatottsággal számol. 

Adatok!

  • Az olimpián ötmillió jegyet szeretnének eladni, átlagosan 65 dollárért értékesítik, ami 94 milliárd forint bevételt jelent mai árfolyamon.
  • Az olimpiára nagyjából 550 ezer külföldi néző érkezik, és egymillió belföldi nézővel is számolnak.

Kezdjük az utóbbival. A 2024-es olimpiáig 2018-ban, majd 2022-ben lesznek választások, az Orbán-kormány jelenlegi kilátásai odáig nem látszanak, és semmilyen garancia sincs arra, hogy két választás múlva is a jelenlegi parlament és a kormány fogja levezényelni a munkákat.

A hatástanulmány vezetői összefoglalójában csak érintőlegesen foglalkoznak társadalmi szempontokkal és az ország megítélésének pozitív irányú változásával, amit elsősorban az akkori politikai vezetés könyvelhet el sikerként. 

Politikailag korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Ha ugyanis nem a Fidesz–KDNP vezényli le az olimpiát, akkor a Jobbik, az MSZP vagy más, jelenleg kis támogatottságú ellenzéki pártok közül kerülhet majd ki az akkori vezetés, mint az LMP, a DK vagy az Együtt.

A Jobbik elviekben támogatja az olimpiát, de ők sem tartják reálisnak a költségvetést, így az álláspontjuk bármikor módosulhat. Az MSZP vakon beleállt, és kifejezetten szorgalmazza az olimpiát, míg a kis pártok közül az LMP és az Együtt elveti, a Demokratikus Koalíció pedig nem állt ki határozott véleménnyel (cikkünk után jelezték, hogy szombatra sikerült kialakítaniuk az álláspontjukat, és ha lesz parlamenti szavazás, nemmel fognak szavazni).

Ezekből a politikai manifesztumkból kiindulva az alábbi verziók látszanak:

  • Magyarország megkapja a 2024-es olimpiai rendezést, a jelenlegi kormány levezényli
  • Magyarország 2024-re nem, de 2028-ra megkapja az olimpiát, amit egy mostani színezetű kormány és kormányfő nyit meg
  • Nem Orbán Viktor nyitja meg az olimpiát, hanem egy másik kormány miniszterelnöke
  • Magyarország nem rendez olimpiát sem 2024-ben, sem 2028-ban 
  • Magyarország olimpiát rendezhet, de az akkori kormány látva a nem kedvező társadalmi és gazdasági helyzetet, és a ki tudja, milyen fokú korrupciót, egyszerűen lemondja az olimpiát, 50 évre bezárva Magyarországot saját magába

Az utóbbi verzió egyáltalán nem tűnik irreálisnak, a mostani korrupciós hajlandóság, az ország korrupciós indexe egyre súlyosabb bajokat vetít előre, amelyet szigorú és rendet ígérő politikával könnyű lehet meglovagolni.

Az elképzelt nyereségből vennének lélegeztetőgépeket

Tegnap került fel a parlament honlapjára Rogán Antal és Harrach Péter határozati javaslata, amely szerint a 2024-es budapesti olimpia nyereségéből rendeznék az egészségügyet. Egy olyan esemény elképzelt profitjából, amit még meg sem pályáztunk. A Fidesz szerint az LMP-s Schiffer András ötlete volt, hogy az egészségügyre menjen majd befolyt pénz, Schiffer pedig azt állítja: ő nem mondott ilyet. 

A társadalmi támogatottság pedig még ennyire sem ismert.

Mindennek szinte megágyaz a PricewaterhouseCoopers tanulmányának vezetői összefoglalója, hiszen egy első blikkre is irreálisan alacsony 774 milliárdos olimpiai költséggel számol. Ennek a számnak persze megvannak a trükkjei.

És mi van az egyéb költségekkel? 

A hatástanulmány számításainak egyik lényeges pontja, hogy kizárólag azokat a költségeket sorolja az olimpia költségei közé, amelyek az olimpia miatt készülnek el, de egyébként soha eszünkbe nem jutna ilyen fejlesztést elkezdeni. Emiatt a dokumentum egyébként összhangban van a Budapesti városfejlesztési stratégiával (Budapest 2030), amiből kiderül, hogy mik azok a fejlesztések, amelyek az olimpiától függetlenül is várólistán vannak. 

