Ki állítja meg Kaepernicket?

A 47. Super Bowl több szempontból is kifejezetten érdekesnek ígérkezik. És nemcsak azért, mert a liga vitathatatlanul legjobb formában levõ két csapata találkozik, hanem azért is, mert bár a két csapatot egy testvérpár irányítja, Jim és John Harbaugh ugyanazokról a konzervatív alapokról indulva egészen eltérõ játékstílusú csapatokat épített. Kétrészes cikkünk második részében a San Francisco támadóit és a Baltimore védelmét vetjük össze.

Szerencsénkre a munka nagy részét elvégezték nekünk az ESPN szakemberei, akik az Insider oldalon naponta érdekesebbnél érdekesebb összevetésekben elemzik a csapatokat, illetve Matt Williamson és Gary Horton a két keret összesen 103 játékosát egyenként is sorrendbe állította. Az ebben a rangsorban elért helyezést a játékos neve és pozíciója után zárójelben közölni is fogjuk.

Most pedig következzen a csapatrészek összehasonlítása. Ahogy az első részben, úgy most is a támadófal és a védőfal összevetésével kezdünk, és a special teammel zárunk.

A San Francisco támadójátéka már Colin Kaepernick érkezése előtt is a futásról szólt, amit a szezon második felében szerzett 415 yardjával és öt touchdownjával az irányító csak még színesebbé tett.

De a 49ers támadójátéka nem lehetne az NFL egyik legszínesebbje, ha ennyire egydimenziós lenne. Kaepernick passzolóként is felnőtt az idén amúgy élete formáját hozó Alex Smith-hez, akit a szezon közepén váltott kezdőben. Passzai 62,4 százaléka sikeres, ez átlagban jobb Flaccoénál is. 1814 passzolt yardja is árulkodó adat, és a főcsoportdöntőben se győzhették volna le a Falconst, ha nem foglalkoztatják annyit Vernon Davist, a tight endet.

A baltimore-i védelem hatalmas lelki plusszal készülhet ellenük, a Ravens egész idényére kihatott, hogy Ray Lewis szezon közben bejelentette visszavonulását. Az, hogy a veterán linebacker utolsó meccsét játssza a döntőben, hatalmas erőt adhat társainak is. A 49ershez hasonlóan a Ravens is 3–4-et játszik, hogy ez mi, azt az első részben már elmagyaráztuk.

Bár a San Franciscó-i védelem és a baltimore-i támadósor sincs pariban, még ott sem akkora a két csapat között, mint a hosszú éveken át építgetett San Franciscó-i támadósor és a Ravens védõfala között, az elõbbi javára. De ahogy a fõcsoportdöntõben lefogták a Patriots gyors futásokra építõ játékát, az komoly aggodalmat kelthet a 49resnél.

