Cecília
3 °C
12 °C

Megakasztotta a vaskályhát, aztán kifogta az olimpikonokat

DSC 4992
2016.08.02. 00:32
A riói olimpián a magyar atlétikai csapatban a gyaloglóké lesz a legnépesebb szakág, heten kvalifikálták magukat. A gyaloglás nem a legnépszerűbb szakága az atlétikának, pedig a kitartásról éppúgy szól, mint az esztétikumról. Itthon időről-időre feltűnnek tehetséges és eredményes gyaloglók, egy közel évtizedes szünet után újra sikeressé válhat a szakág.

A gyaloglás hagyományosan olaszok, kínaiak, dél-amerikaiak, lengyelek, spanyolok sikersportága, de kisebb nemzeteknek is mindig volt egy-egy jó időszakuk, vagy nagyobb dobásuk. Említhetjük akár az 50 kilométer tavalyi világbajnokát, a szlovák Matej Tóthot, de érdemes végigfutni a sportág magyar történetén is.

„A magyar gyaloglásnak hagyománya van. Az ötvenes években világcsúcstartóink voltak, László Sándor 30 kilométeren, Somogyi János 50 kilométeren volt rekorder. Magyar versenyzők már a legelső, 1961-es világkupán is indultak, majd két évvel később már a második lett Luganóban, Havasi István az 50 km-t meg is nyerte” – sorolt fel néhány adatot Urbán Ákos, a szövetség gyalogló szakágának vezetője, a Budapest Honvéd edzője.

Nagy eredményekért korábbra is visszamehetünk. Az első gyalogló olimpiai érmet Róka Antal szerezte, Helsinkiben harmadik lett az 50 kilométeres távon. Az eddigi legjobb teljesítmény azonban Kiss Antalé.

Az 1968-as mexikói olimpián az állóképességi számokban sokan nem tudtak megbirkózni a pokoli hőséggel és a magaslattal, de Kiss emberfelettit produkált, hét kilót fogyva, ezüstérmesként ért be a célba. Egy-egy jó gyaloglónk ezután is akadt, Czukor Zoltán és Urbanik Sándor több olimpiára is kijutott. Utóbbi nyolcadik helyet szerzett, majd 1998-ban ötödik lett a budapesti Eb-n, ugyanitt felesége, Rosza Mária a negyedik helyet szerezte meg. Urbán Ákos szerint úgy kétezerig ment a szekér, és nagyjából mostanáig kellett várni, hogy megújuljon a versenyzői állomány.

„1978 óta állok hivatalosan a pálya szélén, szerintem világrekord, de van olyan tanítványom, akinek már 39 éve vagyok az edzője. A kudarctűrő-képesség kell, hogy legyen az egyik legfontosabb vezetői személyiségjegy nálunk.

Olyan az edző, mint egy öreg horgász, tíz évig lógatja befelé a botot, mire van egy jó kapása, aztán kiderül, hogy csak a vaskályhát akasztotta meg, aztán vár megint tíz évig, mire meglesz az igazi fogás. Rengeteg türelem kell hozzá.”

Akik kvalifikálták magukat Rióra

Rácz Sándor, Helebrandt Máté, Srp Miklós, Venyercsán Bence, Madarász Viktória, Récsei Rita, Kovács Barbara

Úgy néz ki, hogy Urbánnak most több jó kapása is volt. Három tanítványa is kijutott az olimpiára. Nála készül a húszéves Récsei Rita és Venyercsán Bence, valamint a 23 éves Srp Miklós is.

„Egészen megdöbbentő, hogy költőien fiatalok is szereztek most kvótát, még két-három olimpia is bennük lehet. Bő egy évvel ezelőtt még álmodni sem mertem, hogy három sportolómnak összejöhet Rio” – mondta az edző, akinek így már mindenféle világversenyen (ifjúsági Eb, junior és felnőtt Eb és vb, Európa- és világkupák, olimpia) szerepel tanítványa.

Jó láb és jó fej

 „A gyaloglás nagyon egyéni szám, ezért különleges, hogy most összejött egy jó csoport. Átrángatják egymást a nehézségeken” – mondta Urbán.

Ahogy a maratonfutásban úgy a gyaloglásban, férfiaknál főleg az 50 kilométeren az érett versenyzők a sikeresek, nemcsak láb, jó fej is kell a hosszú távhoz.