Ha ehhez mérjük az olimpiai kiadás költségeit (amit a PwC az összköltségek 33 százalékának számol), akkor jutunk el oda, amit a PwC állít, hogy

tisztán az olimpia költsége 774 milliárd forint.
 

A HVG nemrég hivatkozott egy 2012-es, az Oxfordi Egyetem által készített tanulmányra, amely 17 téli és nyári olimpiát vizsgált meg, és amelyből kiderült, hogy minden olimpia becsült költségeit jelentősen túllépték átlagosan 179 százalékkal. Ezzel az átlaggal számolva

a végleges költség Magyarország esetében 1385 milliárd forintot jelentene,

ami még visszafogott becslés ahhoz képest, ami az utóbbi olimpiákat jellemezte, és amelyeknél a végleges költségek háromszorosan vagy akár négyszeresen is túllépték az eredeti terveket.

A 2020-as olimpiát rendező Tokió most éppen abban a szakaszban jár, amikor az elszabadult költségek miatt be kell húznia a kéziféket, egyszerűsítik a fő stadion szerkezetét, és néhány helyszínt is máshova raknak.

A pekingi központi stadion építésénél 5700 dollárra jött ki egy néző költsége. A londoni olimpián az egy nézőre jutó költség már 9450 dollár volt, Szocsiban pedig elképesztő, az egy nézőre jutó 19 500 dollár volt. Nálunk a Puskás Ferenc Stadion építési költségét nem számolják bele az olimpiai költségbe, azon kívül viszont még épül egy majd az olimpia után visszabontható atlétikai stadion Észak-Csepelen. Ennek költsége még teljes homály, de azt például véletlenül a PwC anyaga megemlíti, hogy a londoni olimpiai atlétikai stadion visszabontása még többletköltséget is eredményezett.

Konkrét összegek híján viszont kiszámolhatjuk az egész majdani olimpiánkra, hogy mennyire jönne ki egy néző: 5 millió eladott jeggyel, amennyivel a PwC hatástanulmánya számol,

a magyar olimpia nézői költsége 774 milliárd forintos olimpiai költséget alapul véve: 550 dollár.

Ha pedig kizárólag az ideiglenes olimpiai sportlétesítményekkel számolunk, akkor 184 dollárra jegyvásárlókként. (És a másfél millió paralimpiai nézőt még bele sem számoltuk). Reális? 

A számoknál maradva: a PwC szerint egy magyarországi lakosra lebontva évente alig több mint 7000 forintba kerülne az olimpia mindannyiunknak, ami havonta 595 forintnak felel meg. Ha a PwC eddig így kiszámolta, menjünk tovább: ez az összeg 20 forint naponta, majdnem egy forint óránként mindannyiunknak. 

Fejlődünk, fejlődgetünk

A PricewaterhouseCoopers rutinos olimpiai hatástanulmány-író, először 2002-ben kellett egy civil szervezet (Budapesti Olimpiai Mozgalom) felkérésére megvizsgálnia, milyen hatásai lennének egy olimpiának a magyar fővárosban.

Azóta a PwC többször is leporolta az anyagot, és addig frissítgette, amíg a lehetetlentől eljutottunk egy esélyes budapesti olimpia tervéhez.

a magyar költségvetés számára az olimpia rendezés finanszírozható és hasznos befektetést jelenthet.

A PwC mostani anyaga figyelembe vette a megváltozott körülményeket, mind az azóta megvalósult budapesti fejlesztéseket, mind a nemzetközi olimpiai bizottság új jelszavát, amely olcsó és más olimpiákat ígér. Az Agenda 2020 néven ismert anyag megteremti a lehetőségét annak, hogy a megapoliszok és irtózatos gazdasági erőt képviselő országok és városok mellett kisebb városok, vagy régiók, mint Budapest és Magyarország is jelentkezzenek olimpiai rendezésre. (Az Agenda 2020-ról bővebben itt olvashat.)