Terrenc Cody, NT (58) Egy nose tackle-nek nem muszáj villognia. Cody remekül állítja meg a középső futásokat, és ez általában elég is. Az ellenfél irányítójára egyáltalán nem jelent veszélyt.	Jonathan Goodwin, C (28) A centereket ritkán szokták észrevenni, kivéve az egészen messze kiemelkedőket. Goodwin nem ilyen, de feladatát tökéletesen megoldja, jól illeszkedik a liga egyik legjobban blokkoló támadófalába. És egy futásra építő csapatnál a blokkolásnál jobban semmi se számít.
Haloti Ngata, DT (10) Ngata viszont igazán elsőosztályú játékos, még ha 2012 nem is volt kimagasló éve. Méretei ellenére meglepően gyors, a szezonbeli öt sackje pedig elég bizonyíték rá, hogy az irányítók is tarthatnak tõle.	Mike Iupati, G (13) Ha egy guardot már az elsõ körben draftolnak, akkor az tudhat valamit. A kétméteres, 140 kilós Iupati tud is, harmadik évére a liga egyik legjobban blokkoló belső falembere lett, a 49ers futójátékának egyik kulcsa.
Arthur Jones, DE (53) és Pernell McPhee, DE (54) rotációban játszanak. Rossz játékos ezen a szinten már nincs, de ők egyelőre nem különlegesek. Jones a futás ellen jó, McPhee pedig az irányítóra veszély. Ráadásul az utóbbi időben egész sok paszt blokkolt.	Alex Boone, G (29) Boone közepes tackle-ből lett kimondottan jó guard, aki elég hatékonyan tolja arrébb az ellenfél védelmét, amikor blokkolnia kell egy futónak. És ez San Franciscóban elég.
Terrel Suggs, LB (5) A védelem elitegysége Baltimore-ban is a linebacker sor, az elit vezére pedig Suggs, a vadállat. Tíz év tapasztalata van, ami meg is látszik azon, ahogy kikerüli a blokkokat, vagy a testcselein. Emellé gyors és erős is. Ha leszegett fejjel rohan a falnak, egész embert kíván a megállítása.	Anthony Davis, RT (24) Davis is elsőkörös választás volt. Nagyon fiatalon, 21 évesen került a ligába, és ez meglátszott a teljesítményén is, de idén nagyot fejlődött. És még mindig csak 23 éves.
Paul Kruger, LB (18) Abból, hogy Suggs lefogása milyen erőt követel, a másik oldali szélső LB, Kruger profitál a legtöbbet. Robbanékony, jól alkalmazkodik és befejezi, amibe belefogott. 11,5 sacknél jár már az idényben	Joe Staley, LT (9) Talán ennyiből már kiderült, hogy a 49ers támadófalának ha nem is egyetlen, de elsőszámú feladata az, hogy blokkokkal utat nyisson a futóknak. És Joe Staley ebben a liga egyik legjobbja.
TARTALÉKOK	TARTALÉKOK
Maake Kemoeatu, NT (59) A veterán Kemoeatu sem fürge már, Kaepernicket nem ő fogja siettetni. De a középső utakat könnyedén elzárhatja - mondjuk Gore nála jobbakon is túljutott már.	Leonard Davis, G (65) Davis konkrétan a második választás volt a 2001-es drafton, az Arizona szerződtette. De sose váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kiegészítő ember, akkor van pályán, ha a 49ers hat falemberrel áll fel a támadáshoz. És mert a 49ers sokat fut, ez gyakran előfordul.
Courtney Upshaw, LB (48) A szélső linebacker egész ügyesen zaklatja az ellenfelek irányítóit, de még nem kész játékos. Az Insider elemzői szerint most még inkább a futás ellen jó. Mondjuk arra is használják.	Daniel Kilgore, G (67) Kilgore tényleg csak tartalék, szinte csak akkor van pályán, ha extra súlyra van szükség a támadósorban. Például ha már csak inchekre van a gólvonal.

Az egész NFL-ben nincs még egy csapat, ami annyira színezi a futójátékot, mint a 49ers. Frank Gore, a liga egyik legjobb erőfutója a rájátszás végére már ráérzett a Kaepernick féle read-option előnyére.

A read-option lényege, hogy az irányító a védelem reakcióit figyelve adja oda a labdát a running backnek (RB), vagy tartja meg magának. Mivel a főcsoport-elődöntőben Kaepernick szétfutotta a Green Bay védelmét, a főcsoportdöntőben a Falcons az irányító megállítására koncentrált. Így viszont megnyílt az út középen Frank Gore előtt, aki hozta is a várhatót. A baltimore-i védelemnek kemény feladat lesz a megállítása, de Ray Lewis 17 éves tapasztalatának nagy hasznát vehetik az option olvasásában.

