Az Adidas és a Puma harca közben nyírták ki a csodacipőt

Az Adidas és Puma mindig is rivalizált egymással. A két cipőgyártó vezérei egymást utáló fivérek voltak, és ennek a csatának egyik izgalmas incidense volt, amikor 1968-ban a Puma egy új típusú szöges cipőt, az úgynevezett kefecipőt kezdte el gyártani. A cipőben világcsúcsokat is futottak, de ezt a szögest elég gyorsan betiltották, és a rekordokat is törölték.

A két Dassler fivér története szépen indult, Adolf és Rudolf az 1920-as évektől közösen vitték cipőgyárukat. A fiatalabbik Adolf, akit Adinak becéztek elhivatott cipészmester volt, aki hitt abban, hogy egy jó cipővel a a sportteljesítmény is növelhető, míg bátyja inkább kereskedői vénájával tűnt ki. A bajorországi Herzogenaurachban azonban sokáig csak egy volt a több mint száz cipészműhely közül a Dasslereké. Még úgy sem sikerült kitörniük, hogy az 1928-as olimpián már Adi szögeseit viselték német atléták. 

Hitler hatalomátvétele után, 1933-ban mindkét fivér belépett a náci pártba, majd az 1936-os berlini olimpiánál úgy érezték, eljött az ő idejük. Már szinte mindegyik német atléta az ő cipőjüket viselte, de ennél is jobb marketingfogásnak bizonyult, hogy Jesse Owensnek is adtak a cipőjükből. Ebben volt azért némi kockázat, hiszen a feketék általános céltáblái voltak a náciknak. A húzás azonban bejött, Owens négy olimpiai aranya a Dassler-cipőknek is sikert hozott, elég jól beindult a fivérek üzlete.

Nagyjából ekkor kezdett elmérgesedni a közöttük lévő viszony. Mindebben az is közrejátszott, hogy családjaikkal és szüleikkel ugyanabban a villában laktak, mindennaposak voltak a torzsalkodások, amit egyes források szerint a feleségek szítottak leginkább. De az igazi törést nem ez, hanem a világháború okozta közöttük. Adi azzal próbálta elkerülni a katonai behívót, hogy kisajátította a cégvezetői posztot. Ez a terve be is jött. Rudolf bevonult a hadseregbe, és a keleti fronton végzett irodai munkát, míg Adi otthon maradt, és a cipőgyárat hadianyagüzemmé alakította át, és páncélelhárító fegyvereket készítettek. 

A háború után kezdődött aztán az igazi sárdobálás, amikor a nácimentesítési programban mindkettejük szerepét vizsgálták, a fivérek igyekeztek egymást befeketíteni.

Súlyos büntetést végül egyikük sem kapott, de annyira elmérgesedett a viszonyuk, hogy hamarosan külön utakra tértek. Rudolf 1948-ban kivált a közös cégből, és az Aurach folyó másik partján indította útnak saját sportszergyártóját, ami először a nevéből képzett Ruda nevet kapta, de nem sokkal később már a Puma lett a márkanév. Öccse is saját nevét használta, így jött létre az Adidas. 

A következő húsz évben a két fivér csak akkor szólt egymáshoz, ha valami peres ügyben muszáj volt érintkezniük. Állandóvá vált a feszültség két cég között, sőt az egész várost megosztották, mintha vallásháború tört volna ki. Az Adidas-alkalmazottak nem igen tartottak kapcsolatot a pumásokkal, a házasság is elképzelhetetlennek tűnt a két sportszergyár hívői között, és több olyan üzlet is működött, ahol nem szolgálták ki az ellenséges márkához kötődő embereket.

Az egymás legyőzni akarásából azért néhány jó dolog is kijött, a termékfejlesztésre és a marketingstratégiájukra is hatott a rivalizálás. Az ebből a szempontból is látványos ütközet a mexikói olimpia előtt jött össze.  Az 1968-as olimpia sok szempontból formabontó lett. Mexikóban például új magasugrótechnikával, a floppal nyert Dick Fosbury, Bob Beamon hihetetlenül messzire szállt távolban, a 890 centiméter sokáig megdönthetetlennek tűnt, de emlékezetes volt a fekete kesztyűs, rasszistaellenes tüntetés a 200 méter síkfutás dobogóján is. Az atlétika általános nagy újítása pedig az volt, hogy már nem salakkal, hanem műanyaggal, az úgynevezett tartánnal borították be a pályát. 

A piacvezetőnek számító Adidas természetesen ehhez a borításhoz is elkészítette cipőjét, amit a legjobbnak is gondoltak, de a Puma már dolgozott titkos fegyverén, amivel Rudolf tervei szerint végre lekörözhették volna öccse cégét. A fegyvere, az úgynevezett kefecipő lett, aminek talpába nem a megszokott módon, egyesével illesztették bele a szögeket, hanem fésűszerűen, hat sorba rendezték az összesen 68 fogat. 