Az esély

Hogy 2024-ben lesz-e Budapesten olimpia abban a Magyar Olimpiai Bizottság arra a reformra épít, amelyet tavaly készített elő Thomas Bach, a NOB elnöke, és az Agenda 2020 nevet viseli. A dokumentum egyik célja, hogy az olimpiákat elválassza azoktól a minősítésektől, amelyek az utóbbi évtizedekben rárakódtak: gigantikus, költséges, és korrupt, ehelyett spórolásra, olcsóságra, az ott élők bevonására épít, s így nemcsak városok, hanem egész régiók, országok is kaphatnának rendezési jogot (Magyarország, és a PwC többször is erre hivatkozik), valamint nem követelnek külön infrastruktúra-fejlesztéseket, hanem megelégszik szerényebb költségekből megrendezendő olimpiákkal. 

Budapesttel együtt Párizs, Hamburg, Róma, Boston is pályáznak, de róluk most nem írunk, csak a magyar helyzetet mutatjuk be.

A PwC anyaga évi 2,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol a következő tíz évben, ami elképesztően bátor feltételezés, hiszen tízéves periódusban még sosem ért úgy el ilyen stabil növekedést a magyar gazdaság, hogy közben valamikor ne fordult volna át mínuszba, vagy ne lassult volna jelentősebben a bővülés. Tavaly ugyan 3,5 százalékkal, az idén várhatóan valamivel kisebb mértékben nő a magyar gazdaság, de ez nehezen fenntartható, és semmire sem garancia.

Az olimpiai összköltségeket a tanulmány készítői három kategóriába sorolják:

  • alapeseti,
  • előrehozott
  • és olimpiai.

Az előbbi két kategóriába jellemzően azok a fejlesztések tartoznak, amelyek Budapesten és vidéken az olimpia nélkül is megvalósulnának.  

Az alapeseti költségvetés a PwC szerint 1649 milliárd forint,

ezt nem számolják bele az olimpiai költségekbe, mert azt mondják, ezeket így is, úgy is megépítik, felújítják, és már a legtöbbhöz a pénz is megvan. Ebből 724 milliárdot az állam finanszíroz, amit kiegészít az uniós forrásokból az alapinfrastruktúra fejlesztésére felhasználható 902 milliárd forintnyi finanszírozás.

Az előrehozott költségek azok, amelyeket jellemzően 2024 után, az olimpiától függetlenül is terveztek megvalósítani. Ehhez azonban teljesen a homályban kell tapogatóznunk, hiszen azt bármire rá lehet fogni, hogy ebbe a kategóriába tartozna.

Vegyünk egy extrém példát: ha azt mondjuk, hogy 2024 után amúgy építenénk egy 600 méter magas mesterséges dombot Budapest mellé kajakszlalompályának, meg egy 50 ezres stadiont a baseballnak, akkor máris nem az olimpiai költséget fogja növelni, hanem ez alapeseti/előrehozott költségnek minősül. 

A költségvetésre 1291 milliárd forint többlet fejlesztési kiadás hárulna: ebből 1033 milliárd forint az olimpia-specifikus fejlesztések, és 268 milliárd forint az olimpiától függetlenül eleve megvalósuló, de 2024 után tervezett, előrehozott fejlesztések költsége (mely utóbbi nem olimpiai költség)

– írja a PwC. (Vagy számítási hiba, hogy a 1033+268=1301, vagy ebből már levonták például a 10 milliárd forintra rúgó pályázati terv költségét, így lett 1291).

A–B=C

„Az „olimpia költsége” egyenlő az „olimpia bruttó költségével” csökkentve az olimpia utáni – döntően ingatlan - értékesítések bevételével”, írja meghatározásában a PwC, amiről lásd a grafikont.

Ez magyarul egy mérhetetlenül optimista forgatókönyv,

ami arra hivatkozik, hogy az olimpia után minden létesítményt sikerül majd hasznosítani, értékesíteni, és az ideális turistaéjszaka is összejön. Erre a kincstári optimizmusra azonban nem sok okunk lehet, ha felidézzük a már említett görög olimpia maradványairól írt cikkünket.