Ray Lewis, LB (32) Nehéz meghatározni, hogy Ray Lewis mit jelent ennek a védelemnek. Ez a 17. szezonja, és a döntő élete utolsó meccse. Hosszú sérülése után meglepően jó formában tért vissza. Az ösztöne a régi, rutinból megoldja a legtöbb helyzetet - csak a rájátszásban 44 tackle-je van. De már nem ér oda mindenhova, és ahova odaér, már nem olyan gyorsan. Vagy ahogy az Insider szakírói fogalmaztak, látja mi jön, de hiába. Szellemi és lelki vezér egyben, érte is játszanak.	Frank Gore, RB (11) Az idei szezonban komoly hullámvölgybe került, egyre többször kellett átadnia helyét Kendall Hunternek - aki sajnos lesérült. A Smith-Kaepernick csere is megviselte, nehezen illeszkedett bele a pistolba, de az Atlanta ellen már a hátán vitte a csapatot. Ha azt a formáját hozza, meccsnyerő ember lehet.
Dannel Ellerbe, LB (33) Ray Lewis mellett Ellerbének esélye sem volt rá, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, pedig a Ravens másik belső linebackere van olyan jó védő, mint a meccs után visszavonuló legenda. Bár jóval kevesebb szerelése volt, de a passzokat jobban fedezi és az irányító lerohanásában is hasznosabb.	Bruce Miller, FB (56) A 49ers futójátékában a fullbacknek szinte kizárólag a blokkolás a feladata. És Miller elég jól blokkol.
Bernard Pollard, S (40) Bár papíron a backfieldhez tartozik, Pollard strong safety, vagyis főleg a tight endek és a running backek retteghetnek tőle. Igazi rendfenntartó, minden RB-nek meggyűlik a baja vele, ha mellette próbálnak elfutni. A passzjátékra is veszélyes, átlátja a sémákat, így keresztezni tudja a labda útját.	LaMichael James, RB (51) amikor tavaly draftolták, a 49ersnek két zseniális futója is volt. Hunter sérüléséig nem is igazán látta közelrõl a pályát. Amióta viszont Kaepernick irányít, kiderült, hogy szerződtetése a stratégia része volt. Az optionben megmutathatta, hogy kivételesen jó látásával pillanatok alatt 10+ yardokat tud futni - ahogy azt Atlantában is megtette a Falcons ellen.
TARTALÉKOK	TARTALÉK
Albert McClellan, LB (55) és Brendon Ayanbadejo, LB (74) Egyelőre mindketten a special team alapemberei, de McClellan ereje és Ayanbadejo emberfogói érdemei miatt bármikor szerepet kaphat a Ravens védelmében. Utóbbi főleg akkor, ha Kaepernick futás helyett dobálni kezdené a labdát.	Will Tukuafu, DT (73) Mit keres egy védõ a backek között? Tukuafu ahhoz még kevés, hogy beférjen a 49ers elit védőfalába. De hogy addig se unatkozzon, Jim Harbaugh fullbackként használja a rövid futásoknál. Az alkata megvan ehhez.

A Ravens támadóegységében a mély passzokra építő stratégia miatt az elkapók elhomályosítják a futókat. A 49ersnél fordított a helyzet, itt a futók a sztárok, pedig az elkapósorra se lehet panasz. A San Franciscó-i passzjáték kulcsa Kaepernick és Crabtree kapcsolata, nagyon egymásra találtak. Ez eleinte a többi elkapó rovására ment, de a Falcons elleni főcsoportdöntőben már a tight end (TE), Vernon Davis is nagyon fontos szereplő volt. És ugyan a veterán Moss és az újonc Jenkins nem villogott a szezonban, mindkettejükben megvan a potenciál a nagy játékokra. De nem lesz könnyű dolguk a baltimore-i secondaryvel, hacsak nem sikerül futásokkal megbontani a védelmet.

A San Francisco általában több tight endes formációkat küld pályára, de mindhárom elkapójukat a kezdők közt szerepeltetjük, mert Jenkins és Moss gyakran váltják egymást. Így lehetőségünk lesz bemutatni a baltimore-i nickel védelmet is. A nickel az a felállás, amikor a belső hetesből, azon belül is a védőfalból kiveszik a nose tackle-t és helyette egy cornerbacket küldenek a pályára. Így a hátsó alakzat négy helyett öt fős, az extra corner pedig nem a pálya szélén, hanem a közepén garázdálkodik. A baltimore-i nickel sajátossága, hogy a legjobb cornerbackjük a nickelback, Corey Graham. Viszont ha a 49ers a szokásos 12-t játsza, azaz egy runing backkel és két tight enddel állnak föl, azzal 3–4-es felállásra kényszeríthetik a Ravenst, levéve a pályáról a hátsó alakzat legjobbját.