Ebből a cipőből csak néhány száz párat (kétszázról és ötszázról is vannak írások) készített a Puma, és a cég egyik ügynöke igyekezett a legjobb sprintereknek eljuttatnia belőlük, ezért száz párral az Egyesült Államokba utazott.  Az amerikaiak az Echo Summit nevű, kétezer méter felett fekvő edzőtáborban készültek a mexikói magaslatra. Itt indult el a Puma kefecipőjének viharos és rövid karrierje is. Az olimpiai válogatón John Carlos világrekorddal nyerte a 200 métert az új modelljében, 19,92-vel övé lett az első húsz másodpercen belüli idő a távon, de ugyanilyen cipőben döntötték meg kétszer a négyszáz világcsúcsát is, előbb Vincent Matthews, majd Lee Evans lett rekorder néhány héttel az olimpia előtt.

Azt mondták, a cipő előnye a stabilitásában volt, a piranha fogsorokra is emlékeztető szögek sokkal jobban megtartották a futókat, egyenletesebb nyomást biztosított, a lábfejük nem mozgott ki oldalra az ellépéseknél, a kanyarokban is jobb tapadást biztosított ez a 130 grammos Puma. A csak 4 milliméter hosszú szögekkel pedig nem is süllyedtek nagyon bele a pályába.  Az eredmények önmagukért beszéltek, és egyre több futó kezdett érdeklődni a kefecipő iránt, ami még nevet sem kapott, no. 296-ként emlegették csak.

A Puma már az olimpiai aranyakat számolgatta, Mexikóban azonban már senki sem használhatta új modelljüket, mert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) két héttel a játékok előtt betiltotta a cipőt. Az akkori szabály úgy szólt, hogy egy cipőben maximum nyolc szög lehet, a Pumáéban pedig hatvannyolc volt. A Puma értelmezése különbözött ettől, azzal érveltek, hogy a jóval kisebb méretű szögeik miatt is egy sor számít egy szögnek, de ezzel nem sokra mentek, nem engedélyezték cipőjüket, az azokban elért rekordokat pedig törölték. Az IAAF akár szabályt is változtathatott volna, de azt közölték, hogy az olimpia évében erre nincs lehetőség, és az idő rövidsége miatt valószínűleg ebben igazuk volt. A Puma szerint még azzal is támadták a cipőjüket, hogy tönkreteszi a pálya borítását, már csak ezért sem szabad engedélyezni. 

A betiltással együtt az összeesküvés elméletek is szárnyra kaptak. Többen úgy vélték, hogy az IAAF nem önszántából döntött a betiltás mellett, hanem az Adidas nyomására. Az Adidas főnöke ekkor már Adi fia, Horst, akit a sportvilág egyik legbefolyásosabb emberének tartottak. Habitusával könnyen a sportolók és vezetők kegyeibe férkőzött, mindenkiről tudott mindent, és kellően nagyvonalú is volt. „Horst tiltatta be a cipőket, mert tudta, ha nem teszi, mindenki ezeket viselné" – nyilatkozta Lee Evans. Carlos szerint pénzmozgás is volt, mert az Adidas ajánlatot tett az IAAF-nek. A Puma pedig azt állította egy meg nem nevezett Adidas-dolgozóra hivatkozva, hogy 75 ezer német márkával fizettek le IAAF-tisztségviselőket a betiltásért. 

Egy másik sprinter, Steve Williams egy Horst Dasslerrel folytatott beszélgetést idézett fel. Williamsnek az Adidas-vezér azt mondta, három IAAF-tisztségviselőt is megzsaroltak a cipő miatt, az egyiküket melegségével, a másikat azzal, hogy megcsalja a feleségét, a harmadiknak pedig piszkos pénzügyi műveletei voltak. Persze ezek a vádak sem nyertek sohasem bizonyítást. 

Az Adidas a betiltás után gyorsan előállt egy hasonló modellel, de természetesen ezt sem viselhette senki az olimpián. Nagyon a Puma sem bánkódhatott, mert a hagyományosnak mondható cipőikben 100, 200 és 400 méteren is világcsúcsot futottak 1968-ban, és a hozzájuk köthető atléták öt aranyérmet nyertek Mexikóban.

A kefecipő a későbbiekben más gyártóknál sem merült fel fejlesztési irányként, (bobosok és szkeletonosok azért hordanak hasonlót) noha az elmúlt ötven évben a szöges cipők is gyors evolúción mentek át. Persze újra előkerülhet még ötletként, és ahogy a hosszútávfutást, úgy a sprintszámokat is egy technikai újítás forradalmasíthatja. 

Források:

• https://mult-kor.hu/minden-verre-meno-meccsnel-durvabb-volt-a-puma-es-az-adidas-alapitojanak-testverhaboruja-20190225?pIdx=2
• https://www.si.com/track-and-field/2019/11/15/puma-shoe-upended-1968-olympics 
• https://www.puma-catchup.com/the-forbidden-shoe/
• https://de.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCrstenschuh
• https://goverify.it/authenticstores/puma
• https://www.zeit.de/1968/39/fabelrekorde-in-duenner-luft/seite-2

(Borítókép:  PUMA SE Corporate Archive)