Persze nem csak majdani kísértetépületekről van szó. A legtöbb pénzt olyan beruházásokra költjük, amikre olimpiától függetlenül is nagy szükség van. Amik elkészülnek:

Az olimpiától függetlenül megépülnek, megvalósulnak

A budapesti fejlesztések a leginkább Dél-Pest-a Hungária körút sugarában a XIII. kerületig terjedő városrészeket érintenék, valamivel kisebb mértékben Budán a XI. kerületet, valamint egy-egy sporthelyszínnel más városrészeket is. Az ezekhez kapcsolódó konkrétabb beruházások ezek lehetnek:

  • Galvani híd
  • Járműbeszerzések és -felújítások
  • a M3-as metró felújítása, HÉV-vonalak 
  • A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása és közúti kapcsolása, a gyorsforgalmi út szélső sávokkal való egybenyitása és 2x3 sávossá tétele, valamint a felüljárók szintén 2x3 sávossá szélesítése) a meglévő útvonalon a Határ út és Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminál között szükséges.
  • Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapacitásfejlesztése
  • Budapesti városi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése
  • a Rákóczi híd pesti hídfőjében (Danubius megálló) és a Népligetnél, valamint a déli összekötő vasúti híd fejlesztése.
  • Pesti alsó rakpart forgalomcsillapítása
  • gyalogoskorzó kiépítése a teljes pesti alsó rakparton.

Azokra a vidéki városokra számít az olimpiai szervezőcsapat, ahol már van valamilyen sportlétesítmény, amit elég továbbfejleszteni. De a vidéki szállodakapacitás bővítése is szükséges. 756 ezer külföldi és egymillió belföldi vendéggel számol a PwC, ha a vidéki városoknak ebből nem is kell többet, csak néhány tízezret elszállásolniuk, úgy is jelentős szállodai kapacitásbővítésre lenne szükség, összesen 250 ezer szálláshelyre. Ezek egy részét a sportolóknak nyújtandó szállások tennék ki, erre is van megoldás: kollégiumi szállások!

Budapesten kívül megvalósuló fejlesztések:

– Autóutak autópályává bővítése, autópályák meghosszabbítása
– A jelentős gazdasági erővel rendelkező városok, autóipari központok mellett elkerülő utak épülnek. 

A felsorolt beruházásokra szükség van, az ígéret pedig az, hogy akkor is megvalósulnak, ha nem lesz olimpia Magyarországon.

A biztosan megvalósuló sportlétesítmények

  • Groupama Aréna Budapest 2014
  • Dagály Úszókomplexum Budapest 2017
  • Puskás Ferenc Stadion Budapest 2018
  • Millenniumi Konferencia Központ Budapest 2018
  • Új Velodrom Budapest 2019
  • Fehér úti lőtér Budapest 2023
  • Széchy Tamás Sportuszoda Budapest 2006
  • Illovszky Rudolf Stadion Budapest 1960
  • Nagyerdei Stadion Debrecen 2014
  • Főnix Csarnok Debrecen 2002
  • Audi Aréna Győr 2014
  • Veszprém Aréna Veszprém 2008
  • DVTK Stadion Miskolc 2017
  • Pick Aréna, multifunkcionális csarnok Szeged 2018
  • Új Multifunkcionális Csarnok Székesfehérvár 2020
  • Sóstói Stadion Székesfehérvár 2017
  • Stadion és multifunkcionális sportcsarnok Szombathely 2017

Közlekedési fejlesztések az olimpiától függetlenül: 1. 32 oldal

Vannak azonban azok a fejlesztések, amelyek csak akkor épülnek meg, ha 2017 szeptemberében Limában Budapestet nevezik meg a 2024-es olimpiai házigazdaként.

Egy budapesti olimpiához összesen 38 versenyhelyszínre van szükség, ebből 24 így is, úgy is elkészül, továbbá 10 ideiglenes és 4 visszabontható létesítményre tettek javaslatot a PwC vezetői összefoglalójában.

Az előrehozott beruházásokról sajnos nem sok szó esik az anyagban, ide tartoznak a konkrét tervben még nem lévő, de egyszer majd aktuális munkák, és ezek nagyrészt azok is, amiket az EU nem támogat.