Chykie Brown, CB (70) Brown nagyon fiatal és nem is túl tapasztalt, de az idény végére kiszorította a csapatból a papíron nála mindenben tehetségesebb Jimmy Smith-t. A döntőben Jim Harbaugh minden bizonnyal első számú elkapóját állítja majd szembe vele.	Michael Crabtree, WR (12) A szezon felénél Crabtree egy legfeljebb átlagos elkapó volt. Aztán jött a Smith-Kaepernick csere, és az új QB-vel azonnal remek játékkapcsolat alakult ki. Azóta egyértelmûen ő az első számú elkapó. Stílusra olyan, mint Boldin a Ravensben. Elvégzi a piszkos munkát, megharcol a labdákért, és nem nagyon hagyja, hogy egyből leterítsék. Jól fordul, nagy az indulósebessége, ezért még egy rövid paszból is képes nagy játékot csinálni.
Corey Graham, CB (45) A Ravens legjobb cornerbackje ironikus módon az a játékos, aki corner létére a pálya közepén (a slotban) védekezik, és csak az ötbackes nickelback formációban, ami a rájátszásban a Ravens kedvenc felállása volt. Tavaly még inkább csak a special teamben játszott. Tudásbeli hiányosságait remek ösztönével és gyors reakcióidejével egyenlíti ki. Nem túl fordulékony, ez okozhat még gondot Crabtree és Jenkins ellen, a San Franciscó-i tight endek pedig egyszerűen nagyobbak és erősebbek nála.	Ted Ginn Jr., WR (64) Elkapónak nem elég erős, meg túlzottan kiszámítható, de gyorsaságát és atlétikus képességeit visszahordóként kamatoztatja, a special team nélkülözhetetlen tagja.
Carry Williams, CB (68) Ahogy Smith, úgy Williams sem kiforrott játékos, de méretre és ösztönre remek corner lehet majd belőle. Már most is jól zónázik és fog embert, gyorsan fordul és szalad, és az idényben összeszedett hat interceptionje is mutatja, hogy le tudja kapni a labdát a levegőből.	Randy Moss, WR (52) Randy Moss már megette kenyere javát a ligában, érdemei elismerése mellett elit elkapónak most már nem neveznénk. De kivételes labdakezelési készsége miatt még mindig fel tudja dúlni az ellenfél védelmét, hiba volna őrizetlenül hagyni. És ez sokszor elég.
Ed Reed, S (17) Nagy bajban volna a Ravens secondaryje, ha nem náluk játszana a liga talán legjobb középső safetyje. Reed ugyan már nem kap el annyi paszt, mint fénykorában, de ösztönei és labdakezelése egészen bámulatos, olyan labdákra is odaér, amikről senki sem gondolná, hogy oda lehet érni rájuk. Kaepernick jobban teszi, ha passz előtt megnézi, merre jár Reed.	Vernon Davis, TE (14) A San Francisco inkább több TE-s formációkban támad, Davis szinte minden támadásnál pályán van.Ő sem viselte jól a Smith-Kaepernick váltást, de a Falcons ellen már sok labdát kapott, és nagy szerepe van abban, hogy a 49ers játszik a döntőben. Ahol jól kamatoztathatja fizikai adottságait a Ravens linebackerei ellen.
Bernard Pollard, S (40) Reed társa a pálya közepén Pollard, a rendfenntartó. Strong safety, vagyis főleg a tight endek és a running backek retteghetnek tőle. A passzjátékra is veszélyes, átlátja a sémákat, így keresztezni tudja a labda útját.	Delanie Walker, TE (42) Walker elkapóként meg se közelíti Davist, de jól fut, és fizikai adottságaival ő is zavarba ejtheti a Ravens védelmét.
	TARTALÉKOK
Jimmy Smith, CB (60) Smithnek elvileg mindenben jobbnak kéne lennie Grahamnél, de egyelőre ez még nem mutatkozott meg. Ez a második éve a ligában, van még ideje fejlődni.	A. J. Jenkins, WR (62) A tavalyi elsőkörös választás egyelőre nem mutatott semmi kivételest. De gyors, ami Kaepernick erős kezével párosulva már most is veszélyt jelent. És a jövő az övé, jól kiegészíti Crabtree-t.
Sean Considine, S (72) A veterán safety pályafutása jelen szakaszában inkább már a special team tagja. Zónázni még tud, emberfogáshoz már lassú. De az ösztönei még jók.	Chad Hall, WR (91) Hall fura fickó, legalább annyira futó, mint elkapó - sajnos egyiknek sem kiemelkedő. De sokoldalúsága miatt jól használható. Az Insider szakírói nem lennének meglepve, ha Jim Harbaugh-nak volna egy trükkje, vele a főszerepben.
James Ihedigbo, S (90) A Patriotsból tavaly elküldött Ihedigbo Pollard váltótársa lehet, de valószínűbb, hogy nem lesz az.	Garett Celek, TE (76) Celek nem az a játékos, akit irányítói labdákkal tömnek, de méretei és elkapó képességei miatt komoly veszélyt jelent a Ravens védelmének. Látjuk majd a döntőben, és még az is lehet, hogy nagy játéka is lesz.