Talán éppen ezért foglalkoznak kevesen a gyaloglással, mert nehéz. Akik lemennek az atlétikai pályára, azok közül szinte mindenki futni akar, Urbán szerint ez nem baj. Az ő és a többi edző dolga, hogy megmutassa, mi a szép gyaloglásban. Az elsőre természetellenes tűnő mozgásnak megvan a maga esztétikája és hasznossága. Az elforduló csípővel öt centivel is megnyújtható a lépéshossz, ha valaki ráérez, nem is akarja abbahagyni.

Urbán két versenyzője is felülmúlta önmagát. A junior Venyercsán és Récsei sem igazán az olimpiára készültek még a szezon elején. „Bencének 10 kilométer volt a fő távja, nem is a 20 kilométer, de az idei dudincei világkupa U23-as 35 kilométerere kezdtünk el készülni. Már ez is nagy ugrás volt neki, de úgy döntöttük, hogy megpróbáljuk az 50 km-t. Két olyan hosszútávú edzést is beiktattunk, amit nem terveztünk, de erre is nagyon jól reagált. Aztán úgy versenyzett, mint egy érett 50 kilométeres. Igazán jó a versenyintelligenciája” – mondta az edző.

Récsei az utánpótlás Eb 1 óra 40-es szintjét célozta meg az év elején, neki is éles volt a váltás, 10 kilométerről ment fel 20-ra. Március 20-án 1:39:05-öt gyalogolt egy versenyen. Három hét múlva újra rajthoz állt Podjebradban. Urbán rábeszélte, hogy kezdjen erősebben. A taktika bevált, 1:37:59-re javította az idejét. „Akkor fogalmazódott meg, hogy a békéscsabai versenyen próbálja elérni az 1:36-os riói szintet” – mondta Urbán. Még erősebb, 10 kilométeres idejénél is jobb kezdésre volt szükség, Récsei megcsinálta, új U23-as magyar csúccsal, 1:35:33-mal szerzett kvótát.

Brazíliában nem várható feltétlen ilyen idő tőlük, mert a tenger közelében lévő pályán meleg lesz, a gyaloglásban pedig a hűvösebb időben lehet jó eredményeket elérni.

Rióba ők még csak tanulni mennek, 2024-ben várható tőlük a jó szereplés.

„Az időik közel vannak a nevezési szintekhez, ha lezárul a végleges nevezési lista, akkor kiderül, hova sorolják be őket. Ha ennél jobb helyezési számot érnek el, akkor már mindent megtettek.

Az elmúlt évtizedben az oroszok rengeteg érmet nyertek a világversenyeken, de az utóbbi két évben olimpiai és világbajnoki címektől is megfosztották őket dopping miatt. Urbán elmondta, korábban nem volt téma a dopping, nem méregették gyanúsan az oroszokat, mert egyedülálló körülmények között dolgoznak, két országos edzőközpontjuk is van, rengeteg sportolóval, ahol már 14 éves kortól megkezdődik a kiválasztás. Az egyik központ, Szaranszk sokszor ad otthon világeseményeknek, értékelik is a gyaloglást, Srp ott 60 ezer tomboló néző előtt versenyezhetett.

Mint a rulett?

 A gyaloglás persze nem mindenhol ilyen népszerű, pedig tud annyira izgalmas lenni, mint egy nagyvárosi maraton. De egy elem van, ami miatt valahol szerencsejáték is a szám. A gyaloglás alapszabálya az, hogy az egyik lábnak mindig a földön kell lennie, nem lendülhet egyszerre mind a kettő. Ha ez mégis bekövetkezik, figyelmeztetést kapnak a versenyzők a pálya szélén mozgó bíróktól, a harmadik után kizárják őket.

„A szabály jó, de amíg ez szubjektív lehetőség marad, addig nem foglalkoznak tömegek a gyaloglással. Az ember bonyolultabb kérdéseket is megoldott már, de a gyaloglás objektív megítélésre még nem született válasz. Illetve ez sem igaz teljesen igaz, mert az olaszok már fejlesztettek ki egy optikai eszközt. Ez is megerősítette, hogy négy századmásodperc az a legkisebb változás, amit érzékelünk szabad szemmel.”

Nem tudni, lesz-e valamikor videobíró vagy mozgáselemező szoftver a versenyeken, de a magyar gyaloglásban anélkül is látható a változás, a hét riói atléta lökést adhat az egész szakágnak itthon is.