A PwC és a kormánykommunikáció egyik hangsúlyos pontja pedig éppen az EU-s támogatások, amelyek azonban az olimpiai építkezések zömére nem vehetőek igénybe. Azt a PwC-anyag is említi, hogy nem kapnak EU-s támogatást azok a „projektek, melyek nem illeszkednek az EU stratégiai céljaihoz, így az Európai Unió nem támogatja őket”. Ide tartoznak

a sportlétesítmények fejlesztései, a városon belüli közúthálózati fejlesztések, légiközlekedési beruházások, a lakóingatlan utóhasznosítású létesítmények, valamint az olimpiához közvetlenül kapcsolódó ideiglenes fejlesztések.

Ezekhez a fejlesztésekhez az államnak valahogyan forrást kell majd találnia. És ez korántsem lesz könnyű.

Paks

Az olimpiai tervekkel egy időben az évszázad másik legnagyobb beruházását készíti elő a jelenlegi kormány, Paks II.-t. Ennek az atomerőműnek a költségei évente nagyjából 300 milliárd forintot jelentenek a mostani tudásunk szerint. Ez a költség nagyjából megegyezik az évenként az állami költségvetésben jelentkező olimpiai költségekkel (100-300), ami feszes állami gazdálkodást követel majd meg. 

Ha minél nagyobb arányban szeretnénk EU-s pénzt az olimpiával is kapcsolatos beruházásokra átcsoportosítani, az „más fejlesztési területek forrásainak szűkülését eredményezi, mivel az országra jutó támogatás nem bővíthető. Az átcsoportosításokhoz az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, ami egyes esetekben hosszas tárgyalásokat vehet igénybe.”

Az utóbbi olimpiák elviekben

Az 1984-es Los Angeles-i olimpia például kifejezetten profitot akart termelni, kvázi magánvállalkozásként, és nyereséget is termelt, de ez nem jellemző. Általában más gazdasági-politikai célokat tűznek ki. A szöuli olimpia egy felemelkedett gazdaság bemutatása volt, a barcelonai egyértelműen egy turisztikai célú népszerűsítési projekt, a pekingi egy politikai erődemonstrációnak sorolható be, és ezek mind ténylegesen sikerültek is. Az angolok kivételesen egyértelműen meghatározták, hogy melyek azok a kulcsszempontok, örökségek, amiket az olimpiának megvalósítania kell. Ezeknél a kulcsszempontoknál pedig világossá tették, hogy milyen értékeket szolgálnak az angol társadalomban. Ilyen kulcsszempont mondjuk Kelet-London rehabilitációja. Bővebben.

Az elhatározás megvan, aztán majd meglátjuk

Magyarország hatodszorra szeretne olimpiát rendezni, legutóbb Kádárék akartak 1960-ban, ám az utóbbi évtizedek arról szóltak, hogy csak a legnagyobb és legerősebb országok, illetve városok kaphattak rendezési jogot.

A jelenlegi kandidálás, vagyis, hogy Budapest 2015 szeptemberéig, a hivatalos határidőig bejelenti szándékát a NOB-nál, majd jövőre, amikor szűkítik a jelentkezők számát, maximum marketing és úgynevezett pályázati költséggel jár, amely a dokumentum szerint 10 milliárd forintot tesz ki. Ezt hároméves periódusra kell számolni, ha Budapest végigmegy a pályázati úton.

Az igazi olimpiai építkezés csak akkor kezdődne el, ha 2017-ben Magyarországot, pontosabban Budapestet választaná a NOB. Budapest mellett szerepet kapna Debrecen, Szeged, Miskolc, Göd, Balatonfüred, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém és Győr. Kérdés az is, hogy miként tudja elérhetővé tenni ezeket a településeket a kormány, hiszen egy szimpla nyári napon is lebénul a fél ország közlekedése.

Ebben a szakaszban Budapest 10 milliárd forintos (35 millió dollár) tervezési költségnél jár, amit alább összehasonlíthatunk más pályázók pályázatra elkülönített költségeivel.

Nem ez a jelentős pénz, a többi költség azonban évtizedekre meghatározhatja Magyarország kilátásait, és most van az a helyzet, hogy önön, olvasón is múlik, milyen irányban.

  Olimpia éve  Pályázó város Pályázati költség millió dollár  
  2016   Rio   50-80
  2016   Tokió   75-190
  2020   Madrid   27-35
  2020   Tokió   70-80
  2020  Isztambul    45
  2024   Boston   75
 2024    Párizs  60