A 49ers játékának legfontosabb, egyben legnehezebben felbecsülhető játékosa az irányító, akivel szezon közben teljesen megújították a támadójátékukat. Annak ellenére, hogy az addig se volt rossz, Alex Smith hat győzelemmel, élete legjobb statisztikáival állt a szezonban, amikor lecserélték.

Colin Kaepernick, QB (15) Kaepernick osztályozásánál gondban voltak az insideresek. Mit lehet mondani egy QB-rõl, aki élete 10. NFL-es meccsén már a bajnokságért játszik? Amit eddig láttunk belõle, az azért meggyõzõ. Erõs és pontos kéz, 5 másodpercen belül futott negyven yard, négy lépés alatt közel csúcssebességre gyorsul, és úgy olvassa a játékot, mintha már gyerekkorában spread offense sémákat olvastak volna fel neki lefekvéskor. Egy eleve jól futó csapat gazdagodott még egy elsõ osztályú futóval, aki cserébe bárhova odadobja a labdát, és célpontja kiválasztásához legfeljebb annyi idõre van szüksége, amennyi az ellenfél cornerének arra sem elég, hogy irányba forduljon.

Alex Smith, QB (41) Szegény Alex Smith, tavaly fõcsoportdöntõbe vezette a 49erst, idén pedig már hat gyõzelemnél járt, amikor padra ültették. Kevés csapat van az NFL-ben, ahol ne lehetne kezdõ és van olyan jó irányító, mint akár Flacco. Valószínűleg az utolsó meccse a 49ersben.

Special Team

Ha valami miatt pánikolhatnak a 49ers rajongói, az a csapat special teamje. A visszahordásokat és az ellenfél visszahordásainak blokkolását még megoldják, de rugóteljesítményük egyszerűen nem méltó a csapathoz. Ez alól kivétel a punterük, de ő legfeljebb a mezőnypozíción javíthat, pontokat nem szerez. És ez sajnos egyre inkább a kickerre, David Akersre is igaz.

David Akers, K (75) Amikor a szezon első meccsének első támadása Akers 62 yardos, rekordhosszú field goaljával zárult, mindenki azt hihette, hogy Akers idén is akkora formában játszik majd, mint tavaly.

Hogy mi történt, az rejtély. De tény, hogy Akers 42 kísérletből csak 29 gólt szerzett, és már kifejezetten közelről, 20-29 yardról is rontott. Atlantában egy lehetősége volt, azt kapufára lőtte a meccs döntő szakaszában - szerencséjére ez a végén nem számított. San Franciscóban valószínűleg mindenki azt reméli, hogy nem az ő teljesítménye lesz a döntő.

Andy Lee, P (22) Amilyen rossz formában van Akers, olyan jól teljesít a 49ers puntere, Andy Lee, aki a szezonban eddig összesen 3510 yardot rugdosott össze. Puntjai több mint fele az ellenfél huszasán belül ér földet, az pedig már a special teamet dícséri, hogy az egész idényben összesen 255 yardnyi visszahordást engedtek ezekből a rúgásokból.

Brian Jennings, LS (69) Amikor el kell rúgni a labdát, a centert a long snapper váltja a támadófalban. Mivel nagyon specializált feladatról beszélünk, a poszton játszók nem szoktak a csapat kiemelkedő egyéniségei lenni. Jennings sem az, bár a liga egyik legjobbja posztján. Amit kell - a labda hátradobása és a punterra rárontó védők blokkolása -, azt tökéletesen oldja meg, ahogy az Lee statisztikáiból is kiolvasható.